Több mint 32 ezer haláleset, az összhalálozás 26 százaléka elkerülhető lett volna jobb egészségügyi ellátórendszerrel és hatékony népegészségüggyel 2014-ben Magyarországon – írja a Napi.hu az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával készült jelentésre hivatkozva, melyben a 2013 és 2015 közötti időszakot elemezték, 76 indikátor használatával.
A jelentésből kiderül, hogy bár a magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciájú, az átlag elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől és nagy különbségek vannak az ország különböző részei között.
2014-ben, amikor a magyar férfiak születéskor várható élettartama 72,3 év, a nőké pedig 79,4 év volt, ezzel a 24., illetve a 26. helyen álllunk a 28 uniós ország közül. A vezető halálokok a keringési rendszer betegségei, illetve a daganatos megbetegedések.
A legjobb kilátásaik a közép-magyarországi régióban, míg a legrosszabbak az észak-magyarországi régióban élőknek vannak. A felsőfokú végzettségű férfiak 12, míg a nők 5,6 évvel élnek tovább, mint az alapfokú végzettségűek.
A magyar háztartások kiadásaik 5-6 százalékát költik egészségügyre. A Nyugat-Dunántúlon a lakosság 17 százaléka, Észak-Magyarországon a háztartások 29 százaléka szenvedett katasztrofálisnak minősíthető egészségügyi kiadásoktól.
Közép-Magyarországon 31 naposak, a Dél-Dunántúlon 110 naposak a várólisták, az országos átlag pedig 53 nap. Szürkehályog-, térd- és csípőprotézis-műtétre kell a legtöbbet várni.
