A szervezet egészséges működésében kulcsszerepet játszanak a vénabillentyűk, amelyek a vér áramlását biztosítják a szív felé. A kor előrehaladtával az érrendszer állapota fokozatosan gyengül, és ha a vénabillentyűk nem záródnak megfelelően, a szívtől távolabb eső érszakaszokban megnőhet a nyomás. Ennek következtében az erek kitágulnak, kanyargóssá, merev falúvá válnak, a vér pedig elkezd pangani és részlegesen visszaáramlani.
A billentyűkárosodást és az érrendszeri megbetegedéseket okozhatja öröklött hajlam (a kötőszövetek veleszületett gyengesége), de sok esetben a mozgáshiányos életmód, valamint a vér áramlását akadályozó testhelyzetek állnak a háttérben. Az ülőmunkát végzőknél például kétszer akkora az érrendszeri betegségek előfordulása, mint azoknál, aki időnként megmozgatják lábaikat munka közben.[1]
Bár a visszér és az aranyér kialakulásának esélye az életkor előrehaladtával egyre növekszik, a tünetek sokszor már a terhesség ideje alatt jelentkeznek a kismamáknál, sőt, a szülések számának növekedésével tovább emelkedik a rizikófaktor (a jelenség hátterében hormonális tényezők állnak).
Súlyos következménye lehet, ha elhanyagoljuk a tüneteket.
Amennyiben hosszabb távon nem kezeljük az érrendszeri betegségeket, olyan szövődmények is jelentkezhetnek, amiket csak sebészi úton lehet kezelni. Az orvosi konzultáció minden esetben ajánlott: az aranyeresnek vélt tünetek például vastagbéldaganatra is utalhatnak, ezért különösen fontos kivizsgálni, hogy mi állhat a panaszok hátterében.
A visszér- és az aranyérbetegség megelőzésében egyaránt sokat segít, ha odafigyelünk az étkezésre, a megfelelő folyadékbevitelre és a rendszeres testmozgásra. A tünetek kezelésére többféle módszer is a rendelkezésünkre áll: az aranyér okozta panaszokat például a kúpok és kenőcsök mellett már tablettával is enyhíthetjük.
Ne feledjük, ha vénás elváltozásra utaló tünetet észlelünk, feltétlenül forduljunk szakorvoshoz a diagnózis felállításához, és csak szakvélemény birtokában kezeljük otthon a betegséget!
