nlc.hu
Egészség
Felejtsük el, hogy a génmódosított növények rosszak!

Felejtsük el, hogy a génmódosított növények rosszak!

Sokan hanyatt-homlok menekülnek, ha génmódosításról vagy GMO-ról hallanak, pedig jobban tennék, ha megbarátkoznának a gondolattal, hogy egész életükben mást sem fogyasztottak, mint ilyen zöldségeket, gyümölcsöket. Ráadásul egy friss kutatás eredményei szerint még a kutatóknak is nehezére esik pontosan meghatározni, hogy mitől számít valami GMO-nak, arról nem beszélve, hogy a génmódosított növényektől nem félni kéne, hanem örülni a létezésüknek.

Az amerikai National Academies of Science nevű nonprofit szakértői szervezet ezért több mint 900 korábbi kutatási anyagot elemezve összesítették, amit eddig tudunk a GMO-növényekről. Az elemzés legfőbb észrevétele szerint a GMO-növények éppen olyan biztonságosak, mint azok, amelyeket – elvileg – nem manipuláltak semmilyen módon. Legalább ennyire fontos felismerés, hogy a GMO és a “hagyományos” termények gyakorlatilag azonosak.

Tény, hogy számos terményt kutatók és biológusok vizsgálnak és fejlesztenek annak érdekében, hogy az adott növény ellenállóbb legyen a kártevőkkel szemben, magasabb hozamot produkáljon, vagy például több tápanyagot tartalmazzon.

A gazdák pontosan ugyanezt csinálják, amikor a szépen termő fák-bokrok terményeinek magját elvetik, a többit pedig nem. Ennek eredményeként lehet ma szép sárga, édes banánunk, lédús görögdinnyénk vagy például brokkolink és sárgarépánk. Érdemes megnézni az alábbi képet, amelyet a Genetic Literacy Project munkatársai állítottak össze, amelyen az látható, hogy néznének ki ezek a népszerű zöldségek-gyümölcsök, ha nem piszkáltuk volna meg a génállományukat.

A GMO-t sokszor úgy állítják be, mintha maga lenne a megtestesült gonosz, a DNS-ünk eltorzítására és a testünk hormonokkal (?) és vegyszerekkel való megtömésének trójai falova. Holott szinte mindenki naponta fogyaszt olyan növényi táplálékot, amely génmódosítás eredményeként kerülhet a tányérunkra. Igen, a legbióbb és legorganikusabb gazdaságból származó brokkoli is ilyen, mint ahogy a fair trade banán és a kézműves padlizsán is.

Így nézne ki a dinnye, a kukorica, a banán, a padlizsán, a répa és a brokkoli, ha nem módosítottuk volna a génállományukat (Kép: geneticliteracyproject.org)
Így nézne ki a dinnye, a kukorica, a banán, a padlizsán, a répa és a brokkoli, ha nem módosítottuk volna a génállományukat – kép: geneticliteracyproject.org

A génmódosításnak számos módja lehetséges, a jó tulajdonságú magok kiválasztásától a növény saját genetikai állományának módosításán át egészen odáig, amikor más növények vagy épp baktériumok egyes génjeit viszik át a fejleszteni kívánt növénybe. Éppen ezért a GMO-t támadni felesleges, mivel az esetenként és terményeként teljesen eltérő lehet.

“Minden olyan eljárás, amely a növények genetikai állományát módosítja – legyen szó laboratóriumi vagy hagyományos módszerekről –, megváltoztatja a növényi élelmiszereket, ez pedig akár biztonsági kérdéseket is felvethet. [A terület összetettsége miatt] éppen ezért azt javasoljuk, hogy az egyes termények szabályozására lenne szükség a folyamat szabályozása helyett.”

Vagyis felesleges az alapján kategorizálni a terményeket, hogy módosították-e a genetikai állományukat vagy sem, hiszen ma már gyakorlatilag nem találkozunk olyan zöldségekkel és gyümölcsökkel, amely valamilyen mértékig ne lenne GMO. Ettől persze még lehet a biogazdaságok terményeire szavazni a multikban kapható zöldség-gyümölcs ellenében, csak érdemes tájékozódni, hogy pontosan mitől jobb az előbbi, mint az utóbbi.

További cikkek génmódosításról az NLCafén:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top