A Freedom4Girls nevű angol szervezet egyik fő tevékenysége, hogy higiéniai termékeket, például egészségügyi betétet juttat el iskolás lányoknak Kenyába, hogy a menstruáció miatt ne kelljen hiányozniuk az iskolából. A szervezethez tavaly tavasszal váratlan helyről érkezett segítségkérés. Az angliai Leedsből kereste meg őket egy iskola, hogy segítsenek néhány tanulónak, akik családjuk nehéz anyagi helyzete miatt nem tudnak maguknak betétet vásárolni.
A lányok először nem beszéltek a problémáról, mert szégyellték. A tanároknak az tűnt fel, hogy ezek a gyerekek havonta néhány napot hiányoznak az iskolából. A lányok betét és tampon helyett különféle házi megoldásokkal próbálkoztak, WC-papírral teletömött zoknit ragasztószalaggal rögzítettek az alsóneműjükhöz, vagy régi pólókat, papír zsebkendőket használták Az esetet hamar felkapta a brit média, és kiderült: a leedsi eset egyáltalán nem egyedi. A Plan International UK nevű jótékonysági szervezet becslése szerint az országban minden 10 lányból egynek gondjai vannak az intim higiéniával. Rajtuk sok esetben nemcsak civil szervezetek, de tanáraik is segítenek, akik megveszik számukra a betétet vagy a tampont.
A menstruációs napok a hajléktalan nők számára is rémálommal érnek fel.
A manchesteri Every Month kampány épp ezért elsősorban a hajléktalanszállókra fókuszál, és szeretné azokat ingyenes intim higiéniai csomagokkal ellátni, amelyekhez az oda betérő nők könnyedén hozzáférhetnek. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a rászorulók sokkal könnyebben kérnek élelmiszeradományt, mint intim higiéniai termékeket, ez utóbbit ugyanis szégyellik, és inkább nem is hozzák szóba, hogy szükségük lenne rá.
forrás: tumblr
- A menstruációs szegénység világszerte jelenlévő probléma. Becslések szerint a Földön 1,2 milliárd nő nem tud megfelelő termékeket használni menstruáció idején. Indiában, Kenyában vagy Kambodzsában állami és civil szervezetek már évek óta küzdenek azért, hogy a tinédzser lányoknak ne kelljen hiányozniuk az iskolából emiatt.
Kenyában, becslések szerint az iskolás lányok fele nem jut megfelelő intim higiéniai termékekhez. Az országban dolgozó Femme International nevű szervezet szerint a kenyai nyomornegyedekben élők rongyokat, újságpapírt, füvet, fakérget használnak betét helyett, ami nemcsak hogy nem hatásos, de fertőzéseket is okozhat. A kenyai kormány is megpróbál lépéseket tenni, és megígérte, azon lesznek, hogy az iskolás lányok ingyen juthassanak egészségügyi betéthez. Becslések szerint Indiában a 355 millió menstruáló nőnek mindössze 12%-a tudja megengedni magának a megfelelő intim higiéniát. Kerala államban épp ezért elindult egy program, melynek keretében háromszáz iskolába juttatnak el rendszeresen ingyenes betétcsomagokat. Sokak szerint a problémára az intimkehely lenne a legjobb megoldás, hisz egyetlen kehely akár tíz évig is használható. A termék borsos ára azonban a széleskörű alkalmazást egyelőre még nem tette lehetővé.
Hogy itthon milyen mértékben van jelen a probléma, nem igazán tudjuk, mert nincsenek ezzel kapcsolatos felmérések. Megkérdeztem védőnőket, szerintük az olcsó termékekre szakosodott üzletláncokban kapható pár száz forintos betéteket a körzetükben élő szegény családok is meg tudják venni.
A BAGázs Egyesület a Pest megyei Dány és Bag romatelepein dolgozik. Aczél Zsófia mindkét közösségben női klubot vezet. Azt mondja, egyik telepen sem találkozott azzal, hogy a betét beszerzése probléma lenne. A lányok, asszonyok egymás között minden gond nélkül beszélnek a menstruációról, de a téma férfiak előtt természetesen tabu.
18 évesen állt a menstruációs szegénység elleni harc élére
Amika George egy átlagos, tizennyolc éves londoni egyetemista. Ő is a médiából hallotta először a leedsi lányok történetét, de másoktól eltérően nem akart és nem tudott napirendre térni afölött, hogy világ egyik legtehetősebb országában létezhet ilyen probléma. Ezért elindította a #FreePeriods mozgalmat, melynek célja, hogy kormányzati szinten sürgesse a megoldást, és ahogy van arra lehetőség, hogy ingyen ebédet juttassanak a rászorulóknak, így szeretné, ha a higiéniai termékek területén is megoldható lenne ez.
Amika szeretné ledönteni a menstruációval kapcsolatos tabukat is, és elérni azt, hogy mi nők ne szégyenkezve beszéljünk azokról a „bizonyos napokról.” „Sok lány nem is tudja pontosan, mi történik menstruáció idején. És az sem segít a helyzeten, hogy egy olyan világban élünk, amelyben például a reklámokban is tabuként kezelik a menstruációt, és vér helyett lágyan csordogáló égszínkék folyadékként ábrázolják azt. Így nem meglepő, hogy a fiatal lányok nem kérnek segítséget. Beszélnünk kell végre a menstruációról! Őszintén és szabadon. Meg kell tanítanunk a lányokat és a fiúkat is, hogy ez egy teljesen természetes folyamat, semmi szégyellnivaló nincs benne. Büszkének kell lennünk a nőiségünkre.”
Mindenütt tabu, csak másképpen
A menstruációt a világ minden részén tabuként kezelik, Ghánában nem kelhet át a folyón a menstruáló iskolás lány, mert úgy tartják, azzal felbőszítené a folyó istenét. Nepál egyes részein magányosan, egy kunyhóban kell tölteni ezeket a napokat, Délkelet-Ázsia egyes részein pedig nem használhatják a kutakat a menstruáló nők, mert attól félnek, beszennyezik azokat. Európában ilyen szintű kirekesztésről nem beszélhetünk, de a menstruáció itt is tabunak számít.
Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az első televíziós reklám, amelyben a kék folyadék helyett valódi menstruációs vért mutatnak, csak 2017 őszén jött ki Nagy-Britanniában. Egy svéd gyerekműsorban már évekkel ezelőtt elindult a tabudöntögetés, és egy jó kis dalban énekelték meg a menstruációt. Miközben tamponokból készült figurákkal báboznak, tinédzser lányok és fiúk azt éneklik: „Éljen a menzesz, és a testem, mely úgy működik, ahogy kell.” Amika George szerint egy dolgot tehetünk csak, hogy a helyzet változzon: meg kell törnünk a csendet, és beszélnünk kell a menstruációról, amíg a téma épp olyan hétköznapi nem lesz nők és férfiak számára egyaránt, mint az időjárásról beszélgetni vagy kérni egy csésze kávét.
