Egészség

Bemutatjuk Molnár Pétert, aki 42 nap alatt simán végigfutott a Duna-deltától a forrásvidékig

Péter nyugodtan lehetne a visszahúzódó „félkarú srác”, aki egész nap otthon ücsörög. Ezzel szemben ő fut, méghozzá olyan távokat, amiket az átlagember elképzelni sem mer, és többszörös iron man. Már a paralimpia kapujában volt, amikor azt mondta a nemzetközi bizottság, hogy „túl egészséges”. Ő erre megrázta magát, és 6 napos futásban új országos csúcsot állított fel.

Te nem elveszítetted a karod, hanem így születtél.

Igen, ez egy születési rendellenesség. Ahogy én tudom, embriókoromban a karom a méhfalhoz szorult, és ettől nem tudott rendesen növekedni. Ez talán nehezen elképzelhető, de a ’70-es évek végén volt egy német gyógyszergyártó cég, ami olyan fogamzásgátlókat és fájdalomcsillapítókat forgalmazott, amelyek hasonló tüneteket okoztak csecsemőknél, édesanyám viszont úgy emlékszik, nem vett be semmit a terhesség alatt. A szüleim több orvosnál is voltak, hogy kiderítsék az okokat, végül azt mondták nekik, hogy ez egy 10 ezerből egyszer előforduló spontán eset. Nem fertőzés eredménye, és nem genetikai eredetű dolog, de ezen az 50 centiméteren kívül szerencsére semmi egyéb fogyatékosságom nincs.

Sportolásnál korlátozott a karod hiánya, meghatározta, hogy mit csinálhatsz?

Abszolút nem, mindent kipróbálhattam gyerekként. Kipróbáltam a kick-boxot, de végül a kajaknál kötöttem ki, amit nagyon szerettem. Az hozzátartozik a dologhoz, hogy 15 évesen kerékpározás közben egy részeg sofőr elütött, és elég súlyos koponyasérülést, illetve bal lábszári izomgyengeséget szereztem. Összesen négy hétig voltam kómában, és majdnem 3 hónapig kórházban. Újra meg kellett tanulnom írni, olvasni, beszélni, járni, és majdnem az összes emlékem kitörlődött. Két és fél hónap után hazaengedtek, gyógyszert kellett szednem, és kontrollra járni. A tárgyaláson elítélték az autóvezetőt, így lezárult ez a történet. Vagyis azt hittem, amíg vissza nem ültem a kajakba, és rá nem jöttem, hogy az egyensúlyérzékemet is érintették a történtek. Többé nem ment a kajakozás versenyszinten.

Molnár Péter az EMU 6 napos futóverseny második díjával

Hogy jött a képbe a futás?

Már a kajakedzések során is futogattunk, és jártunk is 5-10 kilométeres versenyekre a csapattársaimmal. 19 éves korom környékén az egyik barátom kitalálta, hogy fussuk le a Budapest Maratont. 9 hónap felkészülést adtunk maguknak, és ’99-ben le is futottuk a 42 kilométert. 2000-ben és 2001-ben már az időn szerettünk volna javítani.

De nem álltál meg a maratoni távoknál.

2001-ben mindkét srác, akivel addig készültem, azt mondta, neki ennyi elég volt. Még az ezredfordulón találkoztunk Sipos István ultrafutóval, aki éppen a „Kör 2000” nevű egyéni futásán „kocogott”, amivel a világ leghosszabb pihenőnap nélküli rekordját készült megdönteni (ez sikerült is neki, 20 203,95 km-t teljesített 256 nap 4 óra 40 perc 20 mp alatt – a szerk.). Sokat beszélgettünk vele futás közben, és ez az önfeledt, kényszer nélküli szabadságérzés annyira magával ragadott, hogy 2003-tól rendszeres látogatója lettem több itthoni ultratávú versenynek. 2001-ben kipróbáltam magam egy 24 órás futóversenyen is Szolnokon, ami megerősítette az elhatározásom: „ultrás leszek”. A következő években állandó látogatója voltam a 24 órás országos bajnokságnak, és többször voltam a 24 órás nemzeti válogatott tagja (2004 – Brno, 2005 – Wörschach – a szerk.). 2006-ban kijutottam a 246 kilométeres Spartathlonra, amit sikerült is 34 óra 25 perces eredménnyel teljesítenem, közben pedig kitaláltam, hogy végigfutok a Duna mentén, 42 nap alatt 2970 kilométert teljesítve a deltától a forrásvidékig. Ez végül 2013-ban sikerült: az „Európai Kék Szalag Futás” keretében 42 nap alatt 2680 km-t futottam.

Az Európai Kék Szalag Futás közben

A válogatottságból jött a paralimpia gondolata?

