A belvárosban egy igazán kellemes hangulatú jógastúdióba, a YogaHome-ba látogattam el, hogy kipróbáljam a mindenkinek leghamarabb eszébe jutó várandós edzést, a kismamajógát. Őszintén mondom, hogy az előző két kismamáknak szóló edzés után nem teljesen tudtam, hogy mire számítsak, ezért igyekeztem mindenre felkészülni.
Babett lelkesen várt az óra előtt, és gyorsan felmérte, van-e bármilyen egészségügyi problémám, amire figyelnünk kell. Az óra maga egy kis ráhangoló relaxációszerű sorozattal indult. Figyeltük a különböző testrészeinket, alaposan megmozgattuk őke,t és a levegővételre koncentráltunk becsukott szemmel. Időközben Babett finoman a baba felé irányította a figyelmünket, és biztatott, hogy csevegjünk leendő gyermekünkkel egy kicsit. Valahogy nekem ez a vonal olyan életidegen, hogy kicsit kellemetlenül éreztem magam tőle. Úgy éreztem, mintha leültettek volna a rivaldafénybe a kamerák kereszttüzébe valakivel és egy morcos rendező unottan közölte volna: „természetes baráti beszélgetés… ééés tessék!” Persze sarkítok, de maga a kapcsolat a magzattal, babával számomra annyira intim, hogy még a néhány kismama mellett ülve, csukott szemmel is kis híján mezítelennek éreztem magam.
A rövid bemelegítés után kezdetét vette maga a jóga rész. Nos, itt pont az történt, amit egy sima jógaórától várnánk. Különféle jógapózok, amiknek se a magyar, se a jógás nevét nem tudom, de nyújtottuk a karunkat, fogdostuk a lábujjainkat nyújtás közben. Már többször kinyilatkoztattam, hogy nem vagyok egy remek mozgáskultúrával megáldott ember, így a jóga sem ment olyan kecsesen, mint a csinos lányoknak a videókban. Klassz volt viszont, hogy Babett bizonyos gyakorlatoknál felhívta a figyelmünket, hogy a szülés melyik szakaszában és miben segítheti egy-egy póz. Tanultam például babafejet helyére „pattintó” gyakorlatot, fájdalomcsökkentő pózokat és lazítókat is. Pedig csak egyetlen órán voltam!
Babett egyébként dúla, akinek már lassan 100 jógás kisbabája született, szóval nagyon érti a dolgát. Egy rövid toalettszünet után pedig neki is láttunk az intim tornának. Ez igazán tetszett, mert az ember annyit olvas a fontosságáról, de intimtorna-órát nem találtam eddig. Persze otthon is végezhető a gyakorlat, sőt szükséges is napi szinten, de sokat segített, hogy Babett mondta, hova koncentráljunk, mikor mit feszítsünk és lazítsunk.
Lezárásként következett egy kis relaxáció, amibe kis híján belealudtam, mert egyetlen olyan élethelyzet szokott lenni, hogy becsukott szemmel fekszem vízszintesen: amikor alszom. Innentől kezdve szinte reflexszerűen el akartam aludni, ezért minden szabad energiámmal arra fókuszáltam, hogy ne kelljen a többieknek felrázniuk álmomból. Óra után aztán elbeszélgettem Babettel.
A honlapon az áll, hogy a 13. héttől lehet járni. Ezt mennyire kell szigorúan venni?
Ez nem egy megerőltető mozgás, de a terhesség első trimeszterében érdemes óvatosnak lenni, így jobb megvárni a 13. hetet. Meg persze ott van az elején az álomkór, esetleg a rosszullétek, amikor ezek enyhülnek, akkor érdemesebb belekezdeni a kismamajógába. Egészen a szülés napjáig lehet járni, már volt olyan, akitől a foglalkozás után pár órával kaptam sms-t, hogy megszületett a baba.
Mit érdemes magunkkal hozni?
