Tisztában vagyok vele, hogy a papírmunka a beteg érdekét szolgálja. Azt is tudom, hogy a mai feljelentgetős világban magunkat is védjük vele. Nem is ez a gondom, hanem az: rengeteg időt vesz el a beteggel való foglalkozástól.
Ma, csak hogy szemléltessem, egy betegfelvétel csaknem egy óra! Lássunk egy példát. Adott egy cukorbeteg, lázas, magas vérnyomásos ember, aki mondjuk kiszáradással, tüdőgyulladással kerül felvételre. Neki a következő papírokat kell kitöltenem:
1. Lázlap (orvosnak), kislázlap (nővéreknek), 2. ápolási anamnézisfelvevő lap, 3. betétlap az átadáshoz, 4. decubituskockázat-felmérő lap, 5. vércukor-ellenőrzőlap, 6. folyadéklap, 7. gyógyszerelőlap, 8. értékleltár, 9. ápolási záró státusz…
Ezzel persze még nincs vége. Előttem áll hegyekben a sok papír, tutira megtanultam a végére betegem nevét, anyja nevét, születési idejét stb. Természetesen mérek közben vérnyomást, pulzust, testsúlyt, átleltározom a gyógyszereit, minden adatot kikérdezek, feljegyzek, ami fontos lehet ápolása, gyógyulása szempontjából. Majd a megírt papírokon vezetjük a bent léte alatt minden nála teljesített ápolási tevékenységet, percre pontosan beírva, egyszerre több helyre is:
Hányszor, mikor, mennyit: mosdattuk, cseréltük az ágyneműjét, és miért / igazítottuk fekhelyét, tisztáztam / vittem ágytálat. H. M. M.: evett/ivott, etettem/önállóan evett… H. M. M.: mértem vérnyomást, pulzust, hőmérsékletet, vércukrot – eredményt beírni percre pontosan.
H. M. M.: infúziót kapott, bekötés perce, levétel pillanata, a gyógyszerek neve, beadási időpontja, inhalálás időtartama, oxigénterápia kezdete-vége, hatása, vérvételek időpontja, vizsgálatok listája, elvitel-visszahozatal időpontja stb… még hosszan sorolhatnám… Ha pedig rosszul lesz, netalán életét is menteni kell, az legalább plusz egy óra adminisztráció, mire minden apró dolgot beírok ugye percre pontosan… S ez csak egyetlen beteg…
Hogy mennyivel kell mindezt beszorozni egy nap alatt? Tudd meg az Ápolónő blogról!
