Az elhízás egyre nagyobb problémát jelent a háziállatok számára is. Ha felfejtjük a jelenség okait, az az emberek számára is tanulságos lehet – írja a BBC.
Jelenleg 22 és 44 százalék közé tehető az elhízott háziállatok aránya, de a számuk egyre csak növekszik. A főbb okok könnyedén megtippelhetők: az elhízott kutyákat általában többször etetik – általában az asztalról is –, és kevesebbet sétáltatják, az elhízott macskák pedig gyakrabban kapnak jutalomfalatkát, és kevesebbet játszanak velük. Ha egy kutya gazdája túlsúlyos, valószínű, hogy a kutya is túlsúlyos lesz, igaz, ez a macskákra már nem igaz.
Pexels
Ugyanakkor az elhízás sokszor olyan házi- és vadállatok esetében is megfigyelhető, amelyekre nem igazak a fentiek. Az ilyen állatokkal kapcsolatban végzett kutatások pedig nekünk is fontos tanulságokkal szolgálhatnak.
Jelenlegi becslések szerint több mint 1,9 milliárd túlsúlyos felnőtt ember él a világon. Közülük több mint 650 millióan kórosan elhízottak. 1975 óta csaknem megháromszorozódott az elhízottak aránya. Eközben a gyerekek közül is egyre többen túlsúlyosak: a szakemberek 41 millióra becsülik az 5 éven aluli elhízottak számát.
A BBC bemutatott néhány példát olyan állatokról, amelyek esetében már nem teljesen egyértelmű az elhízás oka. A labrador például genetikailag hajlamosabb az elhízásra, mint a legtöbb kutyafajta. Ezért egy POMC nevű gén felelős, amely – nagyon leegyszerűsítve – megakadályozza, hogy az evés után elmúljon a kutya éhségérzete. Ennek a génnek bizonyos változatai az emberi szervezetben is megfigyelhetők, ahogyan az is köztudott, hogy a géneknek komoly szerepük lehet az elhízásban.
Szintén tanulságos, hogy a nagyüzemi gazdálkodásokban tenyésztett állatokat sok helyen antibiotikumok alkalmazásával hizlalják: ezek hatására az állatoknak kevesebb táplálékra van szükségük a hízáshoz. Kutatók szerint az emberekre is lehetnek ilyen hatással bizonyos antibiotikumok – persze ez még nem jelenti azt, hogy el kell dobni a sok esetben életmentő antibiotikumokat!
Állatkísérletek során az is kiderült, hogy egyéb környezeti tényezők is elhízáshoz vezethetnek. Laboratóriumi egereken például azt figyelték meg, hogy az alvásdeficit, illetve a fényszennyezés is kifejtheti ezt a hatást. Arról nem is beszélve, hogy számos kémiai anyag is hozzájárulhat az elhízáshoz.
Persze az okok mellett az állatok megfigyelése az elhízás elleni harc mikéntjeiben is segíthet. A tanulság itt a régi: a leghatásosabb megelőző lépés a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott étrend.
