Veszélyes és hétköznapi emberek számára bizonyos szempontból értelmezhetetlen is olyan híreket olvasni, amelyek arról szólnak, X vagy Y cég milyen hatalmas és frenetikus áttörést ért el a rák gyógyításában. Veszélyes, mert világszerte több millió ember reménykedik nap mint nap, hogy saját vagy szerettei gyógyulása már csak karnyújtásnyira van. Miközben tudjuk, hogy az új technológia és a tb-finanszírozott ellátás között évek vagy évtizedek is eltelhetnek, már ha egyáltalán tényleg hasznos az a bizonyos módszer.
Most éppen egy Los Angeles-i cég, a Puma Biotechnology adta hírül a héten, hogy a mellrák gyógyításában értek el áttörést. A 444.hu írta meg, hogy a cég közleménye szerint az egyik termékükről a kísérletek során bebizonyosodott, hogy blokkolja a mellrák visszatérését a korai stádiumban kezelt nőknél, és 33 százalékkal jobban segítette a tünetmentes felépülést, mint a teszt során használt placebo. Egy magyar rákkutató – aki nem hallott az új csodáról – azt mondja: önmagában a 33 százalék még semmilyen áttörésre nem bizonyíték, ugyanis korai stádiumban ez akár műtéttel is elérhető. De persze minderről akkor lehet véleményt mondani, ha majd a legtekintélyesebb nemzetközi folyóiratban, a The Science-ben is hírt adnak róla.
Addig is, hogy magunkra, magyarokra is büszkék legyünk: az Amerikai Rákintézet (NCI) daganatepidemiológiai és genetikai részlege világméretű összefogást szervezett. Ebbe a minimum öt évre szerveződött nemzetközi rákellenes kutatócsoportba hívták meg Oláh Editet, az Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztályának vezetőjét. A világméretű összefogás nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy minél pontosabban meg lehessen határozni az öröklött génváltozások szerepét az emlő- és petefészekrák, továbbá más tumorok kialakulásában.