Drága férfiak, ha kedves az életetek, irány az orvos!

Brjeska Dóra | 2018. November 19.
Orvoshoz menni nem csak akkor kell, ha fáj valami – legszívesebben minden férfi otthonában kiplakátolnánk ezt. Ma már szerencsére egyre több szerepet kap az egészségmegőrzés, de a pasik elég nehéz esetek tudnak lenni, ha valami orvosi dologról van szó. Ami, ha az egészségügyi adatokat nézzük baj, nagy baj.

A nemzetközi férfinap alkalmából muszáj beszélnünk a hímnemű szeretteinket veszélyeztető betegségekről és arról, hogy a nagy részük ellen igenis lehet tenni. A Központi Statisztikai Hivatal 2017-es adatai alapján tudjuk, hogy Magyarországon a legtöbb férfi életét, 28 883 esetben, szív- és érrendszeri betegségek követelték, ami hatalmas szám. Ezután következnek a daganatos betegségek, ezek közül is a  férfiak esetén a legtöbb (5393) halált okozó tüdőrák, a vastagbélrák 2816 esetben és a prosztatarák 1389 esetben. A szomorú ebben az, hogy rendszeres szűrésekkel, odafigyeléssel és egészséges életmóddal ezek többsége megelőzhető lenne, illetve korai stádiumban felfedezhető, ami egyértelműen javítja az esélyeket.

A betegségek zöme nem a semmiből alakul ki

„A legtöbb betegség, ahogy az említettek is, nem egyszer csak ott terem. Ezeknek a kialakulása hosszabb folyamat, akár évekig is eltarthat. Már fiatalkorban kell ellenőrizni a rizikófaktorokat. Ha ezekkel tisztában vagyunk, tudjuk, hogy melyeken és hogyan tudunk változtatni, kisebb valószínűséggel alakulhat ki szív- és érrendszeri betegség. A háttérben általában az érelmeszesedés áll, melynek progresszióját, rosszabbodását tudjuk csökkenteni, ha odafigyelünk az életmódunkra, betartjuk a háziorvos vagy a szakorvos által javasoltakat. Az érelmeszesedés szövődményei a szívinfarktus, a stroke, melyek potenciálisan halálos betegségek” – mondja dr. Kenessey Andrea kardiológus.

Létezik olyan táblázat, mellyel mindenki saját maga ellenőrizheti, hogy mennyi esélye van a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására. Már ebben látható lesz, hogy a férfiakra és a nőkre külön táblázat vonatkozik, a férfi nem egy különálló rizikófaktort jelent ezen betegségekre. Tehát a férfiaknak még nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a változtatható kockázati tényezőkre, mint a normális testsúly, a haskörfogat tartása, normális koleszterinszint, a dohányzás mellőzése, a rendszeres testmozgás és normális vérnyomásértékek.

Tüdőszűrés a Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központban (MTI Fotó: Vajda János)

Ami a rákbetegségeket illeti, ránk, nőkre nagyobb figyelem irányul. A leggyakoribb, legfélelmetesebb daganatos betegség, a mellrák szűrésére nekünk ott a mammográfia, amit ugyan még mindig nem annyian vesznek igénybe, mint kellene, de ha valaki erősen veszélyeztetett korba lép, levelet küldenek róla, és a médiában is rengeteg szó esik a betegségről. Meghíváson alapuló népegészségügyi szűrés a szakmai megállapodás szerint csak olyan vizsgálat lehet, amiről tudományosan bizonyították, hogy eredményesen csökkenti a betegség okozta halálozást. Sajnos a férfiakat érintő daganatos betegségek közül ennek a kritériumnak csak a vastagbélszűrés felel meg, pedig vannak más vizsgálatok is, amiket érdemes bizonyos időnként elvégeztetni.

Férfiak számára erősen ajánlott kategóriába tartozik a mellkasszűrés, aminek segítségével nagyobb számban találják meg műthető stádiumban a daganatot, nem mellesleg növeli a túlélést is, a másik pedig a prosztataszűrés, ami a szakértők szerint rákszűrésre nem a legjobb, mégis fontos vizsgálat a fokozott kockázatú vagy tünetekkel jelentkezők számára.

Fel kell állni a fotelból

„A szűrővizsgálatok nagyon fontosak, azonban ugyanilyen fontos az egészséges életmód is. Ma már bizonyított, hogy a mozgás kifejezetten hatékony egészségmegőrző. Persze nem az, amikor futunk a buszhoz. A kutatások szerint heti 150 perc  közepes intenzitású, dinamikus testmozgás a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rosszindulatú daganatok kialakulását is segíthet megelőzni. Tehát napi fél óra sétát minden betegnek gyógyszerként kellene felírnunk. Az egészségmegőrzés egy rendkívül összetett dolog, aminek fontos része a rendszeres mozgás, a megfelelő táplálkozás és a szűrővizsgálatok is” – mondja a szakértő.

