Egészség

“Remegve várom a rákszűrés eredményeit, mert tudom 87 százalék az esélyem arra, hogy beteg legyek”

A 28 éves Rékának mellrákban halt meg az édesanyja, a nővére is beteg lett. Neki 87 százalék az esélye arra, hogy mellrákja legyen. Szoros betegkövetés, rendszeres szűrés, egészséges életmód. Vagy melleltávolító műtét, saját zsebből. Ezek közül választhat Réka, vagy Magyarországon az, aki ugyanazt a hibás gént hordozza, mint Angelina Jolie.

“Anyát először 2008-ban műtötték, rosszindulatú melldaganattal – meséli a 28 éves Réka. – Mivel a festés volt a mindene, a jobb oldali nyirokcsomók eltávolítását elutasította, mert az orvosa szerint utána óvnia kellett volna a jobb kezét. Pár évvel később elkezdett fájni a háta, a panaszok pedig egyre csak erősödtek. A vizsgálatok egy diónyi agydaganatot mutattak és áttéteket a tüdőn. Az orvosok két hónapot adtak neki.

Ehhez képest ő másfél évig küzdött, tavaly temettük el, 48 éves korában. Nővéremmel még javában gyászoltunk, amikor Eszter kitapintott egy csomót az egyik mellében. A diagnózis emlőrák volt. Mellműtét, kemoterápia, plasztikai műtétek, egyik beavatkozást és kezelést követte a másik, közben elvileg otthon volt gyeden a kisfiával.

Közben nálam is elvégezték ingyenesen a BRCA1 genetikai tesztet. Amíg nem kaptam meg az eredményt, úgy éreztem, velem nem lesz gond, csak nincs ekkora halmozódás a családban, de a teszt pozitív lett. Emlékszem, a legelső kérdésem az volt, hogy a kislányunk is örökölheti-e majd a hajlamot. A válasz igen volt, de elmondták, hogy a génvizsgálatot 18 éves kor alatt nem végzik el, próbáljunk ezen addig nem idegeskedni.

Az orvosok szerint 40 éves korig 87 százalék az esélyem az emlőrákra, 50 százalék a petefészekrákra. Egyik megoldásként emlőeltávolítást javasoltak implantátumbehelyezéssel (javasolt a mellbimbók teljes eltávolítása is). Vizsgálatok, konzultációk az orvosokkal, mérlegelés, kiderült, hogy a főorvos úr teljes mellszélességgel a prevenciós műtétek mellett áll. Egyetlen ellenérvet hallottam: mivel még csak 28 éves vagyok, és két gyereket szeretnénk, érdemes várnom még egy kicsit. (Ha eltávolíttatnám a melleimet, biztosan nem tudnék például szoptatni.)

A férjemmel alaposan átbeszéltük a kérdést. Végül teljes egyetértésben vele úgy döntöttem, hogy az lenne a legjobb, ha megelőzném az esetleges bajt. Bíztam az OEP támogatásában, de erről is csak rossz híreket kaptam. A legutóbb beküldött kérelmet is visszadobták, úgy tűnik, semmi esély az állami támogatásra. A műtét minimum 600-800 ezer forint lenne, de implantátumtól függően ez lehet magasabb is. Ez az összeg sajnos nem lapul a fiókunkban, úgyhogy a kezdeti lendület, hogy gyorsan essünk túl rajta, aztán felejtsük el ezt a rémálmot, szép lassan alábbhagyott. Maradtak a kontrollok: egy évben egy ultrahang és egy MR, és persze félévente rákszűrés a nőgyógyásznál. Talán nem kell magyarázni: ezeknek az eredményeit remegve várom.”

