A Health Consumer Powerhouse svéd vállalat 35 európai ország egészségügyi rendszerének minőségét vizsgálta. A jelentés szerint Románia a 32. helyen végzett, az elérhető 1000 pontból mindössze 527-et szerzett. A romániai egészségügyi rendszernél csak az albániai (524), a lengyelországi (523) és a montenegrói (484) hagy még több kívánnivalót maga után. A kezelések hatékonyságát illetően Románia az utolsó helyet foglalja el. Korábban megnéztük, hogy milyen az egészségügyi rendszer Németországban, Svájcban és Ausztriában.
Óriási a baj: menekülnek a szakemberek a román egészségügyből
Menekülnek az orvosok, nővérek, gyógyszerészek Romániából, olyan nyugat-európai országokba költöznek, ahol sokkal fejlettebb az egészségügyi rendszer, magasabb a fizetés, élhetőbb az élet. “Nem titok, egész kórházak néznek szembe jelentős szakemberhiánnyal, és egész városok vannak, ahol egyáltalán nincsenek háziorvosok. Az egészségügyi dolgozók elvándorlásának Romániában borzalmas következményei vannak. Leginkább a vidéki területeken érezhető a baj. Romániában van a legkevesebb orvos az Európai Unió összes tagállama közül, a kórházi pozíciók közel fele betöltésre vár, és az egészségügyi minisztérium becslése szerint négyből egy román állampolgár az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz sem jut hozzá rendszeresen” – mondta Kocka Lóránd, aki Erdélyben született, tanárként dolgozik és sok jót nem tapasztalt a román egészségügyi rendszerben.
Képünk illusztráció (fotó: Getty Images)
Hogy működik a román egészségügyi rendszer?
Székelyföldön nehézséget jelent a kommunikáció is, hiszen sok magyar nem beszéli vagy csak épphogy a román nyelvet. “Székelyföldi magyarként nem tudok, de nem is akartam megtanulni románul. Pár szó rám ragadt, de ez nem elegendő ahhoz, hogy boldoguljak vele a mindennapokban, főleg most, hogy már idősebb vagyok, és sokat kell orvoshoz járnom. Sajnos nem egyszer előfordult, hogy az amúgy is rosszul működő egészségügyi rendszerben teljesen elvesztem, órákat vártam, mire elláttak, találtak egy olyan nővért, ápolót, orvost, akinek el tudtam mondani a problémámat” – panaszkodott Pali bácsi .
| 2017 áprilisában a román képviselőház elfogadta az RMDSZ parlamenti csoportja által kezdeményezett törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a magyar nyelv használatát a román egészségügyben. A törvény értelmében azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot vagy az 5000 főt, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézmények kötelesek az illető kisebbség nyelvén beszélő szakszemélyzetet alkalmazni. |
Az 1989-ban indított reformok nyomán 1998-ra az előzőleg központosított, adóalapú rendszer nagyobb részben kötelező társadalombiztosításból finanszírozott rendszerré alakult. Az egészségbiztosítás központi intézménye az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az egészségügyi szolgáltatók annak megyei kirendeltségeivel szerződnek. Az alapellátást elsősorban egyéni praxisokban dolgozó háziorvosok nyújtják. Járóbetegek szakellátása kórházak járóbetegrészlegein, diagnosztikai központokban és rendelőkben folyik.
A kórházak többsége állami intézmény, 2002-től többségüknél az ingatlan az önkormányzatok tulajdonába került, 2010 közepétől pedig ezen intézmények menedzsmentje is az önkormányzatok felügyelete alá tartozik. A szolgáltatások finanszírozása az alapellátás esetében súlyozott fejkvóta és szolgáltatás szerinti, az aktív kórházi ellátásban főként esetátalány szerinti, a krónikus ellátásban ápolási napok alapján történik.
Romániából Magyarországra
A román sajtó rendszeresen visszatérő témája, hogy a magyarországi kórházakban egyre több román állampolgárságú (és többnyire magyar nemzetiségű) beteg kezelteti magát. Magyarországon szülnek a határ közelében élő romániai anyák. Azért döntenek a magyarországi intézmények mellett, mert nemcsak jobban felszereltek, de az egészségügyi személyzet is felkészültebb és kedvesebb, mint Romániában. Többek között ezért jöttek Magyarországra Erikáék is.
“Amikor kiderült, hogy kisbabánk lesz, még csak meg sem fordult a fejemben, hogy terhes gondozásra itt, Romániában járjak. Nincsenek orvosok, akik maradtak, túlterheltek, a betegek nem kapják meg a megfelelő ellátást, és én ezt a rizikót nem akartam bevállalni. A férjemmel úgy döntöttünk, hogy Magyarországon, Debrecenben keresünk orvost, és találtunk is. Nagy macera a bejárás, de sokkal nyugodtabb vagyok, mert tudom, megkapom a megfelelő ellátást” – mondta Erika.
Képünk illusztráció (fotó: Getty Images)
Tamás egy másik elképesztő esetet mesélt el: “Amikor a feleségem kórházba került, és szerettem volna meglátogatni, épp járvány volt az egészségügyi intézményben. Beengedtek a kórházba, de maszkot és kesztyűt kértem az egyik nővértől, mert nem akartam hazavinni semmilyen fertőzést. A nővér egy pár kesztyű helyett, egy darabot adott, mondván, hogy ez pénzbe kerül….”
Kemény bírálatot fogalmazott meg Vlad Voiculescu volt egészségügyi miniszter is a román egészségüggyel kapcsolatban. A volt miniszter szerint a legnagyobb rablások a kórházakban mentek végbe az elmúlt években. “Ezért számít a kórházakban hiánycikknek a gyógyszer, ezért takarítanak hatástalan fertőtlenítőszerrel, ezért omlásveszélyesek az épületek” – fejtette ki véleményét a katasztrofális egészségügyi helyzetről Vlad Voiculescu.
Gyógyszerpiac
“Romániában 2000 eleje óta az Egészségügyi Minisztérium határozza meg a belföldi és az importból származó gyógyszerek árát. A gyógyszertárak magánkézbe adása az első privatizációs intézkedések között történt meg, és ezzel együtt a gyógyszerészek is önálló vállalkozókká váltak. A gyógyszertárak vagy autonóm egységként, vagy kórházi részlegként állhatnak szerződésben az egészségbiztosítóval. A betegek teljes vagy részleges térítés mellett jutnak hozzá a gyógyszerekhez. A gyógyszerészeti szektor – a biztosítók visszatérítéseinek késlekedése miatt – ugyancsak komoly nehézségekkel küzd” – áll az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tájékoztatójában.