“Az apámat tavasszal műtötték rosszindulatú daganattal. Azt, hogy rosszindulatú, a sebész mondta ránézésre és a tapasztalatára hivatkozva. A műtét után jött a várakozás, hogy van-e áttét. Először azt mondták, 3-4 hét, de az ismerőseink tapasztalatából kiindulva, nem számítottunk rá ilyen hamar. Úgy volt, hogy majd egy levélben közlik a szövettani eredményt, de végül az lett a leggyorsabb, hogy anyukám hetente betelefonált, így lett meg 2 hónap alatt” – meséli a NLCafénak Zsuzsa.
Rosszindulatú daganatos betegségekben jelenleg több mint 300 000 beteg érintett, sajnos az elmúlt tizenöt évben kétszer annyian betegedtek meg, mint előtte. A tüdőrák, a vastag- és a végbélrák okozta elhalálozásban pedig világviszonylatban a magyarok az elsők.
dr. Zombor Gábor, egészségügyi államtitkár közelmúltbeli bejelentésére mindenki felkapta a fejét. Ebben ugyanis az áll, hogy hamarosan minden daganatgyanús embert 14 napon belül kivizsgálnak.
Két héten belül időpontot kell kapniuk a daganatgyanús betegeknek – mondta nemrég az egészségügyi államtitkár, Zombor Gábor. – Ehhez persze az érintetteknek időpontot kell foglalniuk, s ha ez nem sikerülne két héten belülre, akkor a háziorvosuk asszisztense fog egyeztetni a területi egészségügyi szolgáltatóval.
“Teljesen egyértelmű, hogy ennek a döntésnek örülni kell – nyilatkozta az NLCafénak Kásler Miklós professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. – Az egész magyar onkológia húszéves törekvése valósul meg azzal, hogy mostantól végre egy helyen kapják meg a betegek a diagnosztikai és a terápiás ellátásokat, ráadásul mindezt időben. A leendő új rendelet értelmében ugyanis ezentúl prioritásként kell kezelni a daganatos betegségek gyanúját, szemben az enyhébb betegségek gyanúival. Ugyanígy a beavatkozások is elsőbbséget fognak élvezni rosszindulatú daganatok esetén. Mindez azt jelenti, hogy az érintettek 14 napon belül pontos diagnózist kaphatnak, és 6-8 nappal később megkezdődhet a kezelésük is.”
A daganatgyanús betegek útja most: CT-re legalább egy hónapot, MR-re és szövettanra újabb 3-4 hónapot kell várni. Szakemberek és érintettek szerint 4-6 hónap, mire minden vizsgálati eredmény megvan, ráadásul ehhez gyakran három különböző helyre kell menniük. Mivel mindeközben hosszú hónapok telnek el, egyes vizsgálatokat olykor meg kell ismételni.
A professzor azzal kapcsolatban is bizakodó, hogy mindehhez mennyi kapacitásbővítésre lesz szükség. “Nem sokra, hiszen ezentúl a vizsgálatokat egyetlenegyszer kell majd elvégezni, azon a helyen, ahol egyrészt megfelelően ki tudják értékelni a leleteket, másrészt indokolt esetben rögtön el tudják kezdeni a kezelést is. A források így végre a helyükre kerülnek. Megszűnik a betegek küldözgetése, több hónapos várakoztatása és finanszírozási szempontból az a lehetetlen helyzet, hogy az OEP-nek többször is ki kell fizetnie ugyanazt a diagnosztikai eljárást, például CT-, MR- vagy laborvizsgálatot.”
A főigazgató szerint ez tehát elsősorban szervezési kérdés, nagyobb lesz az esélye a gyógyulásnak, közben pedig sokkal kevesebb pénzt költ az állam, hiszen egy betegség korai stádiumában kevésbé drasztikus és költséges kezelésekre van szükség.
“Eddig mindehhez nem volt elegendő eszköz és nem volt elegendő kapacitás sem, szerencsére a várólisták csökkentésére belekerült a kasszába ötmilliárd forint. Ehhez hasonlóan az új rendelethez többletforrás is várható, a minisztérium ígérete szerint újabb ötmilliárd forint, amire hatalmas szükség van” – mondta az NLCafénak dr. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke.
“Naponta átlagosan 60 beteget látok el, tételezzük fel, hogy tízet szakvizsgálatra kell küldenem, nem lenne időm a telefonálásra. A mi szerepünk abban lesz nagy, hogy ha még sincs 14 napon belül időpont, akkor mi leszünk azok, akik az OEP-et felhívjuk, és megsürgetjük az előjegyzést.” Az elnök a változásokkal kapcsolatban bizakodó, de nem ért egyet kollégájával abban, hogy mindehhez nincs szükség jelentős többletforrásokra. “Az új rendszer működőképes lehet, de csak akkor, hogy ha a szolgáltatók valóban megkapják a többletpénzt” – mondja határozottan.
Akik szerint még rosszabb lehet a helyzet:
- Sok kórházban már most is több műszakban működnek a diagnosztikai gépek; a berendezéseket üzemeltető cégek vezetői a Népszavának azt nyilatkozták, hogy nincs elég szakember és jól felszerelt hely a sebészeti, onkológiai vagy sugárterápiás kezelések elvégéséhez, az új beutalási rendszer pedig a korrupció melegágya lehet.
- Aggályosnak tűnik, hogy az államtitkárság várhatóan csak azoknak a vizsgálatoknak (CT, MR) az árát fizeti majd ki, amelyek igazolták a gyanút, és valóban rosszindulatú daganatot mutattak ki – írta a Népszabadság.
- Gyógyíthatóbb a rák, mint régen – új készítményeket engedélyeztek
- Itt a rákmegelőzés 12 pontja
