Miért döntöttél úgy, hogy ápolónő leszel? Mi volt az, ami motivált?
Kisebb koromban sokszor játszottam ápolónőset, a plüssállataim voltak a betegek. Ahogy nőttem érdekelni kezdtek az egészségüggyel, ápolással, betegségekkel kapcsolatos sorozatok, filmek is, de ez mind mellékes. Ami a leginkább motiválttá tett, az az volt, amikor nagypapám kórházba került. Stroke-ot kapott. Egyszer csak az aktív emberből passzív lett. Amikor meglátogattuk a kórházban, én mindig gyomorgörccsel mentem, mert utáltam azt a jellegzetes “kórházszagot”, és féltem, hogy milyen lesz a látvány. Nagyon rossz volt ott látni, ahogy tehetetlenül, teljesen kiszolgáltatottan, ellátásra szorulva feküdt az ágyban, és nem tudta, hogy kik vagyunk. A szomszéd szobából jött át egy hölgy, aki mesélte, hogy nagypapám leesett az ágyról, és nagyon sokáig fekhetett a földön. Nem is néztek rá, pedig egyedül volt a kórteremben, a hölgy szólt a nővérnek, aki annyit mondott csak, hogy “oké, mindjárt megyek”. Az a mindjárt elég hosszú mindjárt volt. Volt szerencsém megismerni a nővérkét, és velünk is elég bunkón beszélt, egy kedves szava sem volt hozzánk. Más jelek is utaltak rá, hogy nem viselik rendesen a papám gondját. Nagymamám ez után úgy döntött, ott marad vele, és ő vigyáz rá. Ezek a tapasztalatok elindítottak bennem valamit, ami arra késztetett, hogy az embereken segítsek.
Milyen volt az első napod a kórházban? Milyen érzésekkel tértél haza?
Nagyon izgatott voltam. Éjjel semmit sem tudtam aludni, sok dolog járt a fejemben: milyenek lesznek a kollégák… hogy fogom én bírni ezt a munkát… stb. Reggel is nagyon izgultam, amikor a liftből kiléptem az osztályon. Az aznapi nappalos lányok nagyon kedvesek voltak velem, sokat segítettek. Az első nap még csak megfigyeltem a dolgokat, amiből sokat tanultam. Elég vidám és társasági ember vagyok, és szeretek közösségben lenni, hamar összekovácsolódtunk a már ott lévő csapattal.
Hogyan kell elképzelni egy ápolónő napját?
Reggel 6-kor átvesszük az éjszakásoktól az osztályt, tanulmányozzuk, hogy kivel mi történt az éjjel. Majd ezek után a betegek mosdatása, pelenkázás, ágyneműcsere következik. Így meg tudjuk figyelni, hogy az ágyban fekvő betegeknek van e felfekvésük, hámhiányuk stb. Utána az injekciózás, gyógyszerosztás, műtétes betegek vérnyomásának mérése jön. Mindezeket 8 óráig kell elvégeznünk, mert akkor kezdődik meg a reggeli vizit. A vizit után elkezdjük a vizitrendeléseket (infúziók, fedőkötések, katéter… stb.). Ezeket mindet dokumentálni kell. A következő lépés a reggeliosztás, etetés. Műtétes betegek előkészítése, infúzió felkötése. Délig ezekkel megy el az idő, persze megpróbálunk reggelizni közben mi is. Délben ebédosztás, etetés. A délutáni vizitre ki kell írni a laborokat, röntgeneket kinyomtatni. Mindent folyamatosan dokumentálni… 14:00-kor van a délutáni vizit, majd a vizitrendelések elvégzése.
Mindezek közben figyelnünk kell a csengetésekre is, ellenőrizni a betegeket és felvenni az újakat.. A betegfelvétel nagyon sok papírral jár sajnos. A papírok nagyon sok időt elvesznek a napból. A hozzátartozók csak azt látják, hogy a nővérpultban ülünk, és írunk, mert legtöbben délután jönnek, és nekünk akkor van a legtöbb papírmunkánk…
A teljes interjút a Demetria blogon találod!
