Az amerikai járványügyi központ, a Centers for Disease Control and Prevention idén januárban jelentette, hogy egy nevadai nő belehalt egy olyan bakteriális fertőzésbe, amely minden létező antibiotikummal szemben ellenállónak bizonyult. Lábtöréssel szállították kórházba, ami után éveken át orvosi kezelésre szorult. Ez idő alatt összesen 26-féle antibiotikummal próbálták megszüntetni a fertőzését, de egyik sem használt.
“Nem ez az első alkalom, hogy gyógyíthatatlan bakteriális fertőzés üti fel a fejét” – mondta a Popular Science-nek nyilatkozva James Hughes, az atlantai Emory Antibiotic Resistance Center nevű kutatóintézet egyik vezetője. “Ez az eset azonban rávilágít, hogy milyen veszélyeket jelent ez valójában.”
A baktériumok egyre több antibiotikummal szemben válnak védetté (Fotó: Tumblr)
Az ilyen fertőzések egyelőre ritkaságszámba mennek, de az idő nem nekünk dolgozik, mivel egyre több baktériumtörzsnél alakul ki az antibiotikumokkal szembeni védettség. Ha pedig ez elharapózik, az emberiség komoly bajba kerülhet.
“Egyelőre nem annyira ijesztő, mert nem terjed könnyen emberről emberre, és nem okoz akkora riadalmat, mint például egy Ebola-járvány” – magyarázta Hughes. “De ez egy komoly probléma, a helyzet romlik, nekünk pedig nincsenek a kezünkben azok az eszközök, amelyekkel felvehetnénk a harcot a baktériumok ellen.”
Mekkora a baj?
Számtalan különféle baktériumból találtak már olyat, amely ellenáll az antibiotikumoknak. Ezek között van nemi úton terjedő betegség, hasmenést okozó baktérium, de például tüdőgyulladást kiváltó mikroorganizmus is. Egyes baktériumfajtákkal szemben egyes gyógyszerek teljesen hatástalanok, ráadásul a kórokozók könnyen mutálódhatnak, így kialakulhat bennük a rezisztencia, vagy épp pont az ilyen ellenálló képességért felelős géneket szerezhetik meg más baktériumfajtáktól.
Ha pedig egy baktériumtörzs ellenállóvá válik az orvosok által gyakran használt antibiotikumokkal szemben, akkor pedig – ha egyáltalán léteznek – jóval erősebb szerekhez kell nyúlni, amelyek viszont cserébe mindenféle szövődményt, például vesekárosodást okozhatnak. Ráadásul már megfigyeltek olyan bakteriális géneket, amelyek éppen az ilyen utolsó esélyként bevethető készítményeknek állnak ellen.
“Egyre több olyan esetet látunk, amikor az utolsó esélyt jelentő, legerősebb antibiotikumokkal szemben válnak rezisztenssé a baktériumok” – tette hozzá Keeve Nachman, a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health professzora. “Ráadásul egyre többször látjuk, hogy azok az aggasztó gének, amelyek az ellenállás kialakulásért felelősek, viszonylag könnyedén vándorolnak egyik baktériumról a másikra.”
Az első ilyen baktériumot 2015-ben Kínában azonosították, a rezisztenciáért felelős mcr-1 gént pedig már az USA területén is kimutatták azóta. Halvány reménysugár csupán, hogy a jelenlegi leginkább ellenálló baktériumok esetében vannak olyan, kevésbé erős készítmények, amelyek hatásosak lehetnek. A kutatók azonban attól tartanak, hogy a gyors ütemben mutálódó szuperbaktériumok előbb-utóbb megszereznek minden létező védettséget, akkor pedig nagy bajban leszünk.
Ráadásul egy baktériumnak nem is kell mindenre rezisztensnek lennie, hogy bajt okozzon: csak az USA területén évente kétmillió ember esik ágynak hasonló fertőzésektől, ez pedig körülbelül 23 ezer halálos áldozattal jár, nem beszélve a körülbelül húszmilliárd (!) dollárra rúgó egészségügyi költségekről.
“A rezisztencia korlátozza a rendelkezésünkre álló terápiás lehetőségeket” – tette hozzá Nachman. “Ez pedig azt jelenti, hogy a páciensek gyógyulása több ideig tart, emellett drágább is, nem beszélve arról, hogy egyes esetekben sokkal behatóbb kezelésekre van szükség a gyógyulás érdekében.”
Az orvosok pedig nem mindig észlelik, ha egy beteg ember éppen azzal az antibiotikummal szemben ellenálló, amelyet felírnának. “Ilyenkor olyan antibiotikumokat tömünk magunkba, amelyeknek semmi hatásuk” – figyelmeztetett Henry Chambers, a San Francisco General Hospital fertőző betegségekkel foglalkozó osztályának vezetője. “Mire rájövünk, hogy mi a probléma, a fertőzés már napok óta terheli a beteg szervezetét.”
Sokkal durvább lehet a helyzet
A szuperbaktériumok jelenlegi fő vadászterületét a kórházak jelentik, ahol sok embernek legyengült az immunrendszere, azonban a fertőzés olyanokat is megtámadhat – és meg is ölhet –, akik teljesen egészségesek. Ráadásul sokan akár úgy is hordozhatnak ilyen kórokozókat, hogy nem is tudnak róla. Tavaly Pennsylvaniában figyeltek fel az E.coli baktériumtörzs egyik ritka, antibiotikumoknak ellenálló törzsére egy teljesen egészséges nő szervezetében.
Egyelőre nem tudjuk, hogy mennyit romolhat a helyzet a következő pár évben, az előrejelzések azonban nem túl biztatóak. Ha rövidesen nem találunk megoldást a rezisztencia kérdésére, 2050-re a szuperbaktériumok évente több emberrel végeznek majd, mint a daganatos megbetegedések, az olyan rutinbeavatkozások pedig, mint egy császármetszés, egy csípőprotézis vagy például egy kemoterápiás kezelés, sokkal kockázatosabbá válhatnak. A mutálódó baktériumok következtében pedig gyógyíthatatlanná válhatnak olyan betegségek, mint a tuberkulózis vagy a tripper.
Az orvosok és kutatók hangsúlyozzák, hogy a baktériumok elleni harcban mindenkinek részt kell vennie. Az alapvető higiénia mellett ugyanis sokkal felelősségteljesebben kellene alkalmaznunk az antibiotikumokat, nem bekapkodni egy-két szemet egy nátha vagy torokgyulladás esetén.
