Lerántjuk a leplet a szezon legnépszerűbb diétáiról

DASH-diéta

A 21 éves DASH-diéta neve a „magas vérnyomás megakadályozására való étrend”, angolul DietaryApproachesto Stop Hypertension kifejezésből kapta a nevét. A diéta célja a magas vérnyomás és a testsúly csökkentése. Magas rost-, kálium- és magnéziumtartalmú ételek fogyasztását javasolja a DASH, vagyis sok gyümölcsöt, zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonákat, dióféléket, sovány fehérjeforrásokat és alacsony zsírtartalmú tejtermékeket. Amit szigorúan tilt a diéta, azok a telített zsírsavak (zsíros tejtermékek és zsíros húsok), vörös húsok, só, trópusi olajok, cukros ételek és italok. Nos, a DASH-diéta igazán jó alternatíva, a tudományos kutatások szerint csökkenti a szív- és érrendszeri panaszok kialakulását, a vérnyomást, és megfelelően felépített étrend mellett akár a testsúlyt is. Az azonban jellemző erre a diétára, hogy nem egy kifejezetten nyári őrület, komoly életmódváltást igényel, és nem, 10 nap alatt nem hozza meg a tökéletes bikiniformát.

Mediterrán diéta

“Érdemes most nekiállni diétázni a bikiniszezonra?” – 8 kínzó kérdés-válasz nyár előtt

Alapjául azok a kutatások szolgálnak, melyek szerint a Földközi-tenger közelében élő emberek egészségesebbek, kevésbé túlsúlyosak, és tovább élnek a nyugati országokban élőknél, például az angol vagy amerikai embereknél. A mediterrán népek több zöldséget, gyümölcsöt, teljes értékű gabonát, hüvelyeseket, dióféléket, olívaolajat, tenger gyümölcseit (omega-3 zsírsavakban különösen gazdag ételeket) és gyógynövényféléket fogyasztanak. A diéta ezeket az ételeket helyezi előtérbe, de emellett alkalmanként lehet fogyasztani baromfit, tojást, sajtot és joghurtot, illetve naponta 1 pohár vörösbort. Amit kerülni kell, az a cukor, cukros ételek és a vörös húsok. A Földközi-tenger partján lakó embereknél valóban kevesebbszer fordul elő szív- és érrendszeri probléma, mint a nyugati országokban, de a diéta nem tér ki a testmozgásra, szabadtéri tartózkodásra, ami az egészséges élet kulcsfontosságú eleme. A mediterrán diétát kalóriadeficittel kombinálva hasonlóan hosszú távú változást érhetünk el, mint az alacsony szénhidráttartalmú diétával. A diéta csak az elveket szögezi le, nem egy szigorú étkezési tervvel áll elő, mindenkinek egyéni döntésén múlik, pontosan hogy fog kinézni az étrendje.

Ketodiéta

A ketogén diétát eredetileg a gyerekek epilepsziás rohamainak kezelésére fejlesztették ki, de az új változatot már kifejezetten zsírvesztés céljából komponálták meg. A ketodiéta olyan ételek fogyasztását javasolja, melyek a szervezetet a ketózis állapotába kényszerítik, ezzel előidézve, hogy energiaforrásként zsírt használjon fel, ne pedig cukrot. A diéta támogatói szerint az étvágyat is csökkenti az étrend. A bevitt kalória 70-75%-át zsírokból kell fedezni a diéta szerint, melyet körülbelül 20% fehérjével egészíthetünk ki. A szénhidrátok csupán a napi keret 5-10%-át tehetik ki, és főleg keményítőmentes zöldségek fogyasztását írja elő a keto. A kérdésre, hogy működik-e a diéta, még nincs érdemleges válasz, és mivel egy igen fiatal táplálkozási elvről van szó, a hosszú távú egészségkárosító hatásait nem sikerült még vizsgálni. Plusz készülj fel rá, hogy ha belevágsz a ketózásba, eleinte a kimerült, fáradt, depressziós és antiszociális éneddel fogsz találkozni, mert ilyen hatása van a szénhidrátok drasztikus csökkentésének.

