A dohányzás hosszú távú élettani hatásait vizsgálta egy amerikai kutatócsoport, elemezték 16 000 ember vérmintáját. Az alanyok között volt dohányzó, nemdohányzó és voltak korábbi dohányosok. A vizsgálatokból kiderült, hogy a dohányfüst a DNS felszínén okoz kémiai változásokat, ettől pedig bizonyos gének működése megváltozik. Ezt úgy nevezik, hogy epigenetikus változások. A kutatás során egy metiláció nevű változást vizsgáltak, itt egy metilcsoportba tartozó molekula ráül a DNS felszínére, és befolyásolja, hogy egyes gének aktiválódnak-e vagy sem.
Legalább 30 év kell
A dohányzás a DNS-ben változást idéz elő, és ezekkel a változásokkal jól mérhető egyes betegségek kockázata, ilyen például a rák is. Az új vizsgálat viszont azt is megállapította, hogy pontosan mely gének érintettek ebben, milyen erős kapcsolata van a változásoknak a dohányzással, és pontosan mely gének felelősek a betegségek kialakulásában – írta meg a Szívderítő.
Nemcsak Magyarországon, de világszerte is a dohányzás az egyik legfőbb oka az idő előtti halálozásnak. Egyes kutatások szerint akár 10 évvel is meghosszabbítható az emberi élet, ha az érintett időben leteszi a cigarettát. Ma Magyarországon mintegy 2,5 millió ember gyújt rá rendszeresen. A dohányzás okozta egészségkárosodás miatt 19 percenként meghal valaki, évente egy kisvárosnyi lakosságot veszítünk el így. A tendenciák is rossz irányba mutatnak: a felmérések szerint egyre fiatalabb korban kezdik a dohányzást, és nincs különbség a két nem között sem, hiszen például a középiskolás lányok is legalább annyit dohányoznak, mint a fiúk.
Az amerikai kutatócsoport a nagyszámú minta alapján a génállomány azon területeit kutatta, ahol a dohányzás metilációs folyamatokat indít el. Az érintett gének pedig épp azok, amelyeket a dohányzással kapcsolatos betegségekkel hoznak összefüggésbe. Több mint 2600 olyan területet találtak a kutatók, amelyek statisztikailag különböztek a dohányzók és a nemdohányzók esetében. Azoknál, akik öt éve hagyták abba a dohányzást, e területek többsége olyan állapotba tért vissza, mintha soha nem dohányoztak volna. Ám a DNS felületi változásai közül néhány még a leszokás után 30 évvel is fennállt. Amikor a volt dohányosok génállományát összehasonlították azokéval, akik soha nem dohányoztak, a 2600 terület közül 185-ben megtalálták ezeket a változásokat. Vagyis bizonyíték van rá, hogy a dohányzás hosszú távon rányomja a bélyegét az emberi génállományra.
Jó hír, hogy a metilációs folyamatok nagy része a dohányzás abbahagyása után leáll, és a DNS számos területe a nemdohányzók DNS-ével azonos képet mutat, vagyis a szervezet igyekszik meggyógyítani magát.
Még több a dohányzásról:
- Ezt teszi a dohányzás a testeddel
- Így hat a szem egészségre a dohányzás
- 3 hely, ahol segítenek leszokni a dohányzásról
