nlc.hu
Egészség
Álmainkat vezérlő szerkezetet fejlesztettek ki

Álmainkat vezérlő szerkezetet fejlesztettek ki

Nyugodtan mondhatjuk, hogy az álmok kutatása gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Egy amerikai egyetemen most olyan készüléket találtak ki, amelynek segítségével befolyásolhatjuk álmaink alakulását.

Az álom és az ébrenlét között van egy olyan határvidék, amelyen minden este áthaladunk elalvás előtt. Ez a titokzatos állapot néhány percig tart, mielőtt elérnénk a mély alvás pihentető, tudatlan állapotát. Előfordulhat, hogy ebben a fázisban úgynevezett mikroálmokat látunk, amelyekre jellemzően nem emlékszünk ébredés után.

Ezen próbál meg változtatni a Massachusetts Institute of Technology kutatója, Adam Horowitz és munkatársai, akik egy Dormio nevű rendszerrel próbálnak meg közelebbi kapcsolatba lépni ezzel a különös agyi állapottal. A tudósok feltételezése szerint ugyanis ebben az átmeneti állapot rendkívül hatékonyan működnek az asszociációink, és nagyon kreatívak lehetünk – ha ki tudjuk aknázni.

A Dormio első generációs szenzoros kesztyűje (Fotó: Adam Horowitz/MIT)

A módszerrel kapcsolatban ismerős lehet az az anekdota, amelyet Edisonnak tulajdonítanak: a feltaláló is felismerte, hogy a félálomszerű állapotban könnyebben talál megoldást az őt foglalkoztató problémákra, ezért megpróbálta azt mesterségesen előidézni. A történet szerint ezért egy vasgolyót – más változat szerint vaskos könyvet – fogott az egyik kezébe, majd leült a kedvenc karosszékébe gondolkodni. Előbb-utóbb elnyomta az álom, ekkor azonban az izmai elernyedtek, és a kezében tartott tárgy a padlóra zuhanva nagy zajt csapott. Edison ettől felébredt, és pár pillanat múlva rájött az épp őt foglalkoztató probléma megoldására. Valami ilyesmiről van most is szó, csak modernebb köntösben.

Megmondja a robot, mit álmodj

Horowitz és csapata ezt a hipnagógiának nevezett állapotot szeretné jobban feltérképezni. Az alvás kutatásával foglalkozó szakemberek szerint ugyanis ennek az állapotnak a kreativitással vagy adott esetben akár hallucinációkkal való összefüggése közismert, olyannyira, hogy az élőlények fiziológiai folyamataiban alapvető szerepet játszó cirkadiánritmus részének tekintik.

„A hipnagógiával összefüggő látvány vagy hallucináció a tudat normál állapota, amikor az ébrenlét felől az alvás felé haladunk” – magyarázta a Vice-nak nyilatkozva Valdas Noreika, a Cambridge egyetem pszichológusa. „A nagy kérdés, hogy mennyivel válunk kreatívabbá ebben az állapotban, illetve az, hogy a hipnagógia miért indukál álmokat bizonyos esetekben, máskor viszont miért követi inkább az álomtalan alvás.”

A Dormio nevű rendszer első változatában egy speciális kesztyűt kellett az alanynak felhúznia lefekvés előtt, majd ökölbe szorítania a kezét. A kesztyűbe épített nyomásérzékelő szenzor detektálta, amikor elernyedtek az izmok. Emellett egy EEG segítségével az agyi aktivitást is monitorozták, amikor az agyhullámok a közelgő alvás hatására megváltoztak, egy kisméretű robot előre programozott mondatokat mondott a kísérletben részt vevő önkénteseknek. Például olyasmit, hogy „gondolj a nyúlra”, vagy „ne felejts el a villára gondolni”. Mindezt megfelelő hangerővel ahhoz, hogy még ne ébredjenek fel, de annyira azért tudatosodjon bennük a külső hatás, hogy a normál esetben csak pár percig tartó hipnagógia kiterjesztett állapotába kerüljenek.

A második generációs változatnál már a test biológiai jelzéseit figyelik inkább (Fotó: Adam Horowitz/MIT)

Horowitzék eddig 8 önkéntessel tesztelték a Dormiót, az eredmények pedig magukért beszéltek. Bár nem mindenki emlékezett a robottal való „beszélgetésre”, mindegyikük esetében megjelent az álmukban a robot által megemlített tárgy vagy élőlény – ha csak leírt szó formájában is.

„Ez azt jelenti, hogy van egy működő rendszerünk, amellyel befolyásolhatjuk az álmokat” – mondta Horowitz a Vice-nak nyilatkozva. A kutató azonban azt is szerette volna megvizsgálni, hogy ennek milyen hatása van a kreativitásra, ezért különféle teszteket töltetett ki a résztvevőkkel. Bár a kreativitást nehéz objektív skálán mérni, az alanyok több időt töltöttek a részletek kifejtésével, hatból öten pedig jobban teljesítettek egy olyan teszten, amelynek során alternatív felhasználási módokat kellett találniuk az említett tárgyakhoz.

„Ezek nem is az én ötleteim voltak, csak úgy átsuhantak a fejemen” – mondta egyikük. „Úgy éreztem, nem vagyok sehol, egy nagy ürességben lebegek, ahol ott ez a rengeteg ötlet. Ez furán hangzik, de ott és akkor minden értelmet nyert.”

Horowitzék folytatják a kutatást, hogy alaposabban fel tudják térképezni az álmok és az alvás világát. Ehhez pedig már tesztelik a Dormio-rendszer második generációs, jóval diszkrétebb változatát. Itt már nincs szükség szenzoros kesztyűre és agyhullámokat figyelő EEG-re, csupán olyan biológiai jeleket figyelnek meg, mint a légzés, az izzadás vagy épp a szemhéj mozgása.

Szép álmokat!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top