Forrás: News Medical

Flexitáriánus diéta

Egyre népszerűbbé válik ez a fajta étrend azoknál, akik foglalkoznak a környezeti fenntarthatósággal, de a húsról nem szeretnének teljesen lemondani. Talán „alkalmi vegetáriánusként” is lehetne hívni a flexitáriánus diétát követőket, akik tudatosan csökkentik az állati és növelik a növényi fehérjebevitelüket. Sok növényi eredetű fehérjét fogyasztanak, például hüvelyeseket (bab, lencse, borsó, csicseriborsó stb.), dióféléket és magvakat, miközben az állati fehérjét csökkentik az étrendjükben. A szív számára kedvező zsírforrások, a diófélék, magvak és hüvelyesek gondoskodnak arról, hogy elegendő fehérjét kapjon a flexitáriánus étrendet követő, de szem előtt kell tartani, hogy bizonyos ételek, például a pizza akkor sem fér bele ebbe az étrendbe, ha vegetáriánus változatról van szó. A kutatások szerint a flexitáriánus és vegetáriánus diétát követők sok esetben kisebb súllyal rendelkeznek húsevő társaiknál, de ez lehet azért is, mivel az előbbi csoportba tartozók sokszor eleve egészségtudatosabbak is.

Böjtölés

A böjtölést követők számára bizonyos időszakok teljes böjtöléssel telnek, és rövidebb étkezési ablakokat nyitnak meg a nap folyamán. Az időszakos böjt mögött meghúzódó elmélet szerint ha 12 órán keresztül böjtöl valaki, akkor a test azokat a zsírraktárakat is felhasználhatja, melyekhez más esetben hozzá sem nyúlna. A böjtölésnek több formája létezik, például az időben korlátozott böjtölés, ami azt jelenti, hogy a nap folyamán csak bizonyos időszakban, például 4-8 órában vesz magához táplálékot az illető, de vannak a napi kalóriaszükségletet drasztikusan csökkentő böjtök is, ezeket minden második nap vagy 1-2 hétig csinálják az emberek. Egyes tanulmányok szerint a szakaszos böjtöléssel a kalóriaszámláló diétákhoz mérve hasonló súlycsökkenést érhető el, de az izomtömeg megőrzése szempontjából hatékonyabb lehet. Arra viszont nincsen elegendő tanulmány és bizonyíték, hogy ez a fajta étkezés a hosszú távú egészségmegőrzésben milyen szerepet játszik.

Alacsony FODMAP-diéta

30 napos fogyókúra a formás has-láb-popsiért

Ezt a diétát az irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegek számára fejlesztették ki, hogy csökkentsék a puffadás és gázképződés mértékét. A FODMAP rövidítés olyan fermentálható oligoszacharidokat, diszacharidokat, monoszacharidokat és poliolokat jelent, amelyek bizonyos élelmiszerekben található, rosszul felszívódó egyszerű és komplex cukrok. Ha ezek a rosszul felszívódó cukrok bekerülnek a bélrendszerbe, felerősítik az IBS tüneteit. Az, hogy a diéta milyen élelmiszereket engedélyez, nagyban függ az egyéni toleranciától is. Általában ún. eliminációs étrend alapján készítik el a saját listájukat a betegek, ami azt jelenti, hogy száműznek minden kérdéses élelmiszert, majd egyesével újra behozzák, és figyelik, mennyire áll kapcsolatban a rosszullétekkel az adott étel. Általánosságban tiltó listás a zöldségek egy része, például a hagyma, fokhagyma, hüvelyesek, káposztafélék (brokkoli és karfiol), búza, kuszkusz, rozs, amaránt, alma, körte, laktóztartalmú tejtermékek. A diéta a kutatások szerint az IBS-ben szenvedőknek segíthet, de társadalmi elszigeteltséghez is vezethet, hiszen ezt az étkezést nehéz megoldani nem saját magunk készítette ételekből. A szigorú korlátozások miatt pedig nagyon fontos, hogy semmilyen tápanyag ne maradjon ki az illető étrendjéből, ezért is érdemes szakember segítségét kérni az étrend összeállításában.