A feldolgozott élelmiszer nem maga a sátán

A rövid válasz az, hogy nem feltétlenül. A valamivel hosszabb, hogy attól függ, milyen jellegű feldolgozásról van szó. A Nemzetközi Élelmiszer-információs Tanács meghatározása szerint ugyanis a feldolgozott élelmiszer esetében a feldolgozás “bármilyen szándékos változtatás, amely az élelmiszer elfogyasztását megelőzően történik”.

Vagyis ebbe a kategóriába tartoznak az egészséges, de fagyasztott zöldségek, a teljes kiőrlésű szeletelt kenyér, a konzervbab, a különféle mogyoróvajak, de akár a tej – igen, a rizstej és szójatej is – vagy a joghurtok is feldolgozott élelmiszernek számítanak a fenti definíció szerint. De még a zöldségek és gyümölcsök felszeletelése is feldolgozásnak minősül.

Nem minden feldolgozott élelmiszer káros

A jó hír, hogy bizonyos élelmiszerek még egészségesebbek is lehetnek feldolgozást követően. Ilyen például a hozzáadott baktériumkultúrával dúsított joghurtok például megőrzik a hagyományos módon előállított joghurt fehérje- és kalciumtartalmát, ugyanakkor a hozzáadott baktériumok jótékony hatással vannak az emésztésre és az immunrendszerre.

A konzervparadicsom több likopint – a paradicsom színéért felelős vegyületet – tartalmaz, mint a nyers, ez pedig antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású – ráadásul ha kis mennyiségű olajjal, zsiradékkal együtt fogyasztjuk, ez növeli is a jótékony hatású anyag felszívódását.

A feldolgozott élelmiszerek további előnye, hogy kényelmes és költséghatékony táplálékhoz jutunk segítségükkel, ezek nélkül ugyanis jóval nehezebb és drágább lenne fedezni a család napi beviteléhez szükséges adagokat.

Kérdés, hogyan lehet eligazodni a “jó” és a káros feldolgozott élelmiszerek között. Elég csupán néhány ökölszabályt betartani. Az olyan termékeket keressük, amelyek öt vagy kevesebb hozzávalót, és nyers zöldségeket vagy gyümölcsöket tartalmaznak.

Ezeket a feldolgozott élelmiszereket kerüljük

Általánosságban elmondható, hogy érdemes elkerülni azokat a termékeket, amelyeken hosszú a hozzávalók listája, esetleg a hozzávalók értelmezéséhez vegyészeti gyorstalpalóra lenne szükség. Kerüljük a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereket is, ezt általában jelezni szokták a csomagoláson, de azért itt sem árt résen lenni. Különösen, hogy a cukrot mindenféle fedőnevekkel is szokták néha illetni, így a kukoricaszirup, malátaszirup, méz, melasz és hasonlók is tulajdonképpen cukrok vagy magas cukortartalmú adalékanyagok, ahogy a maltodextrin is, illetve a különféle “-óz” végződésű vegyületek (glükóz, fruktóz, oligoszacharóz stb.).

A sótartalom is megfontolásra érdemes adat, érdemes a napi bevitelünket 2300 milligramm alatt tartani. A só esetében is érdemes többféle vegyülettel megismerkedni, amelyek a feldolgozott élelmiszerekben előfordulhatnak.

További cikkek egészséges táplálkozásról az NLCafén:

• Egészségesnek hitt ételek, amelyektől mégis elhízhatsz
• Mindennapi étkezési hibák – tudósok által cáfolva
• 10 dolog, amivel rombolod az egészséged, de nem tudsz róla