Annak ellenére tekintik egyre többen “értékes gyógynövénynek” a parlagfüvet, hogy azt az Európai Élelmiszer-biztonság Hivatal (EFSA) a világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta. Az új hullámos divatgyógyászok a parlagfű hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák.
Az SZTE Gyógyszerésztudományi, illetve az Általános Orvostudományi Kar kutatói elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit egy állatkísérletben, mivel a parlagfű hosszú távú fogyasztásának hatását, kockázatait eddig senki sem vizsgálta.
A vizsgálatsorozatban tapasztalt agy- és vesekárosító hatás megkérdőjelezi a parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát. Az SZTE kutatói a PLoS One tudományos folyóiratban közzétett cikkükben kitérnek arra, hogy a vizsgálatok azt nem bizonyítják, hogy a parlagfű állatkísérletekben észlelt mérgező hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak. Ezért a parlagfű emberi fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széles körű toxikológiai vizsgálatok ezt nem támasztják alá.
A parlagfű nem tartozik a korábbi évszázadokban szélesebb körben alkalmazott gyógynövények közé, gyógyászati alkalmazása elsősorban az utóbbi évek, évtizedek divatja. Az ebben rejlő üzleti potenciált felismerve egyre több a parlagfűtartalmú termék a piacon.