Műtét: “kényes kérdés”

A kérdés ma ugyanannyira megosztja a közvéleményt és a szakmát, mint egy évvel ezelőtt, amikor Angelina Jolie bejelentette, hogy eltávolíttatja a melleit. A orvosok többsége – legalábbis rutinszerűen – nem ajánlja ezt a beavatkozást. Mások azt gondolják, a műtét megfelelő esély arra, hogy az érintettek időben védekezzenek. Abban mindenki egyetért, hogy az idejekorán felfedezett rák jól kezelhető, bár épp a BRCA gén mutációjának esetén állítja több orvos, hogy a szűrés bizony nem annyira hatékony megoldás, mint maga a műtét – mondta korábban Oláh Edit genetikus professzor (az Országos Onkológiai Intézet molekuláris genetikai osztályának vezetője) a Népszabadságnak.  

“Tény, hogy Angelina Jolie bejelentése óta egyre többen keresnek fel minket a megelőző műtétekre vonatkozó kéréseikkel, de ez utóbbiról általánosságban és felelősséggel nem lehet véleményt mondani – nyilatkozta lapunknak az egyik országos hírű onkológiai központ neve elhallgatását kérő onkológusa. – Mert egyrészt önmagában a hajlam még egy sebészt sem jogosít fel egy ember megcsonkítására. Másrészt az a helyzet, amikor valaki mégis ezt kéri, sem jogilag, sem etikailag nem tisztázott Magyarországon. A megelőző mellműtét tehát kényes kérdésnek számít, még a sebészek között is. Hiszen lehetőség van a rendszeres szűrővizsgálatokra. Az esetleges műtét a pácienssel való szoros egyeztetés eredménye kell legyen. Ami tény, hogy Angelina Jolie minden országban pozitívan szerepelt a döntése miatt, kivéve a mi országunkat.”

Magyarországon a mellrákkal kezelt nők 5 százaléka, a petefészek-daganatok 11 százaléka, a férfiemlőrákos esetek harmada hozható összefüggésbe a BRCA gén mutációjával.
Azoknál, akik mutáns BRCA génnel rendelkeznek, az emlőrák teljes élettartamra vonatkozó kockázata elérheti a 80-90 százalékot is, petefészekrák esetén pedig a 63 százalékot.

Ki fizesse?

A Nők Lapja Café információi szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár álláspontja eddig nem volt egységes a megelőző célú melleltávolító műtétek finanszírozásával kapcsolatban, felkerestük őket a kérdéseinkkel. Kíváncsiak voltunk, igaz-e, hogy eddig alig néhány erre vonatkozó megkeresés érkezett, melyek közül egy esetben támogatták a műtéti beavatkozás költségeit, a többi kérvényt elutasították. A számokra és az elutasítás okaira irányuló kérdéseinkre az alábbi választ kaptuk:

“A mellek esztétikai célú műtétje csak abban az esetben vehető igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére, amennyiben a mellek aszimmetriájával, fejlődési rendellenességével, egyéb (például daganatos) betegséggel, műtéti eljárással összefüggésben szükséges gyógyító – helyreállító célú, orvosszakmailag indokolt ellátásról van szó, amely minden esetben szakorvosi kompetenciába tartozik.

Amennyiben tehát daganatos megbetegedés miatt szükséges a plasztikai műtét – akkor is, amennyiben a daganat kialakulása BRCA génmutáció következménye –, abban az esetben az emiatt szükséges helyreállító műtétet finanszírozzuk.

Önmagában azonban a preventív célú emlőeltávolításnak nincs tb-támogatása. Ez alól még nem volt kivétel.

Tekintettel arra, hogy a szakorvos kompetenciája eldönteni, hogy az adott eljárás az Egészségügyi Alap terhére igénybe vehető-e vagy sem, magához a finanszírozáshoz is szakorvosi vélemény szükséges.”

 Döntés és felelősség

“Azok, akik a megelőző melleltávolítást választják, már az emlőrák kialakulásának a lehetőségét is csökkentik, méghozzá 87 százalékról 5 százalékra – állítja többek között dr. Peták István (orvos, kutató) szintén a Népszabadságnak adott interjúban. – És a rák elleni harcban ez a legfontosabb, mert a kutatók csak eszközöket és információt adnak, hogy ezzel hogyan élnek, az az egyes embereken múlik.” 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top