De természetesen nemcsak a népegészségügyi szűréseken kellene részt venni, amikre hívnak, hanem ennél sokkal több lehetőség van a kezünkben ahhoz, hogy hosszú távon tegyünk magunkért. Vannak vizsgálatok, amik ugyan a köztudatba nem szűrésként kerültek be, sőt általában csak akkor tudunk róluk, ha valaki már beteg, és ezért kellenek a különböző vizsgálatok, pedig ezek is ott vannak, bárki kérheti.

„Elsősorban a háziorvosok feladata, hogy a betegeiket megfelelő időközönként kivizsgálják, elküldjék vizsgálatokra, amelyek az egészségmegőrzés célját szolgálják. Ők általában ismerik a családokat, tisztában vannak az előfordult betegségekkel, így azt is tudják, kinek mire lehet szüksége, milyen betegségek veszélyeztetik.

Ha a háziorvos néhány évente nem ajánlja fel a kivizsgálást, akkor nyugodtan említsük meg, hogy szeretnénk, hiszen az életünkről van szó, és tudjuk, hogy jobb megelőzni a betegségeket.

Egy 1997-es rendelet tartalmazza azokat az igénybe vehető szűrővizsgálatokat, melyek a betegségek megelőzését és korai felismerését szolgálják. Fiatal korban a felmérést vagy alapstátusz-meghatározást a háziorvosnak kell elvégeznie, ami a későbbiekben támpontot ad a szükséges szűrővizsgálatokról, és jelzi az esetleges rizikófaktorokat. A felméréstől függetlenül a rendeletben szereplő vizsgálatok mindenkire vonatkoznak. Tehát ha szűrővizsgálatról beszélünk, nem csak a rákbetegségekről van szó. Egy csomó más vizsgálatról is, amik mindenki számára hasznosak lehetnek. Szóval tessék szépen megfogni a pasikat, és elvinni őket is a háziorvoshoz. Együtt sokkal könnyebb elintézni.

Életkor szerint ajánlott szűrővizsgálatok:

21 éves korban:

Ebben az életkorban kellene elvégezni az úgy nevezett alapstátusz-meghatározást. Ennek fontos része a családban előfordult betegségek, elsősorban a szülők és testvérek betegségeinek összeírása, valamint az életmóddal kapcsolatos információk, és az alapvizsgálatok elvégzése.

A súly-, magasság-, vérnyomásmérés mellett ajánlott a teljes szív- és érrendszeri felmérés, szájüregi betegségek szűrése és látásvizsgálat. Ezek mellett a fennálló rizikófaktorok alapján – mint a családi halmozódás egyes betegségek esetén, elhízás, dohányzás – szükség lehet más vizsgálatok elvégzésére is.

21–40 éves korban:

Ha valaki olyan szerencsés, hogy nem állnak fenn olyan rizikófaktorok, amik alapján nő a kockázat bizonyos betegségek kialakulására, akkor is érdemes az általános vizsgálatokat ötévente elvégeztetni. Ezek közül kivétel a szájüregi szűrés, azt kétévente ajánlják.

Ha viszont valaki közepes vagy nagy kockázatú csoportba tartozik, akkor mindenképpen végeztesse el a megfelelő vizsgálatokat kétévente.

Használjuk ki az ingyenes vizsgálati lehetőségeket! (MTI Fotó: Földi Imre)

40–64 éves korban:

Ebben az életkorban mondhatjuk, hogy nagyon nagy változás nem történik, ugyanúgy a szerencsésebbek elég, ha ötévente kivizsgáltatják magukat, akik veszélyeztetettek, kétévente tegyék meg, fő a biztonság.

Azonban két vizsgálattal kiegészül a lista. Az egyik a mellkas-szűrővizsgálat, amit évente javasolt elvégeztetni, ez különösen fontos, ha valaki dohányzik. A másik pedig a most bevezetésre került vastagbélszűrés. Ezt 50 éves kor fölött évente ajánlott elvégezni.

65 éves kor fölött:

A fokozott kockázat miatt ebben a korban már kétévente ajánlott egy szélesebb körű kivizsgálás. Ennek tartalmaznia kell egy teljes szív- és érrendszeri kivizsgálást, nagy kockázat esetén, mint a magas vérnyomás vagy a diabétesz, meg kell vizsgálni a veséket is, valamint szájüregi szűrésre is szükség lehet. Ezekhez a vizsgálatokhoz társul évente  a mellkas-szűrővizsgálat, vastagbélszűrés és az érzékszervek vizsgálata.

Szóval ezeket tehetjük az egészségünk védelmében. Persze tudom, a háziorvos dolga, de a biztonság kedvéért kérdezzen mindenki rá. Jobb, ha mi szólunk, mint ha senki.

Az igénybe vehető vizsgálatok részletes listáját itt találjátok meg.

Exit mobile version