Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Egészség

Autista vagy csak magának való a gyerek?

Mivel az autizmus nagyon sokféleképpen jelenhet meg, a szülőnek nincs könnyű dolga, amikor el kellene döntenie, vigye-e vizsgálatra a gyereket. Prekop Csilla gyógypedagógus segít megoldani a dilemmát.

Az autizmust nagyon változatos tünetek jellemzik, amelyek súlyossága is széles skálán mozog. Lehet, hogy az érintett gyermek általános értelmi fejlődése is korlátozott, esetleg nem tanul meg időben beszélni, de az is lehet, hogy önálló életre képes, ügyesen boldoguló felnőtt válik belőle – mondja Prekop Csilla gyógypedagógus, aki most a székesfehérvári Zöldalma Központban dolgozik, korábban pedig a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancián foglalkozott autista gyerekekkel és szüleikkel. Azt mondja, a hozzátartozóknak is segítségre, információkra van szükségük ahhoz, hogy okosan tanítsák a gyereküket, és könnyebben túléljék környezetük olykor türelmetlen és előítéletes reakcióit.

Nem tudunk egymásra hangolódni

Már jóval hároméves kor előtt felbukkanhatnak gyanús jelek, elsősorban a társas kommunikációs készségekben; ez messze nem csupán a beszédet jelenti.

„Már az egyévesnél fiatalabb csecsemővel is kölcsönös a kommunikációnk: amikor megszólítjuk, és mutatunk neki valamit, vagy ő akar mutatni nekünk valamit, többször egymásra nézünk, hogy egyeztessük, ugyanarra gondolunk-e, mit szól hozzá a másik. Sok autizmussal élő gyermek szülője mondja, hogy már piciként nehéz volt a gyermeke figyelmét felkelteni, keveset jelezett vissza, például nem jutalmazta az etetést, ölelést mosollyal, gőgicséléssel. Ez nagyon elbizonytalaníthatja a szülőt, főként, ha a környezete is azt érezteti vele, hogy nem csinál jól valamit. Pedig ugyanaz a szülő a megfelelően fejlődő gyermekével tökéletes, kölcsönös rezonanciát élhet át.”

Az átlagos nyolc hónapos csecsemő már különbséget tesz ismerősök és ismeretlen személyek között, és sokszor elhúzódik, elfordul vagy akár sírva fakadhat, ha idegen bukkan fel a lakásban.

„Néhány autizmussal élő gyermek viselkedésén nem látszik, hogy különbséget tenne ismerős vagy ismeretlen személy között, bárkihez gyanakvás nélkül közeledik, esetleg az ölébe ül, megszólítja az ismeretleneket is. Milyen barátságos ez a baba! – mondják róla. Ám ez a viselkedés később veszélyes is lehet számára – magyarázza a gyógypedagógus. – Azt szoktuk mondani, , hogy az ilyen gyermekeknek nem alakulnak megfelelően a szociális körei, ebbe persze nem csak a szülők tartoznak bele. Szaknyelven: kölcsönös, spontán, funkcionális, szociális kommunikációja sérült.”

Kétéves kortól pedig egyre árnyaltabbak a tünetek az egyre növekedő elvárásokhoz képest.

Prekop Csilla

„A beszédfejlődése késhet, esetleg meg sem indul. Ha a hallásproblémát a szakorvosi vizsgálatok kizárták, akkor sokszor azt látjuk, hogy csak az emberi beszédre nem figyel a gyermek, de minden zajra, zenére igen, például a csokipapír zörgését vagy a kedvenc meséje szignálját a kert végéből meghallja, és ott terem, mert ez fontos és érthető a számára – mondja Prekop Csilla. – A kérés képessége szintén sérül. Időnként megfigyelhetjük, hogy ismételgeti: anya, nézd, egészen addig, amíg az édesanyja ki nem mondja: nézem, pedig a szülő már az első felhívásra odanézett. A gyermek viszont, mivel nem figyel, vagy nem tudja jól értelmezni a mimikát, nem veszi észre, hogy a kérése már teljesült. Gyakori tünet, hogy az autista gyerek szemkontaktust nem használ a kommunikációban, vagy csak akkor, ha neki van szüksége valamire. Olykor belenéz a másik szemébe, csak nem tudja elég jól, hogy ott mit kellene látnia. Később jellemző az is, hogy nem, esetleg csak igen hiányosan tudja elmesélni, mi történt vele, mit érez, mire gondol, hol fáj, ki bántotta…”

Azt is gyakran említik a szülők, hogy az eltérő fejlődésű gyermekük nála idősebbekhez jobban viszonyul.

