Sokkoló adatokból sajnos ezen a téren sincs hiány. A műanyag mikroszálak mosás közben válnak le a műszálas szövetekről, kiszűrni pedig egyelőre nem igazán tudják őket, még a szennyvízből sem. A mikroszálak így visszajuthatnak a természetes vizekbe, majd az ott élő állatok szervezetébe. Innen pedig egyenes út vezet az emberek tányérjára, majd gyomrába is.
A mikroműanyagokból sajnos nincs hiány a természetben: 2011-ben Mark Browne ausztrál ökotoxikológus felmérte, hogy a tengerpartra kimosódó hulladékban milyen mennyiségben találhatóak meg ezek a szennyező anyagok. A statisztika sokkoló: az emberi működés következtében a partra kerülő hulladék 85 százaléka (!) műanyag mikroszálakból áll.
A mikroszkopikus szálakat egyelőre nem lehet kiszűrni a szennyvízből (Fotó: Plastic Soup Foundation)
Egy másik hasonló szennyező anyagot, a különféle kozmetikai termékekhez adagolt műanyag mikroszemcséket 2015-ben például egyenesen betiltották az Egyesült Államokban.
Jelenleg nem tudjuk, hogy pontosan mekkora mértékben vannak jelen az efféle szennyező anyagok a világban, az azonban tény, hogy az ENSZ nemrég felhívta a figyelmet az évi mintegy 300 millió tonnányi megtermelt műanyagból származó mikroszálak veszélyeire. 2016-ban pedig az Environmental Science & Technology szakfolyóirat felmérése megállapította, hogy minden egyes alkalommal, amikor egy műszálas kabátot kimosnak, körülbelül egy grammnyi mikroszál válik le a ruhadarabról, ennek a mennyiségnek pedig akár 40 százaléka is visszajuthat a természetes vizekbe.
Chelsea Rochman, a University of Toronto ökológus professzora rámutatott: egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy mekkora veszélyt jelentenek a mikroszálak, de az idei év végén átfogó kutatásba kezd ennek felderítésére. A szakember szerint fontos meghatározni, hogy maguk a műanyag rostok okozhatnak-e károkat, vagy a bennük lévő színező anyagok. Ha pedig az előbbi bizonyul vétkesnek, akkor össze kell vetni az olyan természetes mikroszálakkal, mint a gyapjú vagy a pamut.
Már megjelentek azok a termékek is, amelyek – a gyártók szerint – megakadályozhatják a mikroszálak terjedését. A Rozalia Project nevű környezetvédő non-profit szervezet által létrehozott Cora Ball nevű eszköz, a független tesztek szerint mintegy 25 százalékkal képes csökkenteni a mosás során leváló szálak mennyiségét. A konkurens Guppyfriend nevű megoldást pedig egy német kutatóintézet vizsgálta be, az ő vizsgálatuk arra jutott, hogy a Guppyfriend alkalmazása 75-86 százalékkal kevesebb mikroszálat eredményezett.
Mikroszálas műanyagok a Rozalia Project fotóján (Fotó: rozaliaproject.org)
Kirsten Kapp, a Central Wyoming College biológus professzora szerint az efféle termékek elsősorban arra jók, hogy felhívják az emberek figyelmét a problémára. „Minden egyes nappal többet tudunk a mikroműanyagok kockázatairól” – mondta a szakember. „Fontos, hogy erről a témáról világszerte halljanak az emberek.”
