Számuk pedig egyre csak növekszik: 2005 és 2015 között 18 százalékkal nőtt meg azon betegek száma, akiknél depressziót diagnosztizáltak. A világszervezet ezért április 7-én, az egészségügyi világnapon is külön figyelmet fog szentelni a mentális megbetegedésnek; a WHO többek között azt hangsúlyozza, hogy még mindig sok depressziós ember nem jut hozzá a megfelelő segítséghez, mert félnek a megbélyegzéstől, vagy nem is tudnak hova fordulni támogatásért.
Még azokban a fejlett országokban is csak a depressziósok fele részesül megfelelő kezelésben, ahol az emberek átlagjövedelme relatíve magas. Ez az arány nem is olyan meglepő, ha azt nézzük, hogy átlagosan a kormányok az egészségre fordítható állami költségvetésnek csupán 3 százalékát áldozzák a mentális betegségek gyógyítására.
Pedig a depresszió és a szorongás terápiájára költött minden egyes dollár a négyszeresével térülne meg a munkaerőpiacon, hiszen az emberek mentálisan egészségesebbek lennének, és a teljesítményük is javulna – hangsúlyozza a WHO. Ugyanakkor az elmulasztott kezelés is költséges lehet a gazdaság számára. A szervezet 2016 és 2030 között felmérést végez 36, gazdasági helyzetét tekintve teljesen eltérő országban, és a WHO szerint a depresszió, valamint az ahhoz hasonló betegségek felismerésének alacsony aránya, illetve a problémák idejében való kezelésének hiánya globálisan billiós nagyságrendű veszteségeket okozhat a gazdaságnak.
De ha mindez sem elég meggyőző, akkor már csak azért kellene komolyabban venni a depressziót nemcsak állami szinten, de az egyén szintjén is, mert a mentális betegség számos más betegséget, köztük szív- és érrendszeri problémákat és cukorbetegséget is előidézhet.
