“Ez egy rendkívül jelentős népegészségügyi kérdés, mivel a légszennyezés káros hatással van a tüdőre, a szívre, de még az agyunkra is” – figyelmeztetett dr. Maria Neira, a világszervezet közegészségügyi részlegének igazgatója. A szennyezett levegő a WHO adatai szerint évente hárommillió ember halálát okozza.
“Ami meglepő, hogy bár hosszú ideje adunk ki figyelmeztetéseket ezekkel a negatív számokkal kapcsolatban, ennek ellenére nem tapasztalható komolyabb fejlődés” – tette hozzá Neira. A globális városi légszennyezettségi adatok 2008 és 2013 között szinte mindenhol romlottak, csupán néhány régióban volt megfigyelhető javulás.
Kínában olyan mértékű a légszennyezés, hogy még az éjszakai kivilágításból sem sok látszik
A WHO egy 121 oldalas tanulmányban foglalta össze a helyzetet, ehhez a levegőben található szennyező részecskék (particulate matter – PM) mennyiségét is összesítették. Ezek a részecskék lehetnek porszemek, pollenrészecskék, de akár kisebb molekulák is. A PM2,5 jelzésű részecskék kisebbek 2,5 mikrométernél, míg a PM10 jelzésűek az emberi hajszál vastagságának hetedrészének felelnek meg.
Az adatokat 2008 és 2015 között gyűjtötték, műholdas megfigyelések, a légi közlekedésben használt modellezési módszerek és 103 ország több mint 3000 mérőállomásának adatai alapján. Dr. Neira szerint a PM-mérések adatai megbízhatónak tekinthetőek, mivel összefoglalják a különböző méretű részecskék mennyiségét, amelyek a Földön bárhol megfigyelhetőek.
A WHO-nak a levegő minőségére vonatkozó ajánlásai szerint a legveszélyesebbnek számító PM2,5 méretű részecskék mennyisége maximum 10 mikrogramm lehet légköbméterenként. A most nyilvánosságra hozott jelentés szerint a világ lakosságának 92 százaléka olyan területen él, ahol ennél magasabb értékek mérhetőek.
A PM2,5 részecskék közé olyan szennyező anyagok tartoznak, mint különböző szulfátok, nitrátok, illetve a feketekőszén, amely mélyen be tud hatolni a tüdőkbe, illetve a szív koszorúérrendszerébe is.
Jim Zhang professzor, a Duke egyetem globális és környezeti egészséggel foglalkozó szakértője szerint független kutatások megerősítették, hogy a PM2,5 részecskék mennyisége és a halálozási kockázat növekedése között összefüggés figyelhető meg.
Londonban sem jobb a helyzet
“Olyan adataink is vannak, amelyek bemutatják, hogy a PM2,5 részecskék hogyan hatnak a tüdő, valamint a koszorúerek egészségére – mondta a szakember a CNN hírcsatornának nyilatkozva. – Például, a PM2,5 részecskéknek való kitettség növeli a szövetek gyulladásának kockázatát, oxidatív stresszt okozva károsítja a DNS-t, valamint a sejtfalak zsírsavakból álló molekuláit, a lipideket, illetve növelik a trombózis veszélyét is. Emellett egyre több tudományos bizonyítékunk van arra nézve, hogy a PM2,5 részecskék csökkentik az újszülöttek születéskor várható súlyát, emellett negatív hatással vannak az emésztési, kognitív és immunfunkciókra is.”
Stuart Batterman professzor, a University of Michigan környezeti egészségtudományi tanszékének munkatársa elmondta, hogy ezek az apró méretű részecskék nagyon mélyen bejuthatnak a tüdő szöveteibe, és ezek okozzák a legtöbb egészségügyi problémát.
“Ezek lehetnek keringési és légzési betegségek, de kialakulhat vagy súlyosbodhat az asztma is” – magyarázta a szakértő.
Hol a legrosszabb a helyzet?
A legsúlyosabban szennyezett területek közé tartoznak a Csendes-óceán nyugati területei, a Földközi-tenger régiója, a szubszaharai országok, illetve Dél-Kelet Ázsia.
A WHO statisztikái szerint a légszennyezettséggel összefüggő halálesetek 90 százaléka gazdaságilag kevésbé fejlett országokban következik be, háromból kettő pedig a dél-kelet ázsiai, illetve csendes-óceáni régiókban.
A két fő bűnös az ipari tevékenység és a közlekedés
Bár a szennyezés java része az emberi működés eredménye, a helyzetet súlyosbítják a természetes homokviharok is.
“A legsúlyosabban érintett területeken nagyon kevés mérési adat érhető el, ez főleg az afrikai és további fejlődő országokban jelent komoly problémát – tette hozzá Batterman. – A légszennyezés évente milliók halálát okozza, ez a helyzet a fejlődő országokban még súlyosabb, ahol gyenge a belsőégésű motorok szabályozása, illetve a beltéri levegő minősége is rosszabb a biomassza-üzemanyagok, mint például a fa, trágya vagy szén otthoni használata miatt.”
A fejlett országokban sem jobb a helyzet, az olyan nagyvárosokban, mint London, Párizs, vagy akár Los Angeles, New York és Chicago, hasonlóan szennyezett a levegő.
Mi lehet a megoldás?
“A szennyező részecskék jelentős hányada származik a közlekedésből – mondta dr. Neira. – Valószínűsíthető, hogy egy másik jelentős forrás a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása fűtési, illetve hűtési célból.”
A WHO a szennyező anyagok forrásainak részletesebb elemzését javasolja, az eredmények ismeretében már lehetővé válik a törvényhozók alaposabb tájékoztatása is.
“A kormányzati szabályozás kulcsfontosságú a levegő minőségének javítása érdekében – tette hozzá Zhang. – Ezek a szabályozások ugyanis serkenteni fogják a tisztább technológiák fejlődését, illetve a káros anyagok kibocsátását csökkentő katalizátorok és szűrőberendezések alkalmazását. A világnak tisztább és megújuló energiaforrásokra van szüksége. A nagyvárosi területeken, ahol a járműforgalom a szennyezés egyik legfőbb forrása, további erőfeszítéseket kell tenni az autók számának csökkentésére, a megosztáson alapuló közlekedés, a kerékpározás, a tömegközlekedés és az elektromos autók arányának növelésével.”
További cikkek környezetszennyezésről az NLCafén:
- Aggasztó kék foltok jelentek meg a Déli-sark jegén – fotó
- Globális felmelegedés: 10 rémisztő előtte-utána természetfotó
- A klímaváltozás miatt megszűnhet a nyári olimpia
