1. Motiváció hosszútávon
Nem két hét alatt fog lemenni 50 kiló, ahogy nem is két hét alatt csúszott fel a jelentős súlytöbblet. Az első lépés az, hogy megvizsgáld magadban, hogy kellően eltökélt vagy, tényleg akarod a fogyást, azt, hogy ne rejtőzz többé a hájad mögé, vagy csak múló szeszély. Ha nincs olyan motiváció az elhatározás mögött, ami kitart évekig, akkor nem fog sikerülni. Egy nagy fogyásnál nem kitartásra meg akaraterőre van szükség, hanem arra, hogy ragaszkodj a kitűzött célodhoz foggal-körömmel, és megszülessen benned az az érzés, hogy bármit, de tényleg bármit hajlandó vagy megtenni azért, hogy visszakapd a tested.
Az én fejemben legalábbis úgy dőlt el, amikor belevágtam a 45 kilós túlsúly leadásába, hogy azt éreztem, ez nem én vagyok ebben a testben, minden pillanatban azon voltam, hogy a saját testemet elérjem. Nem vékony akartam lenni, vagy nem a címlaplányokat irigyeltem, csak tudtam, hogy a testem kövér formájában nem tükröz engem, csak hátráltat az életben. A motivációm az volt, hogy a 30 felé közeledve nem tehetem meg ezt saját magammal, hogy ilyen börtönbe zárom, és elvágom magam egy sor csodás élménytől a hájam miatt. Innentől kezdve nem is volt kérdés, hogy mit tegyek, ehetett előttem egy halom csokit bárki, akkor sem éreztem áldozatnak vagy lemondásnak, hogy én nem eszem ilyeneket, mert tudtam belül, hogy magamért teszem, azért, hogy jobbá tegyem az életemet.
2. Motivációs ruha
Ha pedig már motivációról beszélünk, nálam fontos szerepet játszott a sikerben a helyes étkezésen túl az is, hogy mindig volt egy fél mérettel kisebb nadrág, ami épphogy nem jött rám, amit minden héten felpróbáltam, és őrületesen boldog voltam, amikor jó lett. Így vándoroltam le 56-os méretről 42-esre, ami számomra teljesen megfelel. Tudom, hogy a mai világban a 42-es még plus size, de nekem, aki ilyen messziről indultam, álmaim mérete volt akkor.
A motivációs ruha azért jó, mert hosszútávon gondolkodva remek eszköz arra, hogy átéld az apró sikereket. Hogy az a 2 kiló, ami két hét alatt lement, az pont elég volt arra, hogy már fel tudd húzni a cipzárt. Ilyenkor pillanatról pillanatra kell gondolkodni és a legkisebb pozitív változásért is megdicsérni magad. Egy vágyott ruhadarab pedig a nőknél szuper jutalom.
3. Ünnepeld a részsikereket
Annyira fontos önmagad megjutalmazása, hogy külön pontot érdemel. Nemcsak ruhával, de étellel is jutalmazhatod magad, hiszen évekről beszélünk, nincs ember a földön – kivéve a nagyon menő fitneszlédiket –, aki kibírná egy szelet csoki nélkül ilyen sokáig. Bár agyban pont azon vagyunk a nagy fogyáskor, hogy az ételről levegyük a jutalmazó szerepet, mert sokan azért küzdenek akkora túlsúllyal, mert az ételhez való viszonyuk eltolódott lelki irányba, és nem éhség elűzésére szolgál. Mégis, ha kijelölöd magadnak, hogy lehet enni bármit, a kedvenc csülkös sztrapacskádat is akár, ha eléred a következő kitűzött részsikert, akkor sokkal kisebb eséllyel fogsz beleesni a zabálás csapdájába, amikor legyintesz, hogy most már mindegy, és mindent megeszel, amit csak találsz a hűtőben.
Én kijelöltem minden héten a szombatot, hogy ha egész héten becsülettel tartom magam a helyes étrendhez, akkor aznap ehetek mindent, amit megkívánok. Az a trükk ebben, hogy igazából sosem fulladt nagy evészetbe a szombat, mert nem akartam elrontani az egész hetemet csak azért, hogy még egy szelet pizzát elcsócsáljak. Úgyhogy mindig ettem valami olyat, amire vágytam, aztán nem akartam tovább halmozni az élvezeteket.
4. Kis adagok ötször egy nap
Volt olyan, aki kinevetett ezért, mert hát nem vagyunk mi már kisbabák, hogy 3-4 óránként együnk. De nekem bevált, hogy napi ötször ettem kis adagokat. Rá kellett jönnöm, hogy amit a kis adagokról gondoltam, annak pont a fele igaz. Tehát vegyél egy tálat és tegyél bele feleannyi ételt, mint amit eddig ettél. Meglepő módon elég a fele is, 3-4 óra múlva pedig már úgyis eszel, úgyhogy nem fogsz éhezni.
5. Ne egyél túl keveset
Ez most úgy tűnik, mintha ellentmondanék magamnak, pedig pontosan az előzőhöz kapcsolódik: ne hagyd magad éhezni. Ha kiéhezteted magad, a szervezeted raktározni fog. Amikor éhes vagy, egyél. Egy almát, pár szem mandulát, mindent, amit egészséges jelzővel illethetünk. Az ebédekre figyelj oda, ne ess abba a hibába, hogy ebédre csak elrágcsálsz pár szál répát, mert akkor estére fog rád törni a farkaséhség. Egyél rendesen, mert a fogyáshoz az kell, hogy a tested ne küldjön vészjelzést az agynak, ne érezze azt, hogy az éhhalál fenyegeti, mert akkor aztán csak lelassul a fogyás folyamata.
