Egészség

Másfél foknyi reményünk van még – Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval beszélgettünk

Olvadó jég, pusztuló korallok, tomboló viharok, hőhullámok, pusztító betegségek. A helyzet több mint aggasztó, a kilátások egyre rosszabbak. Egy magyar klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána azonban még mindig bizakodik. Hogy miért, arról is mesélt nekünk.

Legutóbb 4,5 éve beszélgettünk. Azóta sok minden történt. Akkor hét gyermeke közül a legkisebb még csak tíz hónapos volt, vele volt otthon, így leginkább éjszaka tudott dolgozni. Most már Levente is óvodás, bár az éjszakai munka maradt, Diánának azért most már napközben is jut egy kis ideje a tudományra. Márpedig feladat akad bőven. Az elmúlt években Földünk egészségi állapota sajnos tovább romlott, de a klímaváltozással kapcsolatban azért történtek nagy horderejű események, amelyekbe talán afféle utolsó szalmaszálként még belekapaszkodhatunk. „Azt gondolom, 2015 egy kegyelmi év volt, amikor több fontos dologban is megállapodott a világ. Ezek a közül a legfontosabb a párizsi klímaegyezmény, melynek aláírásakor 140 államfő volt ott Párizsban. Ilyen  a világtörténelemben még nem történt. Ez is megmutatta, hogy ez az az ügy, ami tényleg össze tudja hozni a világ vezetőit.”

Fél fok nagyon is sokat számít

A másik nagy fordulat Ürge-Vorsatz Diána szerint, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC ) tavaly októberben kiadott „1,5 fokos jelentése”. A Nobel-békedíjjal kitüntetett munkacsoportnak Diána az egyik alelnöke. „A jelentés földrengést indított el, a hír mindenhol főcím lett, és ez azóta is gyűrűzik. Az emberek talán kezdik megérteni, hogy most már tényleg az utolsó percben vagyunk. Az persze nem biztos, hogy cselekedni is fognak.”

Az IPCC jelentésben Diána és munkatársai arra keresték a választ, hogy mire számíthatunk, ha az ipari forradalom előtti időkhöz képest 1,5 illetve 2 fokkal nő a Föld átlaghőmérséklete. A fél fok nem tűnik soknak, valójában nagyon is sokat számít. Ha 2 fokot emelkedik a hőmérséklet, a vízhiányban szenvedőknek a száma a 1,5 fokhoz képest meg fog kétszereződni, a tengerszint-emelkedés pedig legalább 100 millióval több embert fog érinteni. Lehet, hogy 1,5 és 2 fok között van az a billenőpont is, amelynél a grönlandi jég is instabillá válik, és ez további hét méter tengerszint-emelkedést hoz magával.

„Tapasztaljuk, hogy már az 1 fokos emelkedés hatásai is katasztrofálisak. Magyarországon egy-egy hőhullám alkalmával több mint 15-30 százalékkal nő a halálozások száma. Csak a 80-as évek óta az ország nagy részén két héttel megnőtt az ilyen periódusok hossza. Az éghajlatváltozás miatt különböző betegségek (például allergia, asztma) is gyakoribbak lesznek.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató (Fotó: Vadnai Szabolcs)

Az előrejelzések szerint 2025-re a nyugat-nílusi láznak Európában nálunk lesz a második legtöbb áldozata. Már régen mondtuk azt is, hogy a klímaváltozás miatt a hazai burgonyatermesztés is bajba kerül, és az évszázad közepére nem fog Magyarországon megteremni a krumpli. Idén már februárban kifogytunk a magyar burgonyából. Azt kell látni, hogy a klímaváltozás gazdaságunk alapjait érinti.

