Christiaan Barnard 1922-ben, a dél-afrikai Beaford Westben látta meg a napvilágot, egy protestáns lelkész gyermekeként. Egyik első meghatározó élménye volt, amikor öt évvel fiatalabb öccse szívrohamban meghalt, ekkor döntötte el, hogy a szívgyógyászatra teszi fel az életét.
Az egyetemet odahaza, Fokvárosban kezdte el, de végül az Egyesült Államokban ösztöndíjasként fejezte be 1958-ban. Itt találkozott Norman Shumway szívsebésszel, aki a szívátültetés terén végzett fontos kísérleteket, és az ifjú Barnard is rengeteget tanult tőle. Miután az egyetemet elvégezte, hazatért Dél-Afrikába, és maga is szívspecialista lett. 1960-ban aztán a Szovjetunióba ment tanulmányútra, ahol már javában zajlottak a szívátültetési kísérletek kutyákon. Hét évvel később pedig a fokvárosi Groote Schuur Kórházban Barnard és orvoscsapata végrehajtotta azt az operációt, mely egy csapásra a világhírnévig repítette:
1967. december 3-án húszfős orvosi teamjével végrehajtotta az első szívátültetést emberen.
A donor Denise Darvall, egy autóbalesetben elhunyt fiatal nő volt, és a szívet egy Louis Washkansky nevű zöldséges kapta. Washkansky 18 nappal később tüdőgyulladásban meghalt, maga az ötórás műtét mégis mérföldkőnek számít az orvoslás történetében. Egy évvel később az orvosi Nobel-díjra is felterjesztették Christiaan Barnardot, de az elismerést végül nem ő kapta. Ettől függetlenül azonban sztár lett a szakmájában.
„Szombaton még csak egy dél-afrikai sebész voltam, hétfőre világhírű lettem. Az operáció nem volt bonyolult. Ami gondot okozott, az az ismertség, amit a műtétnek – nyilatkozta évekkel legendás műtétje után.
Számos szívátültetést végzett még, 1974-ben az első kettős transzplantációt is ő hajtotta végre. A törést karrierjében egy súlyos ízületi betegség okozta, ami a kezét támadta meg, ezért 1983-ban kénytelen volt felhagyni hivatásával. Életkedvét azonban nem veszítette el, írt több könyvet, és sok időt fordított az öregedés okozta problémák tanulmányozására. Közben hobbiból homárt tenyésztett és farmerkedett, vendéglőket nyitott, szóval nem lehet azt mondani, hogy nem volt kalandos az élete.
És ha már a kalandoknál tartunk, a doktor eseménydús magánéletével is rendre felhívta magára a figyelmet. Imádta a nőket, és a nők is imádták őt, állítólag Gina Lollobrigidával is volt egyéjszakás kalandja.
26 évesen nősült meg először, Aletta Louw-tól két gyereke született. A frigy több mint két évtizedig tartott. 1970-ben aztán a mindössze 19 esztendős Barbara Zoellnert vezette oltár elé Barnard, tőle szintén két gyermeke született, de az idő próbáját ez a házasság sem állta ki, 1982-ben elváltak útjaik. Harmadszorra egy csaknem 40 évvel fiatalabb nőt, Lara Setzkornt vette el, és micsoda meglepetés: tőle is született két gyermeke. 2000-ben aztán ennek a kapcsolatnak is vége szakadt.
Élete utolsó időszakát Barnard Ausztriában töltötte. 2001 szeptember másodikán Cipruson, egy páfoszi szállodában érte a halál: a prózai verzió szerint végzetes asztmás roham ragadta el, a romantikus verzió viszont úgy szól, hogy szívrohamot kapott, miközben az Ötven út az egészséges szívhez című könyvét lapozgatta.
2007. december 3-án, Barnard legendás műtétjének negyvenedik évfordulóján nyílt meg a Fokváros Szíve Múzeum, amely emléket állít mindazoknak, akik részesei voltak az orvostörténet egyik leghíresebb operációjának.