„Az átlagos fejlődésű nagyobbakra már a felnőttes attitűd jellemző, és egy autizmussal élő gyereknek, akinek nehézséget jelent a társas kommunikáció, ez a kapcsolat kényelmesebb” – fűzi hozzá a szakember.

Különleges képességű autisták

Az átlagos kisgyermeket minden érdekli, talál valamit, felfedezi, megvizsgálja, és amint megismerte, megszokta azt, újabb élmény után ered. Ám az autistáknak a változatosság nem vonzó.

„A gyermek újból és újból ugyanazt az ingert keresi, ami szintén nagyon frusztráló lehet a szülő számára, mert érezheti úgy, hogy nem fejlődik a gyereke – mondja a tanárnő, aki azt is hozzáfűzi, hogy ezek a gyerekek sokszor életkorukat meghaladó, elképesztően részletes információval rendelkezhetnek. – Van, aki fejből mondja el a vasúti menetrendet, a vadvirágok nevét latinul, és kétévesen már tudja a betűket. Ismerünk olyan gyerekeket, akik olyan könnyedén ismételnek el szó szerint meséket idegen nyelven, mint magyarul. Ugyanakkor a mese szavait beszélgetésben nem tudja jól használni, mert számára mindegy, hogy az anyanyelvén szól-e a történet vagy sem, a tartalmát nem vagy csak részlegesen érti. Ahogyan az átlagos kiskamaszok éneklik a külföldi slágereket, nyelvtudás nélkül.”

Mindenkire nem áll ugyan, de viszonylag sok nagyon jó képességű autista van közöttünk. Például a digitális világban, az aprólékosságot igénylő tudományokban szintén sok lehet az autizmussal élő, szuper rendszerező, feltaláló elme.

„Ugyanaz a kontextusfüggetlen gondolkodás, ami a társas beilleszkedésüket jelentősen nehezítheti, segíti őket új felvetésekhez, ami sok különböző tudományterületen a sikeres munka alapja” –magyarázza a gyógypedagógus.

Egy bejósolható világ

Talán az egyik legszembetűnőbb tünet sok autizmussal élő ember változáshoz való viszonya.

„A diagnózis szempontjából a rugalmas, változatos tevékenységben mutatkozó korlátok jelentősek – szögezi le a szakember. – Legyen szó anyu új frizurájáról, megváltozott útvonalról hazafelé, ruhatárcseréről évszakváltáskor, váratlanul helyettesítő tanárról az iskolában, bármilyen változásról, megszokott rutintól eltérésről, az autizmussal élő emberek megijedhetnek, elbizonytalanodhatnak.”

Van, akinek egész életében megmarad ez a rugalmatlanság, a ragaszkodás a megszokottakhoz.

„A kortársakkal való játékban például, ha arra egyáltalán sor kerül, például a papás-mamásban, a doktor bácsisban, az átlagos fejlődésű gyerek élvezi, hogy minden alkalommal mást próbálhatunk ki, ő viszont mindig ugyanazt csinálja, vagy mindig kiporolja a baba fenekét, vagy mindig tisztába teszi, azaz egyetlen szociális helyzetet ismételget, nem jut el a változatos szerepjáték szintjére” – mondja Prekop Csilla.

Van, aki számára sok, nekünk aprónak tűnő változás is zavaró, ezért ellenáll azoknak, például egy-egy kialakult, jól használt készségét a megszokottól kissé eltérő helyzetben már nem tud alkalmazni. Ahogyan a váratlan eseményeknél elakad, kudarc vagy zavarodottság esetén sem kér segítséget, hanem pánikba esik, szélsőséges dühkitörése jelezheti, hogy bajban van… Ez is a funkcionális, kommunikatív nyelvhasználat hiányosságaival magyarázható, és ugyanezért az autista gyerekeket sokszor nagyon nehéz megnyugtatni is.