Sajnos hosszan lehetne sorolni a klímaváltozás már most is tapasztalható negatív hatásait, mint a rendkívüli, fagyos amerikai tél vagy az Alpokban lezúduló lavinák sokasága. Az északi-sarki jég tömegének már több mint ¾-e elolvadt, hamarosan odajutunk, hogy nyár végére egyáltalán nem lesz jég. „Mondhatjuk, hogy kit érdekel, messze van, de ez egész Európa és Észak-Amerika időjárását nagyban befolyásolja. A jelentés fő üzenete az, hogy minden fél fok számít. Ezen a fél fokon múlik például, hogy a korall mint ökoszisztéma fennmarad-e. A világ korallállományának a fele már kihalt, egy-két évtized, és nem marad semmi, és ez sok százmillió ember megélhetését is érinti. A korallok itt vannak több százmillió éve, és nekünk sikerül egy emberöltő alatt egy ilyen fantasztikus dolgot kipusztítani.”

A fapadosok nem segítik a klímavédelmet

Ahogy Diána korábbi nyilatkozatait olvastam, és ahogy most hallgatom, az elszomorító tények ellenére is optimizmust érzek a szavaiban. Azt mondja, nem tehet mást, muszáj bizakodni, mindezt nem lehet úgy csinálni, hogy az ember közben nem hisz abban, hogy változhat a világ. Ezért is tartja fontosnak, hogy szóba kerüljenek olyan eredmények is, melyekről a sajtóban nem nagyon volt szó. Itt van például Kína esete.

„Kína hatalmasat változott az utóbbi években, míg korábban kis túlzással háromnaponta nyitottak meg egy 1000 wattos szénerőművet, most elkezdték bezárni őket, és emellett sok egyéb intézkedést is hoztak. Ennek köszönhetően a sorozatos szmogriadókból is sokkal kevesebb van. Tavaly a világ 10 legszennyezettebb levegőjű városa közül egy sem volt kínai. Továbbra is robog a gazdaság, de megpróbálnak a megújulókra és az energiahatékonyságra is hangsúlyt fektetni. Mindennek köszönhetően három évig stabil volt a világ szén-dioxid-kibocsátása, sajnos azonban a közlekedés miatt újra nőni kezdett.”

Fotó: Vadnai Szabolcs

Diána a fejlődő országok kérdését is bizakodóan szemléli. „Nem azt várjuk tőlük, hogy ne fejlődjenek, hanem azt, hogy ügyesebben, okosabban fejlődjenek, mint azt mi csináltuk. Nekik is javukra lesz, ha nem mennek be olyan zsákutcákba, mint mi. Például ahelyett, hogy mindenki hatalmas autót akarna, ma már sok helyen inkább a megosztáson alapuló közlekedést helyezik előtérbe.”

Bizakodásra ad okot az is, hogy elindult az energiaforradalom. Tavaly az összes energetikai beruházás több mint kétharmada megújuló energiahordozók terén történt. És most már nem arról van szó, hogy állami segítséggel indulnak ezek a beruházások, ma már a piac is ebbe az irányba megy. „De ez mind nem elég. Az évszázad közepére gyakorlatilag teljesen le kell szoknunk a fosszilis tüzelőanyagokról, a szénről, az olajról, a gázról. 2030-ra már 40%-os csökkenést kellene elérnünk.” Az egyik probléma, ami ezt nagyban hátráltatja, az a repülés. „Iszonyú mértékben nő a légi forgalom, és az általa kibocsátott károsanyag-mennyiség, ezekkel nem igazán tudunk mit kezdeni. És ezen nem segítenek a fapadosok irreálisan alacsony jegyárai. Ennek borzasztó környezeti ára van, és ezt mindannyian fizetjük.”

Felhőkarcoló fából

Diána, bár klímakutatóként emlegeti a sajtó, nem magát a klímát kutatja, hanem azt, hogyan lehetne mérsékelni a klímaváltozást. A CEU professzoraként leginkább energetikával foglalkozik, ezen belül a fenntartható energia és az energiahatékonyság a szakterülete. Tavaly az egyik legrangosabb tudományos szaklapban, a Nature-ben jelent meg cikkük, mely arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem során sokkal nagyobb figyelmet kell szentelünk a fenntartható építészetnek, annak, hogy miből és hogyan építjük fel városainkat.