5. Keress társakat, akik átsegítenek a holtpontokon
Egyrészt kell valaki, akivel meg tudod beszélni a diétát részleteit, aki ugyanabban vagy hasonló cipőben jár, mint te, így lesz egy kontrollszemélyed, akivel szinte versenyezhettek, hogy ki milyen sikeres a fogyásban. Másrészt ugyanez a versenytárs támasz is lesz, amikor holtponton vagy – ami előfordult nálam úgy háromhavonta –, és nem akar megmozdulni a mérleg nyelve lefelé hetekig.
Harmadrészt pedig ne hidd, hogy mindenki helyeselni fogja a környezetedben a tervedet, hogy át akarsz alakulni, mert az emberek nem szeretik a változást, nem szeretik, ha valaki jobbá akar válni, mert akkor csak szembesülnek saját magukkal és a hibáikkal. Ezért lesznek sokan, akik le akarnak beszélni a fogyásról, tukmálni fogják rád a sütiket, és majd gyakran elmondják, hogy neked nem is kell lefogyni 120 kilóról 70-re, mert te így vagy te. Ilyenkor nagyon jól jön egy szövetséges, akivel együtt akartok változtatni az életeteken, erősítitek egymást az ellenszélben.
6. Heti egyszer mérlegelj, de a centik fontosabbak
Teljesen felesleges és hervasztó ráállni a mérlegre mindennap. Egyik nap egy kilóval kevesebbet a mutat, a másik nap két kilóval többet, mert függ ezer tényezőtől, hogy aznap hogyan alakul a súlyunk. Ezért sokkal motiválóbb és hitelesebb eredményt is mutat, ha centikben méred magad hetente egyszer, ugyanabban az időben. Persze a kilót sem lehet kihagyni, mert már csak ilyen kíváncsi az ember lánya, muszáj mérleget használni, a vérünkben van. Nekem ezért volt egy táblázatom, amiben a kilót, mell, kar, derék, csípő és comb körméretet rögzítettem hétfőnként reggel. Ebben az is csodálatos volt, hogy egyben láttam minden héten, honnan indultam és hova jutottam, amitől jól indult a hetem. A centizés azért is jó, mert amikor stagnál a súlyunk, a centik akkor is alakulnak, általában jó irányba.
7. Iktasd be a mozgást a hétköznapi tevékenységekbe
Azért alakulnak a centik, mert már a kezdéskor elkezdtél mozogni. Ez van, mozgás nélkül nem nagyon van nagy fogyás, vagy ha van, akkor 50 kiló mínusznál már csúnyán lógós bőrrel jár. Így is kicsit lóg itt-ott a kifogyott bőr, de sokat segít rajta, ha menet közben rendszeresen mozgunk. Nem kell feltétlenül mozgás alatt arra gondolni, hogy napi 20 kilométert lefutsz és után két órát edzőtermezel, mert ezt tényleg csak azok tudják megcsinálni akik vagy nem dolgoznak, vagy nincs családjuk, vagy annyira elszántak, hogy alárendelik az életük minden más területét a fogyásnak.
Én nem voltam erre képes, hétköznapi anyuka vagyok, akinek a mozgást 8 óra munka, két pici gyerek, házimunka és szórakozás között kell kitalálnia. Az én megoldásom erre az volt, hogy egyrészt napi egy órát szakítottam tornára otthon vagy a környéken gyorsgyaloglásra, és mellette minden tevékenységembe mozgást vittem. A buszmegállóban lábujjhegyen állásokat csináltam, mindenhova gyalog mentem, ahova csak tehettem, gyors tempóban, sorban állás közben megfeszítettem-elernyesztettem a hasizmomat stb. Mindenbe, még a gép előtt ülésbe is lehet vinni mozgást, csak kreativitás kérdése.
8. Aludj, relaxálj
Azt nem lehet elégszer mondani, hogy az alvásnak milyen nagy szerepe van a fogyásban. Ha kialvatlan vagy, akkor sokkal könnyebben rád tör a szénhidrátéhség, és még a végén egy pékségben találod magad. A relaxációnak pedig azért van nagy szerepe, mert létezik a stresszevés nevű borzalom, úgyhogy ha nem akarsz egy nagy pizza előtt zokogni, akkor előzd meg, és mindennap, elalvás előtt relaxálj egy kicsit.
9. Vizualizálj
Ezt a relaxációt pedig kösd össze olyan vizualizációval, amiben magad elé képzeled azt a testet, amit el szeretnél érni. Részletesen nézd meg, érezd át, milyen az, hogy lapos a hasad, le tudsz ülni a farmerodban úgy, hogy kapsz levegőt, igyekezz beleélni magad abba az örömbe, amit az új tested jelent. Hova mennél, mit vennél fel, kivel lennél, ha már elérted volna a célod? Gondolj úgy rá, mintha már megvalósult volna, mintha már jó ideje szabadon, súlyfelesleg nélkül, egészségesen élnél. Nagyon nagy segítség lelkileg a mindennapos vizualizáció a hosszútávú fogyókúra során (meg úgy általában a célok eléréséhez jól használható eszköz).
10 . Mindent lehet, csak következménye van
Ne úgy gondolj bizonyos ételcsoportokra – pl. a cukros, lisztes ételekre –, mint amik neked tilalmasak. Ettől csak azt érzed majd, hogy lemaradsz valami jóról. Helyette rögzítsd az agyadban, hogy te NEM AKAROD ezeket az ételeket enni, mert nem tesznek jót neked. Csak akadályoznak abban, hogy elérd az áhított súlyodat. Tudatosítsd magadban, hogy mindent, de mindent megehetnél, ha olyan kedved lenne, csak épp következményei lennének. Adott esetben az, hogy nem fogsz lefogyni. Mindent lehet, de ára van, neked pedig már eleged lett abból, hogy egy hatalmas testbe zárva élj.
