Dr. Caroline Falconer, a University College London kutatója dolgozta ki az új módszert, amely a virtuális valóság technológiáját hívja segítségül a depresszió elleni harchoz. A jelenlegi kutatás későbbi klinikai vizsgálatok alapját képezheti.
A kezelés során a depresszióval és egyéb mentális problémákkal küzdő embereket először egy virtuálisvalóság-sisak segítségével megjelenítik a digitális térben. Ez egy egyszerű szobát jelent, egy tükörrel, amelyben a felhasználók megnézhetik magukat, és láthatják, hogy a digitális avatárjuk pontosan követi mozdulataikat. Ez a folyamat azt a célt szolgálja, hogy a virtuális valóságban mozogva sajátunkként tudjuk elfogadni a digitális testet.
Miután ez sikerült, a felhasználók meglátnak egy sarokban síró kisgyereket, ezután pedig azt a feladatot kapják, hogy menjenek közelebb és próbálják megvigasztalni. A kísérletben részt vevők jellemzően olyanokat mondtak a síró gyereknek, hogy próbáljon meg valami olyasmire gondolni, amitől örömteli érzései támadnak, vagy gondoljon olyasvalakire, akit szeret.
Ezután érdekes szerepcserét hajtanak végre: a virtuálisvalóság-sisakot átállítva a felhasználók, akik eddig a felnőtt “szerepében” jelentek meg a digitális térben, most a kisgyerek nézőpontjába kerülnek. A közelítő felnőtt ezután pontosan ugyanazokat a vigasztaló szavakat mondja nekik, mint amiket ők mondtak a gyereknek. Chris Brewin professzor, a kutatás vezetője szerint a résztvevők rendkívül intenzív élményként jellemezték ezt a furcsa váltást.
Alacsony létszámú mintán működik
Tény, hogy a kutatás egyelőre kevés alannyal folyik, mindössze 15 olyan embert engedtek be a virtuális valóságba, akiket korábban depresszióval kezeltek. A 23 és 61 év közötti emberek közül kilenc számolt be arról, hogy enyhült a depressziója a kezelést követő néhány héten belül. Ebből a kilencből négyen jelentős enyhülésről számoltak be. A páciensek egyébként háromszor 45 percet töltöttek el a virtuális valóságban. Bár ez egyelőre csupán rendkívül kevés embert jelent, ha a kutatási eredmények biztatóak, a University College London csapata nagyobb csoportokkal, végül pedig klinikai vizsgálatok során is megkísérli majd igazolni eddigi feltevéseiket.
“Azok az emberek, akik szorongással vagy depresszióval küzdenek, rendkívül önkritikusak tudnak lenni, ha valami rosszul alakul az életükben – mondta a kutatással kapcsolatban Chris Brewin. – A mostani vizsgálat során a felhasználók először a gyereket vigasztalják, majd később ezt hallják vissza, így végül közvetett módon önmaguknak nyújtanak segítséget. A célunk az volt, hogy a szorongással, depresszióval küzdő embereknek megtanítsuk, hogyan legyenek együtt érzőbbek magukkal szemben és hogyan legyenek kevésbé kritikusak.”
“Reméljük, hogy sikerül kifejlesztenünk egy olyan módszertant, amely lehetővé teszi számunkra egy nagyobb mintán elvégzett, kontrollált kísérletet, hogy meg tudjuk állapítani, hogy a virtuális valóságnak van-e klinikai szempontból előnyös alkalmazási területe” – tette hozzá Mel Slater professzor, a British Journal of Psychiatry Open weboldalán megjelent kutatási anyag egyik társszerzője.
További cikkek virtuális valóságról az NLCafén:
- 2016 a haverkodó robotok és a virtuális valóság éve lesz
- 18+: A virtuális valóság testközelbe hozza a pornót
- Így élnek majd a jövőben a virtuális valóság dzsánkik
