A múlt század derekán fogalmazta meg Adelle Davis táplálkozási tanácsadó híres tanácsát, miszerint reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, és vacsorázz, mint egy koldus. Azóta is mindenki evidenciaként tekint erre. De mi szól valójában a bőséges reggeli mellett, és mi ellene?
Állítás: Ha nem reggelizel, többet fogsz enni összességében. Nem igaz. Vizsgálatok bizonyították, hogy a reggeli kihagyása miatt még senki nem fog a nap folyamán több kalóriát bevinni, sőt vannak, akik akkor vinnének be több kalóriát, ha reggelit is ennének.
Állítás: A reggeli “berúgja” az anyagcserét. Ez igaz. Jobban pörög az anyagcseréje annak, aki reggelizik is, több energiát éget el fizikai aktivitás közben, és kiegyenlítettebb az energiaszintje napközben.
Állítás: A reggeli kihagyása hízáshoz vezet. Akik nem reggeliznek, hajlamosabbak az elhízásra, de ezért nem maga a reggeli hiánya okolható. A válasz inkább abban keresendő, hogy a rendszeres reggelizés rendszerezettebb, egészségesebb táplálkozási szokásokra és életmódra utal.
Állítás: Mindegy, csak reggeli legyen. Nem igaz. Egyáltalán nem mindegy, hogy púpozott kanálnyi cukorral megszórt kakaós gabonapelyhet reggelizünk, vagy valami egészséges, alacsony glikémiás indexű ételt.
Összességében azt lehet mondani, hogy a reggeli segít fenntartani a normális energiaszintet, és megelőzheti a vércukorszint-ingadozásokat, de figyelembe kell venni a személyes preferenciákat és szokásokat is. Akinek a szervezete jól elvan azzal, hogy ébredés után csak egy teát iszik, annak teljesen felesleges magába erőltetnie egy nagy adag reggelit.
Forrás: theconversation.com