A 21. század közepére 16 millió Alzheimer-kórban szenvedő beteget prognosztizálnak az előrejelzések, ha ilyen ütemben nő a paciensek száma. Ez háromszorosa annak, mint amit 2010-ben mértek, ezért rendkívül fontos, hogy mind a betegség kiváltó okait, mind a kezelés és gyógyítás lehetséges módszereit minél előbb megtalálják és kidolgozzák a tudósok. Jelenleg ugyanis még sötétben tapogatózik a tudomány, és bár az elmúlt évtizedben számottevő előrelépések történtek ezen a területen, és megjelentek olyan innovatív okosgyógyszerek és terápiák, amelyekkel az időben felismert Alzheimer-kór tüneteinek romlása lassítható és a betegek élete hosszú időn keresztül normális mederben tartható, a végleges megoldás egyelőre még várat magára. Abban viszont már kialakult egyfajta tudományos megegyezés, hogy feltételezhetően mik lehetnek azok a kockázati tényezők, amelyek elősegítik a betegség kialakulását. Ha ezeket a rizikófaktorok hatását csak tíz százalékban kivédenénk, azzal 2050-ig mintegy 9 millió alzheimeres megbetegedést lehetne megelőzni a világban.
Idős kor
Kezdjük azzal a kockázati tényezővel, amelyet nem tudunk kiküszöbölni sem most, sem később: a megfigyelések szerint ugyanis az Alzheimer-kórban szenvedő betegek döntő többsége (90 százalék felett) idős korú, 60 évnél öregebb. Ebből levonható az a következtetés, hogy az előrehaladott életkor önmagában is rizikófaktor. Ugyanakkor az öregség önmagában nem jelenti azt, hogy törvényszerűen kialakul a betegség, csupán arra mutat rá, hogy nem megfelelő életmód és más hajlamosító tényezők miatt jellemzően ebben a korban lépnek fel és válnak nyilvánvalóvá az Alzheimer-kór tünetei. Maga a betegség már fiatal kor óta lappanghat, és sok esetben ki is mutatható, de az életvitelt befolyásoló tünetek csak későn jelentkeznek.
Életvitel
Az egészséges életvitel számos betegség kialakulásának elejét veszi, így például a cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák, magas vérnyomás és koleszterinszint, mind-mind bizonyítottan annak következtében alakul ki, hogy egészségtelenül élünk: sokat és rossz minőségű ételt eszünk, keveset mozgunk, kitesszük magunkat a mindennapok stresszhelyzeteinek, és a feszültséget nem tudjuk kezelni, keveset és felszínesen alszunk, valamint számos káros szokásunk is van – például a dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás. Az ilyen életmód mellett megsokszorozódik az esély, hogy a fent említett betegségek kialakulnak, és ezek a betegségek a tapasztalatok szerint megnövelik az Alzheimer-kór megjelenésének kockázatát is. De amikor egészséges életmódról beszélünk, az Alzheimerrel kapcsolatban a szokásos tényezőkön kívül egy új faktort is figyelembe kell venni: a szellemi aktivitás, a rendszeres agytorna és tanulás éppúgy elodázhatja a betegség kialakulását, mint a fizikai edzettség, a mozgás és helyes táplálkozás.
Genetikai hajlam
A harmadik fontos tényező a genetikai hajlam, bár a betegek jelentős részénél nem emiatt alakul ki az Alzheimer-kór. Az úgynevezett korai Alzheimer esetében viszont döntő többségében génhibák miatt jelentkezik a betegség. Ez ellen a leghatékonyabban genetikai szűrővizsgálatokkal vehető fel a harc: az időben történő diagnózis (a vizsgálatokhoz mindössze egy vérvételre van szükség) ugyanis lehetőséget ad rá, hogy nyomon kövessék a páciens állapotát, és ha a genetikai hajlam miatt valóban kialakulna nála az Alzheimer-kór, akkor még időben elkezdhessék azokat a terápiákat, amelyek a betegség lefolyását lassítják. Ma már szerencsére ilyen kezelésből több is rendelkezésre áll, és a modern fejlesztésű okosgyógyszerek is támogatják az orvosokat abban, hogy az időben észrevett Alzheimer-kór elhatalmasodásának ütemét visszafogják.
Még több tudnivaló az Alzheimer-kórról az NLCafén:
- Tévhitek az Alzheimerről
- Híres alzheimeres betegek
- Így előzd meg az Alzheimer-kórt
