Magyarországon – 2012-es adat szerint – a születéskor várható élettartam nők esetében 78,7, férfiaknál 71,6 év – mindkét érték valamivel az Európai Unió átlaga felett van, azonban még az országon belül is jelentősebb eltérések mutatkoznak a fejlettebb és a kevésbé fejlett régiók között. A vezető halálokok a KSH tavalyi elemzése szerint a nőknél a keringési betegség, a férfiaknál viszont már a különböző daganatos megbetegedés.
Mindeközben az amerikai Egészségügyi minisztérium és a Világegészségügyi szervezet, a WHO jelentése szerint 2050-re tízszeresére nő a világon azok száma, akik megünnepelhetik századik születésnapjukat. Jelenleg csak a “hagyományos” módszerekkel dolgozhatunk, ha háromjegyű életkort szeretnénk: vagyis egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás, káros szenvedélyek mellőzése és hasonlók. De eddig senkinek sem sikerült 122 évnél és 164 napnál tovább elodázni az elodázhatatlant: ez Jeanne Louis Calment-nak sikerült, aki 1875 februárjában született és 1997. augusztus 4-én hunyt el.
Jeanne Louis Calment 122 éves korában – fotó: Tumblr
Bár a halál legyőzése meglehetősen utópiába illő célnak tűnik, számos neves egyetem és kutatóintézet tudósai dolgoznak az ügyön. Aubrey de Grey, az amerikai Sens Kutatási Alapítvány egyik vezetője szerint ez egyenesen a “világ legfontosabb problémája” jelenleg. A regeneratív orvoslással foglalkozó amerikai Methuselah Alapítvány szakértői szerint pedig 2030-ra a 90 éves emberek már olyan egészségi állapotban élhetnek majd, mint azok, akiknek életkora ma 50 év körül van. A Wake Forest Institute for Regenerative Medicine kutatói eközben olyan laborban növesztett szerveken dolgoznak, amelyekkel elöregedő szerveinket egyszerűen kicserélhetjük. A számos tudományos kutatási projektet támogató Google sem szeretne kimaradni az öregedés elleni harcból: 2013-ban megalapították a Calico nevű céget, amely a California Life Company rövidítése. A szándékaik komolyságát jelzi, hogy a cég munkáját több mint hétszázmillió dollárral támogatták.
Az egykor informatikusként tevékenykedő De Grey is több mint húsz éve dolgozik az öregedés biológiájának kutatásán.
“A legtöbb ember számára természetesnek tűnik, hogy az öregedés folyamata természetes és elkerülhetetlen – mondta egy múlt hónapban adott interjújában. – Ilyenkor mindig meg kell magyaráznom, hogy tévednek.” De Grey szerint az előttünk álló 20-25 évben jelentősen közelebb kerülhetünk az öregedés visszafordításához.
Ernestine Shepherd 78 éves, a világ egyik legidősebb testépítője
Az öregedés folyamata során a legtöbb problémát a sejteket és az azokban található molekuláris struktúrákat érő károsodás jelenti. A Sens kutatásai olyan biotechnológiai módszerek kidolgozására irányulnak, amelyek segítségével a test sejtjei és molekulái újra egészségessé tehetőek – az évtizedek során felhalmozódott “hibák” kijavításával – ezáltal megfiatalítva a szöveteket.
“Visszavarrni a hibás DNS-szálakat”
Ennél is előremutatóbb az a kutatás, amely a telomerek, vagyis a kromoszómákat alkotó DNS-szálak végén található ismétlődő szakaszok “javítására” irányul. Ezek a szakaszok az öregedés során egyre rövidebbek lesznek, így “hibásodik” meg a test genetikai állománya. Az öregedés elleni harc egyik csataterén ezeket a szakaszokat próbálják újra meghosszabbítani. Az első sikert a tavalyi év során érték el: a Seattle-ben működő BioViva biotechnológiai cég vezérigazgatója, Elizabeth Parrish a világon elsőként kapott olyan génterápiát, amelynek eredményeként meghosszabbodtak a telomerei. A cég bejelentése szerint ezzel húszéves öregedési folyamatot sikerült megfordítani. Persze ez nem azt jelenti, hogy Parrish életét húsz évvel meghosszabbították, de igazolja, hogy a módszer már gyakorlatban is kivitelezhető lehet – noha a lehetséges mellékhatásokról természetesen egyelőre még nem tudunk. A technológia etikai és orvosi-jogi kérdéseket is felvet, nem véletlen, hogy Parrishnek Kolumbiába kellett utaznia a speciális kezelésre, mivel hasonlót egyelőre nem engedélyeznek az USA területén.
Elizabeth Parrish az első ember, akin az öregedést visszafordító génterápiát hajtottak végre – fotó: Bioviva.com
Ha már meghaltunk, úgy is maradunk?
Bár jelenleg egyelőre a különböző vallások kínálnak megnyugtató választ erre a kérdésre, a technológiai fejlődésnek köszönhetően elképzelhető, hogy fizikai testünk halála nem feltétlenül lesz egyenlő lelkünk, személyiségünk megszűnésével. Már ma is több cég kínál olyan hibernációs szolgáltatást, amelynek keretében a haldoklók testét lefagyasztják és ebben az állapotban tárolják. Aki ilyen szolgáltatást vesz igénybe, arra számít, hogy 50-100-akárhány évvel később már elérhető lesz a technológia, hogy végzetes betegségét megállítsák, vagy egyéb módszerekkel megfiatalítsák. A hatékonyságra törekvő hibernációpártiak választhatnak olyan céget is, ahol csak az elhunyt fejét tárolják hibernálva, mivel a feltételezett jövőben a “maradék” testrészek laborban történő újranövesztése is lehetségessé válhat.
A technológiára fogékonyabbak számára a számítógépek kínálhatnak lehetséges megoldást: ők arra számítanak, hogy az informatika fejlődésével előbb-utóbb lehetségessé válik egy olyan számítógép létrehozása, amely már képes az emberi agy működését reprodukálni. Így az emberek tudatát és emlékeit egyszerűen fel lehetne tölteni a “felhőbe”, más kérdés, hogy a létezésnek ezt a módját életnek lehet-e nevezni; a cyberpunk rajongói szerint feltétlenül.
Ilyesmi a célja a Dimitrij Ickov orosz milliárdos által öt éve alapított 2045 Initiative-nek, a technológiai fejlesztés szintjét pedig az mutatja, hogy a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) 2005-ben kezdte meg saját, Blue Brain Project nevet viselő kutatását. Utóbbi már elérte azt a szintet, ahol egy patkányagy tízezer agysejtének működését képesek szimulálni. Itt még szükség lesz fejlődésre, mivel az emberi agy egy hasonló egységében hatszor ennyi agysejt található. A kérdés pedig továbbra is az, hogy egy ember agyának tökéletes digitális másolata lehetővé teszi-e az adott ember számára a digitális térben való létezést, illetve, hogy egy digitális másolat tekinthető-e azonosnak azzal az emberrel, akinek az agyáról a “lenyomat” készült.
Mint látható, számos technológiai, biológiai, etikai és filozófiai kérdésre kell még választ találnunk, azonban a fentieket elnézve egyáltalán nem biztos, hogy mondjuk száz év múlva a halál fogalma ugyanazt jelentse, mint most.
További cikkek az öregedésről az NLCafén:
- 10 elképesztő gif az öregedésről
- Jó hír: az öregedés nem végig lejtmenet
- 6 szokás, ami gyorsítja az öregedést
