Beate Uhse 1919. október 25-én született, és már gyerekként is arról ábrándozott, hogy pilóta lesz belőle. Annyira kitartó volt, hogy 1936-ban – amikor ezt “megelégelte” a család – elküldték pilótaiskolába: 60 fiú között tanult, és végül pilótaengedélyt szerzett. Férjével együtt pilótaként szolgáltak a második világháborúban, majd a férfi halála után az akkor 26 éves Beate és kisfia elmenekültek Berlinből. Egy rövid brit hadifogság után az északnémet Flensburgban kezdett új életet. A Luftwaffe expilótájaként eltiltották nagy szenvedélyétől, a repüléstől. Ez volt az első lépcső ahhoz, hogy gazdag üzletasszonnyá váljon.
Kezdetben házaló ügynökként dolgozott – gombokat, táskákat árult, és közben beszélgetett a háziasszonyokkal. Rengetegen meséltek neki a nem kívánt terhességükről, és ez adta Beatének az ötletet, hogy az édesanyjától, Margarete Köstlintől – aki nem mellesleg az első nőorvosok között volt Németországban – hallott módszerrel foglalkozzon. A módszer egyébként a naptármódszer volt, és Beate némi vajért cserébe nyomtatott 2000 szórólapot, X-iratnak nevezte, és elképesztő sikert aratott vele.
Óvszer mellé szexuális felvilágosítás is járt
1948-ban férjhez ment Ernst-Walter Rotermund üzletemberhez, de az ő boltja nem ment annyira jól, ezért szép lassan el kezdtek apróságokat: óvszert, síkosítót, krémeket árulni, ami mellé járt egy kis szexuális felvilágosítás, néhány életvezetési tanács. A férje szállította házhoz a termékeket, amelyekre olyan óriási volt az igény, hogy 1951-ben megalapították a Beate Uhse Mail Order céget négy alkalmazottal.
Beate tényleg zseniális volt abban, hogy felismerte, ezekre a dolgokra nagy szükség van. Nem volt díva, ugyanakkor nagyon sok pár szexuális életét tette egészségesebbé, izgalmasabbá, és fontos küldetése volt a szexuális felvilágosítás. 1962-ben megnyitotta Berlinben a világ első szexshopját, magyarul olyasmi néven, hogy a “Házassági Higiénia Intézete”. Szexi fehérneműket, magazinokat és különféle játékszereket árultak.
Már a kezdetektől fogva rengeteg ellensége volt: összesen kétezerszer jelentették fel, és majdnem hétszáz bírósági ügye volt. Először nem tetszett a főleg vallásos embereknek, hogy “fajtalan” dolgokkal házal. Katalógusaira kezdetekben rákerült egy vörös pecsét, és csak akkor nyithatták ki a megrendelők, ha a katalógus melletti kis figyelmeztető levelet elolvasták.
Olcsó sör miatt tudták megbüntetni
1975-ig érvényben volt egy “pornótörvény”, ami tiltotta a házasságon kívüli szexet és a felbujtó irodalmat, Beate termékei pedig eléggé a felbujtó termékek kategóriájába tartoztak, de a figyelmeztető levélkével már törvényes volt. Egyetlenegyszer sikerült büntetést kiszabni rá, amikor az egyik mozijában olcsóbban adták a sört az előírt minimumárnál. Igen, bizony, Beate elég nagyban gondolkodott, és az egyre nagyobb nyereséget mindig befektette valami újba. Így nyitott mozikat, ahol erotikus és pornófilmeket vetítettek.
A szexuális forradalom a 60-as években jót tett az üzletnek, a 80-as években pedig az AIDS-veszély – a megbízható partnerrel való szexuális kapcsolat érdekesebbé tétele miatt. Pár nappal azután, hogy leomlott a berlini fal, több százezer katalógust osztottak szét, hogy a kelet-berlini vásárlókat is megfogja az új világ.
“Nem volt vesztenivalóm. Mint menekült, csak magamnak és a családomnak tartoztam felelősséggel. Értelmeset akartam csinálni – és nem szerettem volna szegényen élni.” (Beate Uhse)
Közben a magánéletében is akadtak váratlan fordulatok: férjéről kiderült, hogy húsz évig csalta őt a fiuk dajkájával. Beate Uhse 1972-ben beleszeretett egy nála 25 évvel fiatalabb, fekete férfiba, ezután a német sajtó csak ezzel foglalkozott.
1996-ban végül Berlinben megnyílt a Beate Uhse Szexmúzeum, háromszintes paradicsom a szexuális segédeszközök szerelemeseinek. Magyarországon Börcsön gyártanak szexuális játékszereket Beate üzleteibe.
A pilótanőből lett szexüzletasszony 2001-ben halt meg.
Források: