1. A friss szülőket a tenyerükön hordozzák
Nem probléma, ha otthon akarnak maradni a babával, a svédeké a világ egyik legjobb családtámogató rendszere. Anyának és apának összesen 480 nap fizetett szabadság jár, ebből 60 napot az apuka kap meg. Céljuk, hogy ezzel is meghozzák a kedvet a gyerekvállaláshoz, és az apukákat még jobban bevonják a családi életbe.
2. Amint tehetik, szaladnak a szabadba
A kajakozástól kezdve a síelésen vagy sziklamászáson át a túrázásig bármit csinálnak, a lényeg számukra, hogy a természetben töltsék el a szabadidejüket. Mivel ez köztudottan remek hatással van a testi-lelki egészségre, ezért engedélyezték, hogy még magánterületen is szabadon kószáljanak az emberek, és ott verjenek sátrat, ahol csak akarnak.
3. A véradókat folyamatosan motiválják
Mint bárhol máshol a világon, Svédországban is nehéz véradókat találni. Viszont náluk egy kis pszichológiával vissza tudják csábítani az embereket a véradásra. Első lépésben rögtön véradás után kapnak egy köszönő SMS-t. Majd minden alkalommal, amikor a vérük felhasználásával segítenek a betegeken, szintén küldenek nekik SMS-t. Így a véradók átérzik teljes mértékben, hogy milyen fontos, amit tesznek, amikor elmennek a véradásra. (Magyarországon is kapnak a véradók SMS-t, ha felhasználják a vérüket.)
4. Ha szívrohamod van, a közösség segít
Akik jártasak az újraélesztésben, jelentkezhetnek az SMS-livesavers nevű programba. Ha valahol a közelükben szívrohamot kap egy ember, akkor SMS-ben értesítik őket, odaszaladnak, és segítenek a betegen, amíg ki nem érkezik a mentő. Azért találták ki ezt a rendszert, mert ilyenkor a perceken múlhat egy ember élete.
5. A szabadságot két kézzel szórják
Egy átlagos svéd állampolgár öt hetet tölt fizetett szabadságon, és csak 1644 órát dolgozik évente. míg a világ más országainak többségében ez legalább 1776 óra egy évben. Mégis, ennyi szabadsággal együtt Svédország a hatodik legversenyképesebb ország a Global Competitiveness Report szerint (Globális versenyképességi jelentés).
6. A fenntarthatóságot komolyan veszik
A pazarlást minimalizálták, a svéd háztartások szinte szemét nélkül működnek, minden újrahasznosítanak. Híresek arról, hogy már annyira nincs náluk szemét, hogy importálniuk kell más országok szemetét, hogy a hőerőműveiket üzemeltetni tudják. A szemét 99 százalékát újra tudják hasznosítani, új termékké, nyersanyaggá, fűtőanyaggá alakítják át. Törvényben szabályozták, hogy az újrahasznosító állomások kötelezően a lakott területek 300 méteres körzetében legyenek, így ha otthon nem tud mit kezdeni az ember a szeméttel, akkor is van olyan hely elérhető távolságban, ahová viheti, és ahol újrahasznosítják.
7. A tömegközlekedés kiváló
Könnyűszerrel eljuthatsz A-ból B-be tömegközlekedéssel: vonat, busz, némely városban metró, villamos és hajó is az utazóközönség rendelkezésére áll. A járművek tiszták, gyorsak és a fizetésekhez képest olcsó az utazás.
8. A férfiak és nők tényleg egyenlőek
Svédország a negyedik legegyenlőbb ország a világon az oktatás, gazdaság, egészség és politika szempontjából. Annyira fontos nekik a nemek közti egyenlőség, hogy még egy semleges személyes névmást, a “hen”-t is beiktattak a nyelvbe 2015-ben. Ez a névmás a nőnemet jelölő “hon” és a hímnemű “han” alternatívája.
9. Az étel sosem unalmas
Mindennap nagyjából 1,8 millió húsgolyót adnak el az IKEA áruházakban. De azért van svéd gasztronómia a húsgolyókon túl is, olyan jellegzetességekkel, mint a szardellás-burgonyás egytálétel, a sós hering, a homár, a borsóleves és a palacsinta. És az évente elfogyasztott, fejenként 17 kilónyi édességről sem szabad elfeledkeznünk. Az ‘50-es évek óta tartják a legtöbben azt a szokást, hogy heti egyszer esznek csak édességet, ugyanis akkor találták a fogorvosok a fogszuvasodás és a naponta édességezés között az összefüggést. Azt javasolták a szülőknek, hogy csak heti egyszer adjanak édességet a gyerekeiknek, ami aztán már hagyománnyá vált. Általában szombat az édességes nap, de olyankor aztán annyi édességet esznek, amennyit mi egy hét alatt.
10. A popzenéjük világhírű
Attól függetlenül, hogy szeretjük vagy sem, tény, hogy az olyan svéd zenekarok, mint az Abba, az Ace of Base vagy a Roxette világszerte ismertek. Amerika és Anglia után Svédország a világ legnagyobb zenegyártó országa. Az Ace of Base tagja, Ulf Ekberg szerint azért ennyire sikeresek a svéd zenészek, mert náluk a hangsúly a dallamon van, míg az amerikaiaknál a szöveg áll az első helyen. A svédek viszont csak azt szeretnék, ha a zenéjüktől minél többen jól éreznék magukat, ezért érnek el olyan sok embert világszerte.
A fenti tíz pontból számomra az állt össze, hogy a svédeknél számít az, hogy az egyén hogy érzi magát. Ők már rájöttek, hogy ha az egyes emberek jól vannak az életükben, a bőrükben, és elégedettek a mindennapjaikkal, akkor sokkal kreatívabbak, kitartóbbak lesznek, nem égnek ki, így jobb munkaerővé válnak. Logikusan hangzik, nem is értem, miért nem így működik a világ összes többi országa is.
Olvass még többet más országokról:
- Dánia lett a világ legboldogabb országa
- Ők a világ legnyugodtabb anyukái – Mit tudnak a hollandok, amit mi nem?
- Öt nő, aki külföldön neveli a gyermekét
