Kalapáló fejfájás, hányinger, fény- és hangérzékenység. Ezeket a tüneteket jól ismerik azok, akik migréntől szenvednek. Korábban már egy sor tényezőt meghatároztak, amelyeknek köze lehet a kialakulásához, kezdve a génektől, a táplálkozáson és alváshiányon át egészen a hormonális változásokig vagy idegrendszeri problémákig, a lista pedig hosszan folytatható.
Az orvosok azonban hosszú ideig tanácstalanok voltak a migrén pontos kiváltó okait illetően, s ez az új terápiás megoldások kifejlesztését is hátráltatta. Most azonban az International Headache Genetics Consortium nevű nemzetközi szervezet bejelentése szerint egy kutatócsoportjuk nagy valószínűséggel felfedezte a migrén kiváltó okát.
A bolygón egymilliárd ember szenved migréntől (Fotó: Tumblr)
A válasz az agyi vérkeringésben, vagyis annak hiányában keresendő: a friss kutatási eredmények szerint ugyanis a migrén akkor alakul ki, ha az agy bizonyos véredényeibe nem jut elég vér.
A tudományos világban hosszú ideje tart a vita arról, hogy a mingrént idegrendszeri vagy keringési probléma okozza. A most a Nature Genetics című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői 59.674 mingrénben szenvedő alanyt és 316 078 tagú kontrollcsoportot vizsáltak. Az alanyok korábban már részt vettek hasonló kutatásokban, emellett teljes génállományukat is feltérképezték.
A kutatók 38 gént azonosítottak, amelyeknek szerepük lehet a migrén kialakulásában, ezek közül 28-at korábban nem ismertek. Ugyanezek a gének egyébként más keringési problémákkal is kapcsolatban állnak. A kutatók ezért azt gyanítják, hogy a migrén kialakulásának egyik legfőbb oka a véredények nem megfelelő működésében keresendő.
“Mivel az összes változó csak kis mértékben befolyásolja a betegség kockázatát, a hatásokat csak akkor láthatjuk rendesen, ha ilyen nagy létszámú mintával dolgozhatunk” – mondta Aarno Palotie, az IHGC vezetője.
Az új kutatási adatokkal felvértezve a tudósok most olyan gyógyszert szeretnének kifejleszteni, amely a keringési rendszerre hatva biztosítja az agyterületek egyenletesebb vérellátását.
“Ezek a genetikai felfedezések az első konkrét lépést jelentik, ennek a rendkívül összetett betegségnek a személyre szabott, bizonyítékokon alapuló kezelése felé” – tette hozzá John-Anker Zwart, aki szintén az IHGC, illetve az Oslo University Hospital kutatója. “Azt reméljük, hogy a jövőben ezt az információt felhasználva a klinikai gyógyszertesztek során további alcsoportokra oszthatjuk a betegeket – a genetikai fogékonyságuk alapján. Ettől azt várjuk, hogy nagyobb eséllyel találjuk meg a megfelelő kezelést az egyes alcsoportok tagjai számára.”
A korábbi kutatások az agyi szövetek kialakulásáért felelős génekben keresték a választ, az IHGC kutatói szerint azonban a korábbi vizsgálatokban nem használtak kellő mennyiségű mintát. Egy másik elmélet szerint a központi idegrendszer ioncsatornái a felelősek, ennek igazolására azonban további vizsgálatokra lett volna szükség.
Az IHGC kutatói felhívják a figyelmet, hogy az adatok széleskörű megosztásának kritikusan fontos szerepe volt a felfedezésben. “Nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy mennyire fontos a nemzetközi együttműködés, amikor gyakori de összetett betegségek genetikai hátterét vizsgáljuk” – mondta Palotie.
A kutatók további vizsgálatokat fognak végezni, hogy a migrén működésének minden egyes összetevőjét még alaposabban megértsék, és ezáltal hatékony terápiás módszereket dolgozzanak ki.
