Ónodi-Szűcs Zoltán erről az M1-en, valamint a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt. Valószínűleg az Etele téren alakítanák ki a szuperkórházat, és ezzel egy időben a Szent János Kórházban megszűnik majd az aktív ellátás. Eddig arról volt szó, hogy a Jánosból lesz az egyik új szuperkórház, de most úgy tűnik, mégsem. Pedig a komplett agglomeráció és Buda oda járt, helyette most mehetnek a nem túl közeli Etele térre. Telkiből, Budakesziről, Budajenőről, Perbálról, Zsámbékról nem lesz kis túra mindez. Igaz, a János Kórház nincs jó állapotban, de eddig arról volt szó, hogy jól megközelíthető, van elegendő parkolóhelye, közel van a Városmajor utcai szívklinika, szóval ideális a felújításra.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy vidéken már legalább öt szuperkórház van, ahol az év minden órájában és minden szakterületen van ügyelet, ehhez képest Budapesten egyetlen ilyen intézmény sincs. Azért kell átalakítani Budapest egészségügyi ellátását, hogy jobban szolgálják a lakosság igényeit. Ónodi-Szűcs Zoltán azt hangsúlyozta, hogy “az A-ból B-be költözés” a rosszabból a jobba való költözést jelenti. Szerinte a fővárosban három vagy négy szuperkórházra lenne szükség:
- Észak-Pesten
- Dél- Pesten
- Budán pedig az Etele téren.
És miért pont ott?
A szakpolitikus szerint azért lenne jó hely az Etele tér, mert jól megközelíthető, van a közelében parkoló, buszpályaudvar, metróállomás, vasútállomás és üres telkek is. A lehető legjobb ellátás érdekében szükség lenne egy negyedik szuperkórházra is, mivel még nem készült el az M0-s körgyűrű északnyugati szakasza, a közép-budai hegyekből nehézkes a megközelítése az Etele téri centrumnak. A negyedik kórház az épülő M0-s körgyűrű északnyugati nyomvonalának a közelében lenne ideális. A kormány még nem döntött a forrásokról, az azonban biztos, hogy 200-350 milliárd forint közötti összeget kell a következő négy évben hazai és uniós forrásból elkölteni, hogy a vidéki ellátás színvonalát el lehessen érni a fővárosban is.
Az egészségügyi államtitkár azt is elmondta, hogy szeretnék a krónikus ágyak egy részét, amelyek a szociális ellátást szolgálják, átadni a szociális ellátórendszernek, de ott, ahol az egészségügy dominál, például a rehabilitációnál és a krónikus pszichiátriánál, fontos, hogy az egészségügy továbbra is domináljon. Ezért azon gondolkodnak, hogy újranyissák az OPNI-t.
Megpróbáltuk a Kórházszövetség véleményét megtudni a fővárosi átalakításokkal kapcsolatban, de csak ez a pár mondat érkezett:
“A Magyar Kórházszövetség nem kapott hivatalos tájékoztatást a fővárosi ellátás átalakításának koncepciójáról. A szervezet vezetése úgy döntött, hogy addig nem formál véleményt az átalakítási tervekről, amíg azokról csupán újsághírekből vagy “lecsorgatott” információkból értesül.”
Aláírásgyűjtés indult a János Kórházért
A XII. kerületi helyszínt támogató aláírásgyűjtő ívet a kezdeményező Szilágyi Zsolt helyi lokálpatrióta mellett Láng Zsolt, a II. kerület és Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere írta alá elsőként a Szent János Kórházban tartott sajtótájékoztatón. A két önkormányzati vezető azzal érvelt a közép-budai helyszín mellett, hogy az tömegközlekedéssel és autóval is elérhető távolságban van mind az észak-, mind pedig a dél-budaiak, valamint az ellátási területhez tartozó 120 agglomerációs település számára.
Mi lesz a Péterfy Kórházzal?
Közben felmerült az is, hogy megszüntetik az aktív ellátást a több tízezer beteget kezelő Péterfy utcai kórházban. Mások egyenesen a bezárásáról beszélnek. Ez a kórház a főváros egyik legnagyobb egészségügyi központja. Hogy miért nem felújítani, hanem bezárni akarják, az rejtély. A kórház főigazgatója, Dr. Sásdi Antal nagyon is nyomós érveket gyűjtött össze az intézmény megmaradása mellett:
- Ha a fővárosi ellátóhelyek BÁRMELYIKE ügyeletet mond le, azt az esetek túlnyomó részében a Péterfy szokta átvenni.
- Ha egy fővárosi intézményben szünetel az ellátás (utolsó példa: Merényi Gusztáv Kórház), a feladatait az esetek jelentős részében a Péterfybe csoportosítják át.
- A Péterfy már ma annyi beteget lát el, mint az egyik tervezett szuperkórház, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, azaz 1 millió járóbeteget és mintegy 50 ezer fekvőbeteget évente, tehát ekkora tömeget kellene máshová irányítani, ami igen kockázatos vállalás lehet.
- A Péterfy épületeinek külső állapota elég rossz, ám belül, a kórtermeket is ideértve, az intézmény lehetőségeihez mérten normál szintű állagmegóvás zajlik, eltérően számos más intézménytől. Ez egy 70 éves épület, amely az átadásakor (1943 és 1944) a legmodernebb kórház volt, és eredetileg is kórháznak épült.
- A környék jól megközelíthető, hiszen 2 metró, számos buszjárat és troli is megáll itt. Aki beteget hoz, azt beengedik a belső udvari parkolóba, aki hozzátartozóként érkezik, az a környező utcákban, vagy az 5 perc sétára fekvő Rózsák terén mindig talál helyet.
- A Péterfy történelmi jelentőségű helyszín: az 1956-os forradalom sebesültjei ellátásának egyik kritikus helyszíne, ahol máig felejthetetlen és áldozatkész munka zajlott, erről idén állandó kiállítás megnyitásával is emlékezünk.
A Péterfy Kórház vezetése egyébként támogatja, és pozitívnak gondolja a fővárosi fejlesztéseket, különösen úgy, hogy a létesülő szuperkórházba más társkórházakkal együtt a Péterfy aktív ágyai is bekerülhetnek.
Itt olvashatsz még többet az egészségügyről:
- Az orvosbárók a magyar egészségügy arisztokratái
- “A betegek vakon repülnek a rendszerben, és a mázlifaktor a legfontosabb a gyógyulásukban”
- Szuperkórház lehet a Szent János Kórházból, bár ma még közel sem az
