Lord Byron
Hogy a fogyókúra és a hiúság mennyire nem csak a nőkhöz kapcsolódik, arra a legjobb példa Lord Byron volt, az 1800-as évek romantikus költője, aki betegesen sanyargatta magát egész életében, hogy ledobja a szerinte felesleges kilókat. Már 18 évesen nekilátott a fogyásnak, és megdöbbentő elméleteket talált ki arra vonatkozóan, hogy miért is van neki erre szüksége.
Elsősorban úgy gondolta, hogy aki romantikus, könnyed, légies verseket ír, mint ő is, az nem lehet 88 kilós, ezért drasztikus fogyókúrájának segítségével alig 5 év alatt több, mint 30 kilót dobott le magáról. Másodsorban pedig úgy vélte, hogy a soványság frissen tartja az elmét, ezért egyetemi tanulmányai alatt nem evett szinte semmit. És később sem. Rettegett a kövérségtől, és egészségét nem kímélve éheztette magát. Kétszersültön, szódavízen, ecetbe áztatott burgonyán, némi zöldségen és üres teán kívül szinte soha senki nem látta őt mást enni vagy inni. A szörnyű étrend mellett még arra is képes volt, hogy gyapjú alsóneműkbe burkolja magát, hogy minél inkább leizzadja a kilókat.
A költő nemcsak magát sanyargatta, hanem szeretője, Lady Caroline Lamb elé is olyan elvárásokat támasztott a nő alakjával kapcsolatban, amelyek miatt az asszony végül már egy csontváz benyomását keltette. Az éhségrohamok ugyan Byronra is rátörtek olykor, de esze ágában sem volt ilyenkor magához venni néhány falatot, inkább visszafojtotta az éhségét szivarozással. Nem is csoda, hogy 34 éves korára borzalmas egészségi állapotba került, és rá két évre, mindössze 36 évesen meg is halt.
Lady Caroline Lamb és Lord Byron
A befolyásos híresség tragikus példáját ennek ellenére rengetegen követték a rajongói közül, sokan vízen és rizsen éltek, nem törődve a veszélyekkel. Különösen a fiatal lányokra voltak nagy hatással az elméletei, amelyek szerint egy nőnek nyilvánosan nem is lenne szabad étkeznie, hacsak nem homárról és pezsgőről van szó. Szerinte ugyanis csupán ez az étel és ital az, amelyet illendő egy nőnek társaságban elfogyasztani.
Friedrich Nietzsche és Henry James
A 19. század nagy filozófusa, Friedrich Nietzsche szintén nem volt megelégedve az alakjával, ezért szigorú kalóriaszabályozó diétát rendelt el magának, amelynek során szinte falatra kiszámolta, hogy miből mennyit ehet. Henry James író is a fogyókúra híve volt, neki az volt a módszere, hogy bármit lenyelt, azt előtte százszor rágta meg. Bár hogy a huszadik rágásnál már mit rágott, az azért rejtély. Mivel a 19. században még nem nagyon volt házi mérleg, amelyen az emberek ellenőrizhették volna fogyókúrájuk hatékonyságát, ezért a brit férfiak jobb híján egy londoni borkereskedésbe jártak, ahol a függőmérlegen mázsálták le magukat. A feljegyzések szerint Byron is nagyon gyakran megfordult ott, Beau Brummellel, a kor híres divatdiktátorával együtt. Brummel hét év alatt 40 alkalommal ellenőrizte a testsúlyát, de ő a szigorú diéták ellenére is csak 12 kilót tudott leadni ennyi idő alatt.
Friedrich Nietzsche fiatalon
A királyné, aki egész életét fűzőben, étel nélkül élte le: Sissi
A 19. század fogyókúraikonja Erzsébet királyné, azaz Sissi volt, Ferenc József császár, király felesége. Elképesztően karcsú alakját rettenetes megszorításokkal érte el, és ezt vehetjük szó szerint is. Sissi ugyanis egész életében fűzőt hordott, éjjel-nappal viselte ezt a ruhadarabot, hogy minél szűkebbre tudja összeszorítani testét. Sikerült is neki, hiszen elképesztő méretűvé zsugorodott a dereka, nem volt 50 centis.