A véletlenek együttállásának köszönhetően futóként bekerültem egy IronMan-paracsapatba még 2001-ben. Évekig jártunk így, én hol úsztam, hol bicikliztem, hol futottam, melyik évben mire volt épp szüksége a csapatnak. Végül megcsapott az IronMan szele, és egyéniben is megcsináltam összesen négyszer: 2007-ben, 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben. 2013-ban aztán a paralimpiai atlétikai szakosztály akkori vezetője megkeresett, hogy ha sikerül szintet futnom (2 óra 42 percen belül), akár a paralimpiára is kijuthatnék. Lefutottam egy „próbamaratont” Bécsben 2:55:44-es idővel. Miután zéró rákészüléssel ilyen eredményt produkáltam, már csak egy paraatlétikai kategóriabesorolás hiányzott ahhoz, hogy a nemzetközi porondra léphessek. Ehhez egy budapesti parasportszakorvos végezte el a vizsgálatokat, és szerencsére olyan kategóriát kaptam, amiben lehet maratont futni, merthogy nem minden kategóriában indítanak minden atlétikai számot. Az olimpiai indulásnak már csak annyi kritériuma volt, hogy kellett egy nemzetközi orvoscsoport szakvéleménye, és az induláshoz szükséges 2 óra 42 percen belüli maratoni szint. 2015-ben Londonban szerettem volna ezt megfutni, ami egyben paravilágbajnokság is volt, de az előtte esedékes orvosi vizsgálaton azt mondták, abba a kategóriába nem férek bele, amibe a magyar orvos berakott. A sérült karban izomgyengeségnek kellett volna lenni, de szerintük nem volt. Semmilyen speciális vizsgálatot nem végeztek, csak megnéztek és megtapogattak.

Befutó a Kék Szalagon

Egy pillanat alatt ment az egész készülésed a kukába.

Nagyon elkeseredtem, mert azt mondták, így nem indulhatok el a versenyen, sőt még a nyílt futamban sem. Visszamentem a szállodába, de gondoltam, csak kimegyek szurkolni a többieknek. Másnap felkeltem, jól bereggeliztem, aztán a rajthoz szállító busz indulása előtt 15 perccel közölték, hogy a nyílt futamban mégis futhatok. Villámgyorsan összepakoltam, és beálltam a rajtba, ahol az a megtiszteltetés ért, hogy a női maratoni világcsúcstartó, Paula Radcliffe mellől indulhattam, aki akkor már befejezte profi pályafutását. Végül 2:43:44-et futottam, ami ugyan nem lett volna elég a paralimpiára, de ez az eredmény a gyors készülődés és a bőséges reggeli eredménye volt inkább. A vb-s rajtszámomhoz az van írva, hogy nem indultam el, az új, nyílt futamoshoz pedig az, hogy nem futott be. Így jártam. Még jó, hogy volt nálam óra, így legalább az időmet le tudtam mérni.

Fellebbezni nem lehetett a bizottságnál?

Próbálkoztam, de sajnos végül nem sikerült felülbírálást kérni a döntésükkel szemben. 2016-ban még megpróbáltuk, hogy egy másik kategóriában hátha el tudok indulni 1500 méteren. De kiszedtek végül onnan is, így nem utazhattam el Rióba a paralimpiára.

Tavaly visszatértél az ultrákhoz, sőt 6 napos ultrafutóversenyen futottál.

A maratoni táv és a 6 napos versenyre való készülés között volt némi átfedés. Az ultrához szükséges sok-sok kilométer mellé megtartottam a tempósabb edzéseket is, így egy egész jó alaptempóval álltam oda a 6 napos rajtjához. A másoktól kapott sok információt és a saját igényeimet összegyúrva pedig vittem pár alapszabályt is a versenyre, amiket betartottam. Tudtam, hogy hajlamos vagyok elfutni az elejét, elvisz a verseny heve, hangulata. Figyeltem rá, hogy az első 3-4 napban csak magammal foglalkozzak, mert tudtam, hogy a verseny az utolsó fél napban kezdődik.

Péter a 6 napos ultrafutóversenyen

Milyen szabályrendszerhez igazodtál?

Csütörtök délben rajtolt a verseny, éjfélkor, 12 óra futás után pedig annak ellenére is megálltam aludni, hogy úgy éreztem, lenne még bennem erő. Egy ilyen hosszú versenyben az a legnehezebb, hogy az ember jól ossza be az energiáját, muszáj pihenni. Utánaolvastam például annak, hogyan lesz a legpihentetőbb az alvás is. Egy éjszaka során három fázis ismétlődik folyamatosan: elalvási, mélyalvási és ébredési ciklus. Ha az elalvási vagy mélyalvási fázisból kelünk hirtelen, nagyon fáradtnak érezzük magunkat 8-9 óra után is, de egy pár óra alvással is jó állapotot csíphetünk el, ha sikerül az ébredési ciklus végén felkelni. Próbáltam ennek megfelelően időzíteni az ébredésem. Mindennap éjfél körül jöttem le a pályáról, megmasszíroztattam a lábam, aludtam 2-3 órát, majd hajnali 4-5 körül újrakezdődött a napi penzum. Az étkezéseket is próbáltam mozgás közben intézni, a kapott tésztát vagy levest gyalogolva ettem meg, mert ezzel is időt spóroltam, és közben haladtam is. A magyar csúcs már az utolsó nap felénél meglett, de mentem tovább, mert a legjobbat szerettem volna kihozni magamból. Első nap 143 km körül futottam, a második napon kb. 134-et, a harmadikon 126-ot, a negyediken 136-ot, az ötödiken 145-öt, és a legerősebb, 159 km-es nappal zártam a versenyt. Így végül 842,745 kilométer jött össze 6 teljes nap alatt, ami új országos csúcs.  

Mik a terveid az idei évre?

Idén is szeretnék részt venni az Emu 6 Day Race Ultramarathonon, májusig ez a cél. Az év második felében a „rövidebb” távok felé orientálódok, mint a Korinthosz 160 vagy a 24 órás ob, ugyanis a jövő évi Spartathlonra biztos indulási szintet szeretnék teljesíteni.

Az Emu 6 Day Race Ultramarathon

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése