Az Alzheimer-kór gyógyítására még nem találták meg a megfelelő módszereket, de új fejlesztésű terápiákkal és okosgyógyszerekkel a betegek hosszú ideig olyan állapotban tarthatók, amelyben nagyobb zavarok nélkül folytathatják megszokott életvitelüket. Ehhez azonban időben fel kell ismerni a betegséget, hogy elkezdhesse a kezelőorvos a megfelelő terápiát. Lássuk, melyek azok a téves elképzelések, amik gyakran gátat vetnek az elé, hogy idejében diagnosztizálják a pacienseknél ez a kórt.
1. tévhit: az Alzheimer-kór természetes része az öregedésnek
Az öregedés legtöbb esetben a szellemi képességek romlásával is jár – például gyengül a memória –, az Alzheimer-kór viszont egyáltalán nem magától értetődő velejárója az időskornak. Teljesen normális, hogy időnként nem jut eszünkbe valami, és öregebb fejjel ez gyakrabban megtörténik velünk, viszont ez még nem jelenti azt, hogy Alzheimerben szenvedünk. Az Alzheimerben szenvedő betegeknek ennél sokkal súlyosabb tüneteik vannak: idővel nemcsak a memóriájukat vesztik el, de a gondolkodásra való képességük is drasztikusan romlik, és idővel a leghétköznapibb dolgokban sem tudják ellátni magukat (például étkezés). Megfelelő gyógyszeres kezelés nélkül ez a folyamat gyorsabban megy végbe, de hatékony, innovatív terápiákkal ma már tompíthatók a betegség hatásai.
2. tévhit: csak idős korban alakul ki Alzheimer
A statisztikák szerint a legtöbb Alzheimer-kórban szenvedő beteg 65 év feletti, de a betegség már jóval fiatalabb korban is jelentkezhet. A betegek 5 százalékát ugyanis a 30-as, 40-es és az 50-es korosztály teszi ki. Ők az úgynevezett korai Alzheimer-kórban szenvednek, és sajnos az esetek többségében csak túl későn diagnosztizálják náluk a kórt, mert még a kezelőorvosuk sem gondol arra, hogy esetleg Alzheimerről lehet szó, maguk a betegek pedig csak egyszerű memóriagondokra gyanakodnak.
3. tévhit: az Alzheimer-kór nem vezet halálhoz
Alzheimer-kórral sokáig lehet élni, ezért a legtöbben úgy gondolják, hogy a betegség önmagában nem vezet halálhoz. A kimutatások szerint azonban az Egyesült Államokban ez a hatodik leggyakoribb halálozási ok, és a betegek többsége a diagnózist követően 8-10 évet él csupán. A halálozások oka az Alzheimerben szenvedő betegeknél leggyakrabban az, hogy elfelejtenek enni és inni, illetve félrenyelnek, de gyakori az is, hogy légzési problémák alakulnak ki náluk. Az Alzheimerben szenvedők magatehetetlen állapota tehát önmagában sok kockázatot hordoz, és ezek egyike rendszerint előbb-utóbb halálhoz vezet.
4. tévhit: az Alzheimer nem kezelhető
A betegség maga a mai napig nem gyógyítható, annak ellenére, hogy igen jelentős tudományos felfedezéseket tettek a tudósok a megfelelő terápiák felkutatásában. Az Alzheimerrel járó leépülés folyamatát visszafordítani tehát még mindig nem lehet, de számos olyan innovatív fejlesztésű okosgyógyszer és személyre szabott kezelés áll már rendelkezésre, amivel sokáig fent lehet tartani a kielégítő életminőséget és életvitelt – ha időben észreveszik a betegséget. Ezek a gyógyszerek segítik hosszan megőrizni a kommunikációs képességeket, a gondolkodás logikája és a memória fenntartását.
5. tévhit: az Alzheimer mindenképpen öröklődik
Tény, hogy ha Alzheimerben szenved valakinek a szülője vagy közeli rokona, az statisztikailag megnöveli az esélyét arra, hogy nála is kialakuljon a betegség. A valószínűsége azonban elég kicsi annak, hogy valóban jelentkezzen is idővel a kór. Az Alzheimer egyik formája, a korai Alzheimer esetében – amely a betegek 10 százalékát érinti – gyakrabban fordul elő, hogy a betegség öröklődik, ezért azoknak, akiknek ilyen betegség van a családjában ajánlott, hogy még időben, a 30-as éveik elején készíttessenek egy genetikai szűrővizsgálatot.
Még több cikk az Alzheimer-kórról az NLCafén
- Memóriajavító édességrecept
- Állatterápiával is javítható az alzheimeres betegek állapota
- A sok videojáték az agyadra mehet!
