Kezdésnek mutatunk pár kellemetlen magyarországi adatot, összevetve más európai uniós tagországokéval:
- A 15 év feletti magyarok 8,1 százaléka cukorbeteg, míg Romániában 4,8 százalékos, Ausztriában pedig 4,9 százalékos ez az arány.
- Hazánkban csaknem minden harmadik ember túlsúlyos, míg Romániában a lakosság 9,4, Ausztriában pedig csak 14,7 százaléka.
- Magyarországon a 15 éven felettiek 25,8 százaléka dohányzik, miközben az uniós adat csak 21 százalékos. Ezzel párhuzamosan 2004 és 2013 között jelentősen nőtt a tüdőrák, a légcső- és a hörgőrák gyakorisága – erről egy másik idevágó cikkünkben is írtunk, abban megmutattuk, hogy mi történik a szervezeteddel, ha leteszed a cigarettát.
- Hazánkban az 50-70 éves korosztály 45 százaléka jár csak mammográfiára, miközben az EU-ban a kétharmaduk. Részben emiatt van az, hogy az emlődaganatok okozta halálesetek száma nálunk kisebb arányban csökkent, mint az unióban.
Diabétesz – súlyosan megnőttek a számok
A cukorbetegség már könnyedén aposztrofálható népbetegségnek, mivel az érintettek hazai száma 2001 és 2015 között megduplázódott, ma pedig meghaladja a nyolcszázezret, azaz a magyar társadalom 8 százalékáról van szó – ez az eredmény 1 százalékponttal áll az uniós átlag felett.
A diabétesz ellen viszonylag könnyedén tehetünk, például sporttal, vagy ha ez ijesztően hangzik, mondjuk úgy, hogy rendszeres testmozgással. Ahogy azt korábban írtuk, a leicesteri egyetem kutatócsoportja kimutatta, hogy a napi 20 perces intenzívebb testmozgás jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy a cukorbetegség kialakuljon, és vele társulva különféle súlyosabb érrendszeri és szívbetegségek üssék fel a fejüket. 20 perc intenzívebb mozgás alatt érthetjük azt is, hogy fogod magad, és erősen lépdelve sétálsz ennyi időt munka után hazafelé, vagy éppen reggel, befelé – legjobb persze mindkét irányba, és így már 40 perc mozgásról beszélünk.
Ha már elég fittnek érzed magad, húzz egy futócipőt, és válts futásra, vagy vegyél egy úszódresszt, és irány az uszoda. Ha rendszeresen sportolsz, és mellette változatosan étkezel (nem diétáról beszélünk), akkor nagyon, nagyon lecsökken az esélye, hogy diabéteszben szenvedj.
A testzsír és a szervezet kellemetlen viszonya
Az életmódbeli tényezők a legtöbb betegségben komoly szerepet játszanak. Magyarországon csaknem minden harmadik ember elhízott, azaz a BMI indexe (testtömegindexe) 30 fölötti – itt találsz kalkulátort, ha meg akarod nézni a tiédet. A magyarországi adatok tágabb nemzetközi összehasonlításban is rosszak, a fejlett gazdasággal rendelkező OECD országok közül például csak Mexikóban és az Egyesült Államokban elhízottabb a lakosság, egy 2014-es felmérés pedig arra utal, hogy csak minden ötödik magyar tartotta magát elhízottnak, ami azt jelenti, hogy sokan nincsenek képben a saját problémájukkal. Az elhízás általában visszavezethető abnormális étkezési szokásokra (értsd: túl sok zsíros étel, túl sok szénhidrát, kevés fehérje, kevés vitamin), illetve az ülőmunkával általában párosuló mozgásszegény életmódra.
Itt meg kell jegyezzük, hogy az előkészített, magas zsírtartalmú ételek pont az alacsony minőségű alapanyagok miatt kevesebbe kerülnek, mint például a zöldségek, amiknek erősen emelkedett az ára az utóbbi években. Akinek kevés a pénze, és igénye sincs rá, biztos, hogy nem az egészséges étkezésre voksol, ezzel pedig veszélyezteti a saját egészségi állapotát.
A mozgásszegény életmód, a zsír és szénhidrát alapú étkezés miatt a szervezetben nagy mennyiségű zsír rakódik le, ami terheli a szívet és az érhálózatot, ennek következménye lehet a magas vérnyomás vagy a trombózis, valamint az agyvérzés. A túlsúlyos embereknél nagyobb esélye van a depresszió, a rák, a cukorbetegség, az érelzáródások, a vese- és májelégtelenség kialakulásának. Az elhízás mértékétől függően nő a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú diabétesz, a zsíranyagcsere-zavarok, egyes daganatos betegségek, a krónikus mozgásszervi betegségek és a mentális kórképek kockázata is, azaz a túlsúly az egész testet tönkre vágja.
Füst, füst, füst
Magyarországon minden negyedik 15 éven felüli lakos rendszeres dohányos. A daganatos betegségekre jutó halálesetek száma 2004 és 2013 között jelentősen csökkent az Európai Unióban, a tüdőráknál, a légcső és hörgőráknál egyáltalán nem volt javulás, sőt a helyzet még romlott is: a férfiak esetében 21, a nők esetében 72 százalékkal emelkedett az ezek okozta halálesetek gyakorisága. A felsorolt ráktípusok rizikófaktorai közt a dohányzás élen jár, így elég egyértelmű, hogy mi következik abból, hogy rengeteg ember cigarettázik. Le kell szokni.
Szűrővizsgálat. Az mi?
Értsd: tüdőszűrés, évi egy vérkép, vizeletvizsgálat. Ezeket mind-mind el kéne végezni, ahogy például egy férfinak a vastagbélrák kizárása vagy éppen korai észrevétele miatt 40 éves kor felett nem ártana részt venni kétévente egy kolonoszkópián, a nőknek pedig az emlőrák miatt mammográfián. Utóbbira az 50-70 éves korosztály mindössze 45 százaléka megy el, miközben az unóban a kétharmaduk. Az idejében megkezdett kezelésnek köszönhető, hogy a kontinensen tíz év alatt 10 százalékkal csökkent az emlőrák miatti halálesetek száma. Ebből is látszik, hogy az állandó szűrés egészségmegelőző, vagy ha jobban tetszik: élethosszabbító hatású lehet.
Minden betegséget a kezdetén kell elcsípni, mert ekkor van igazán esély a gyógyulásra, ellenkező esetben tragikus irányba fordulhat a helyzet.