Ha ez nyilvános helyen történik, érkezhetnek a környezetből „jóindulatú” megjegyzések, hogy „én már ezt vagy azt tettem volna”, hogy „már megint csak hiszti”…

Az ilyen megnyilvánulások rendkívül bántóak, ártalmasak! – mondja Prekop Csilla. – Ez akár a bántalmazás egyik formájának és a hozzászóló súlyos tájékozatlanságának is tekinthető, mert megkérdőjelezi a szülő kompetenciáját, és az érintett autista személy méltóságát is sérti valódi segítő szándék nélkül.”

Fotó: Thinkstock

Szagolgatlak, érintgetlek

Mindenki tapasztalja, egy kisbaba az ingerekre úgy reagál, hogy minden egyes porcikája mozog, aztán a mozgásfejlődése során lassan eltűnnek a szükségtelen mozdulatok.

„Sok autizmussal élő embernél azonban később is megmaradhatnak olyan mozgások, melyek nem célirányosak, például úgy örül egy leguruló színes golyónak, mint egy csecsemő, ugrál, repked” – mondja a gyógypedagógus.

A fentihez hasonlóan egy baba számára még a tájékozódás kiindulópontjaként szolgál a szaglás. Amit aztán lassan kivált a látás és más érzékszervek. Akár kamasz vagy felnőtt autista személynél is előfordulhat, hogy esti búcsúzáskor megszagolja édesanyja haját, ruháját. És akár másokat szintén megszagolnak, ami persze sérti a társas érintkezés szabályait.

„De más érzékelési sajátosság is jelen lehet egy autizmussal élő embernél. Nagyon válogatósak lehetnek az étkezésben, a zajtól pedig nagyon félhetnek. A gyerek esetleg mindent a szájába vesz, megérint. Könnyen leragadhat a figyelmük, ez is korlátozhatja, hogy helyesen lássanak át komplex helyzeteket, például mások szándékait, vélekedéseit” – mondja Csilla.

Az van, amit látok

A rugalmas gondolkodás nehézségei is tünetnek tekinthetők.

Az autizmussal élő gyerekeknél úgy tűnik néha, hogy mintha csak az létezne, amit éppen lát. Ez gyakran a saját fizikai énjükről való tudást is befolyásolja: nehezítheti az étkezést vagy a szobatisztaság kialakulását, mert a nehezen látható testrészeik működését nehezebben tanulhatják meg szabályozni.

Amit többségében a látásukkal megfigyelhetnek, abban sokan nagyon ügyesen tájékozódnak. Ez a nagyon konkrét gondolkodás a társas kapcsolataikra is igen intenzíven hat.

Amikor az emberek beszélgetnek, akkor meghallgatják egymást, válaszolnak egymásnak, tehát építkezik a társalgásuk, íve van – magyarázza a gyógypedagógus. – Az autizmussal élő személy sokszor kevéssé képes reagálni arra, amit a másik mond, ő csak a saját kérdéseit teszi fel, és azt a választ várja, amit ő szeretne hallani. Sokan közülük nem tudnak olvasni a mimikából, nem ismerik fel, hogy a másik szomorú, haragos vagy boldog. Gyakran hiányzik vagy korlátozott az elvont fogalmak megértése.”

Az átlagos ember beszéde hemzseg a félreérthető szavaktól. Aki szó szerint értelmezi a hallottakat, vajon mire gondol, amikor valaki azt mondja neki: „légy szíves!”? Lehet, hogy egy légyre, melynek szívecskék vannak a szárnyán?

Az autizmus a központi idegrendszer veleszületett fejlődési rendellenessége, nem pedig nevelési hiba. Sokat segíthet, ha mielőbb szakszerű segítséghez jut az illető és minél többet megtudnak sajátos gondolkodásáról azok, akik vele élnek, tanulnak, dolgoznak, vagy a szabadidejüket együtt töltik.

Címlap

top