Szeretem, ha hoznak inni a résztvevők, mert náluk különösen fontos a hidratáció. Matrac és minden segédeszköz megtalálható nálunk a teremben. Szoktam javasolni, hogy a négykézláb végzett gyakorlatokhoz pokrócot tegyenek a térdük alá, mert az ízületek is érzékenyebbek, ezért nem terheljük fölöslegesen. Kényelmes ruha, zokni vagy mezítláb, cipő sem kell, és kezdődhet is az óra.
Miben más egy kismama jóga egy sima jógaórához képest?
Nagyon sok ashtangát nem lehet csinálni ilyenkor, és nem ajánlják a fordított testhelyzeteket, pl. gyertyaállást. Kíméletesebb, a háti rész erősítésére, a csípő nyitására jobban koncentrálunk, a vizesedés ellen a lábat is jobban átmozgatjuk, mint egy rendes jógaórán.
Kell-e valamilyen előképzettség?
Nem, semmilyen, ez egy kíméletes óra. Ha látom, hogy valaki rosszul csinálja a pózokat, szólok, szóban korrigálok, mert mindenki maga érzi, mennyi esik jól neki. Ez a foglalkozás leginkább arra jó, hogy kicsit kiszakad az ember az otthoni közegéből, a hétköznapokból, a kisbabájára koncentrál. Egy kicsit más a hangulat így kismamák között, szívesen beszélgetünk kötetlenül, egy igazi közösség alakul ki.
Többször felhívtad a figyelmünket, hogy a vajúdási szakaszban is hasznát vehetjük egy-egy gyakorlatnak.
Hivatalosan az egész óra azért van, hogy könnyebb legyen a szülés, de felelőtlenség lenne azt állítani, hogy aki jár jógára, annak könnyű szülése lesz. Viszont sokat tud segíteni abban, hogy a kismama fitt maradjon, és szerintem a ráhangolódásnak is fontos része ez. Szeretem többször elmondani a gyakorlatoknál, hogy mi mire jó, a vajúdás mely szakaszában tudja hasznosítani, hátha majd bevillan a nehéz pillanatokban. Szokták kérdezni, hogy nem csuklottam-e, mert az én szavaim csengtek vissza a fülükben szülés közben.
Az intim tornára mindig hangsúlyt fektetsz?
Ez mindig az óra külön része, sosem hagyom ki. Sajnos ritka, hogy otthon az ember rászánja magát, pedig kellene, mert a gát nagyon nagy terhelésnek van kitéve, tartja a babát, méhlepényt, magzatvizet és egy idő után a belső szerveket is. Vizelettartási probléma, aranyér is sok kismamát érint, ami összefüggésben van a gát állapotával. Bár én minden nőnek ajánlanám, sőt jó lenne szerintem az iskolában is a kislabdadobás helyett ezt tanítani tesiórán.
Ma volt szó valamiféle mécsesről. Mi ez pontosan?
Ez egy kis szeánsz, én találtam ki. Szülésindító gyertyának hívjuk egymás között. Az anyuka kap egy mécsest az óra elején, és a végéig vigyáznia kell rá, hogy el ne aludjon, a relaxáció után pedig kíván valamit és elfújja. A terhesség vége felé szoktam kérdezni, hogy kérnek-e már mécsest, ez egy kis búcsúztatás, útravaló.
Tippek az órára
Akkor gyere kismama jógára, ha szeretnél kikapcsolódni, kicsit lelassítani a terhességed szakaszában, mert nehéznek érzed az egyensúlyt a várandós és a dolgozó, egész nap pörgő éned között. Ez az óra egy igazi kis szentély, persze nem spirituális értelemben, hanem azért, mert itt tényleg nem kell semmit szégyelned, nincsenek tabuk és nem kell a másiknál keményebbnek, erősebbnek vagy hajlékonyabbnak lenned, és nyugodtan kérdezhetsz bármit az oktatótól. Ha inkább pörögni és izzadni vágysz, csalódás lesz az óra. Viszont az egésznapos robot után az itt eltöltött 90 perc igazi megnyugvást ad, és tényleg élményekkel feltöltődve, kicsit más emberként hagyod el a termet.