Ha a szokásos, reggeli mérésnél átlépte a saját maga által megszabott 49,5 cm-es derékbőséget, aznap már nem volt hajlandó egy falatot sem enni, legfeljebb valamicskét inni. Amikor éppen jó napja volt, és a megszabott testsúly és derékbőség alatt volt, akkor sem lakmározott éppen kedvére, hanem szigorú diéta szerint élt. Étrendjét általában nem tette ki más, mint egy-egy pohár tej vagy narancslé, egy kis erőleves, némi zöldség, és hashajtók, de rendszeresen előfordult az is, hogy meghánytatta magát.
A királyné nem bízta a véletlenre az alakját, ezért a könyörtelen diéta mellett állandóan tornázott is. Nem csoda, hogy nem ment az 50 kilós súlyhatár fölé, a “versenysúlya” mindössze 48 kiló volt. Alakjával és életmódjával divatot teremtett, a korabeli hölgyek rajongva utánozták, és próbáltak úgy kinézni, mint ő. Persze az elsődleges szempont a látszat volt, nem az egészség. Az ugyanis nem elhanyagolható tény, hogy Sissi a legyengült szervezete miatt sokat betegeskedett, fogai is kihullottak a drasztikus fogyókúrázás során.
A fogyókúrák valódi úttörője volt William Banting, jól menő amerikai üzletember az 1800-as évek második felében, aki valósággal kísérletezett a különféle diétás módszerekkel. Mindent kipróbált, amit csak lehetett, hogy rátaláljon a legmegfelelőbb megoldásra. Végül saját módszert dolgozott ki, amely a tapasztalatain alapult. Ő jött rá először, hogy a kilók leadásához mindenképpen kerülni kell a magas szénhidráttartalmú ételeket. Banting ugyanis azt vette észre magán, hogy amikor száműzte az étrendjéből a kenyeret, a krumplit, a cukrot, a vajat, a tejet és a sertéshúst, végre sikeresen fogyott.
Olyannyira, hogy egy év alatt 23 kilótól szabadult meg. Észrevételeit és tanácsait a “Levél a testességről, az embereknek címezve” című könyvében gyűjtötte össze és adta ki 1863-ban.
Az énekesnő, aki megdöbbentő módszerrel fogyott: Maria Callas
Az idők során számos énekesnő, köztük Maria Callas is drasztikus fogyással érte el híresen vékony alakját, hiszen eredetileg ő azért nem volt éppen nádszál. Igaz, neki sajátos és nem igazán követendő módszere volt erre. Az 1900-as évek elején ugyanis azt rebesgették, hogy ha valaki egy bizonyos bélféregpetét juttat be a szervezetébe, akkor az a bélben megtapadva féreggé fejlődik, majd szaporodik, és “gazdája” elől eleszi a bélbe került ételt, ami így már nem tud felszívódni az ember szervezetében, és nem képes zsírpárnákat okozni.
Nemcsak gusztustalan, hanem rendkívül veszélyes is volt ez a módszer, ennek ellenére az opera-énekesnő hatásosnak hitte, és meg is fertőzte magát a szóban forgó petével. Igaz, ami igaz, majdnem 30 kilót fogyott így, de a kilókkal együtt legendás hangjától is meg kellett válnia, ugyanis e módszer – érthető módon – több egészségi problémát okozott nála.
Egyes filmsztároknak szerződésbe foglalták, hogy fogyniuk kell
A 20. században, a mozgókép térhódításával elsősorban a filmszínészek mániájává vált a “fogyókúrázás bármi áron” elv. A sztárok többsége attól rettegett, hogy nem lesz elég vonzó a szakma és a közönség számára, ezért ha evésről volt szó, úgy fogták vissza magukat, ahogyan csak tudták, sőt olyan is előfordult, hogy egyesek kivetették alsó bordáikat, hogy vékonyabbnak tűnjenek. Sok esetben maguk a producerek kényszerítették a színészeiket önmegtartóztatásra. Greta Garbonak, Judy Garlandnak, vagy a némafilmek nagy magyar sztárjának, Bánky Vilmának, aki egyébként hatalmas karriert futott be Amerikában, mind szerződésben rögzített kötelezettsége volt, hogy állandóan fogyókúrázzon. A vékonyság divatja egyébként a mai napig fénykorát éli Hollywoodban, valamint a művészvilágban, és ezt a trendet milliók követik világszerte, pénzt, fáradtságot, kínlódást és főleg egészséget nem kímélve.
Bánky Vilma
Olvass még diétázókról!
- Edzőterem nélkül fogyott 30 kilót a diétázó nő
- Diétás ebédreceptek
- A nagy diéta: 15 motiváló előtte-utána kép
