A filmek címére már ősidők óta nem emlékszem, a színészek nevét is homály fedi, gyakran a sztorit is nehéz felidézni. Hiába, öregszem, ezeket a dolgokat egy vállrándítással elintéztem mindig. Aztán arra lettem figyelmes, hogy listákat írok, és pipálom az elvégzett tennivalókat. Lassan a saját feledékenységem kezd az agyamra menni. Némiképp megnyugszom, mikor az ismerőseim is hasonló dolgokat észlelnek magukon, de azért nyomaszt a jelenség, hogy vajon normális-e, hogy sok dolgot elfelejtek vagy csak nagyon nehezen tartok fejben…
“Ne is törődj vele, én is tiszta hülye vagyok” – mondta a minap egy ismerősöm beszélgetés közben. “Elindulok a hűtő felé, és fogalmam sincs, hogy miért akartam odamenni, ezért visszafordulok, és ezt megismétlem legalább háromszor. Volt már olyan is, hogy elindultam dolgozni, de otthon felejtettem a kikészített szatyromat, és autózhattam vissza. Őrület, de volt már olyan is, hogy a tampont is elfelejtettem betenni reggel, pedig ez elég automatikus mutatvány volt eddig. Ami fontos, azt felírom, és a gyereket is mindig arra kérem, hogy szóljon, mikor kell befizetni valamit vagy fehér inget kikészíteni. Az ő tennivalóit végképp nem vagyok képes fejben tartani. A férjem csodálkozva néz rám, de neki csak a saját dolgait kell intéznie, nekem a munkámon kívül az egész család programjait fejben kell tartanom, bevásárolni, intézni az anyukám ügyeit is, mindezt persze a saját munkám mellett. Szerintem szinte természetes, hogy elfelejtek egy csomó mindent. Már beszedtem az összes vény nélkül kapható agyserkentő szart, de semmit nem használt” – mesélte Judit, aki 45 éves.
A neurológus szerint sok esetben csak a rengeteg információ és a felgyorsult világ áll a memóriazavarok hátterében, máskor azonban komoly betegség jele is lehet a feledékenység. Dr. Gőgh Edit azt tanácsolja, hogy inkább feleslegesen forduljunk orvoshoz, mint a szükségesnél eggyel kevesebbszer.
“Rengeteg dolog állhat a memóriazavarok hátterében, a keringési zavarokon keresztül az agydaganatig. Az alacsony vérnyomás például sokszor okozhat memóriazavarokat, a folyadékhiány úgyszintén. A kialvatlanság is gyakori, volt olyan páciensem, aki azt mesélte, hogy 17 éve nem volt szabadságon, és alig alszik, mert annyi munkája van. Persze lehetnek lelki eredetűek is a problémák, a feledékenység adódhat a szorongásból, pánikból, sőt depresszióból is. Gyakran a túlhajszoltság áll a háttérben, mert egyszerre rengeteg impulzus ér minket, ennyit nem tud befogadni az agy. Persze vannak olyan kemikáliák is, amik csökkenthetik a memóriakapacitást: ilyenek a drogok, a dohányzás. A tüneteket egyébként érdemes kivizsgálni, főleg akkor kell szakemberhez fordulni, ha a mindennapi munkavégzésünket már akadályozza a feledékenység. Minden embert alaposan ki kell vizsgálni, és saját magához kell mérni a teljesítményét, nem pedig egy másik emberhez vagy egy általános képhez. Egyébként ezeket a problémákat gyakran a környezet észre sem veszi, vagy csak későn veszik észre, hogy baj van. Sajnos, minden betegség ma már húsz évvel korábban kezdődik, mint régebben, annyira gyorsan gyorsult fel a világ, az ember felépítése azonban nem változott. Ma már a negyveneseknek magas vérnyomásuk van, és erre gyógyszert szednek, pedig ez régebben az időskorúaknál fordult elő. És ide tartozik a feledékenység is. Szomorú, de minden tünet és betegség nagyjából 20 évvel korábban jelentkezik, mint régen” – mondta el a neurológus az NLCafénak.