A számítások szerint ugyanis a meglévő széndioxid-költségvetésünk 2/3-a csak arra fog elmenni, hogy 2050-ig városokat és azok infrastruktúráját építjük. „Még nem nyitottunk meg egy csapot sem, nem kapcsoltunk fel egy villanyt sem, és már elfogyasztottuk széndioxid-költségvetésünk nagy részét. Öntjük a betont mindenhova, a beton azonban nagyon üvegházgáz-intenzív, vagyis előállítása során rettenetesen sok szén-dioxid kerül a légkörbe.”

Fotó: Vadnai Szabolcs

Épp ezért Diána szerint nagyon jó lenne minél több hagyományos építőanyagot használni, vályogot, fát, szalmát. És mielőtt azt gondolnánk, hogy ezekből az anyagokból csak családi házakat lehet építeni, érdemes kicsit körülnézni a világban. A kanadai Vancouverben már áll egy 19 emeletes fából készült felhőkarcoló, de a szomszédban, Bécsben is épül egy még nagyobb.

Magánemberként is dönthetünk felelősen otthonunkat illetően. Ha megtehetjük, válasszunk passzív házat, melynek az éves fűtési költsége mindössze 10 ezer forint körül van, sőt vannak már olyan, magyar átlagcsaládok által lakott házak is, melyek afféle kis erőműként, több energiát termelnek, mint amennyit felhasználnak.

Diána és kollégái hívták fel arra is a figyelmet, hogy egy ház energetikai korszerűsítésekor nagyon fontos, hogy rendszerszintűen az egész házat korszerűsítsük. Azzal igazából többet árthatunk a klímának, mint használunk, ha csak itt-ott szigetelgetünk, vagy egy-két ablakot kicserélünk, a házban található hőhidakon át attól még elszökik a hő, mert lehetetlenné vagy megengedhetetlenül drágává teszünk egy esetleges későbbi ilyen komplex „mélyfelújítást”, amelynek során akár 90 százaléknyi fűtési energiát is megtakaríthatunk.

Rajtunk is múlik

Ha körülnézünk a világban, a vészjósló forgatókönyvek ellenére is azt látjuk, hogy a pillanatnyi gazdasági érdekek még mindig fontosabbak a környezetvédelemnél. De Diána szerint azt kellene megértenünk, hogy a gazdasági érdek nagyon is függ tőlünk, hiszen mi formáljuk. A vállalatok az termelik meg, amit mi megveszünk.

„Ezért van az, hogy Kínának ilyen nagy a kibocsátása, mert mi vesszük meg azokat a termékeket, amelyeket ott gyártanak.

Először magunkba kellene néznünk, és azt kellene megérteni, hogy nem attól leszünk boldogabbak, ha még több holmink van. Igen, az életünk egy nagy rohanás, de miért? Hogy a megkeresett pénzen újabb és újabb holmikat vegyünk magunknak. De biztos, hogy ettől érezzük jobban magunkat? Nem inkább attól, ha több időnk van a gyerekkel játszani, vagy tudunk arra időt szánni, hogy sétáljunk vagy fussunk?

Szinte minden döntésünk befolyásolja a károsanyag-kibocsátásunkat. Sok mindent tehetünk, akkor is ha nem akarunk az életmódunkon változtatni, senki sem várja el, hogy ezután egy sötét, hideg barlangba zárkózva éljünk. A 21. századi rohanó életmód persze nem egykönnyen egyeztethető össze a környezettudatossággal. „Nálam mindig ott van az autóban a kosár és a számítógépes hátizsákomban vászonzacskók, mert nem tudom, épp mikor lesz alkalmam bevásárolni.” Talán nem is gondolnánk, milyen sok dolgot megtehetünk otthon a klímavédelem érdekében.

Mi nem használunk például papírtörlőt, mostanában kezdek leszokni a papír zsebkendőről is, a tízórait a gyerekek szendvicses dobozban viszik be, nem alufóliában. Télen a teraszt használom hűtőszekrénynek, és törekszem arra, hogy minél kevesebb műanyag legyen a háztartásban. Ez különösen nehéz a ruházkodás terén, mert manapság alig lehet természetes anyagból készült ruhákat találni.

Fotó: Vadnai Szabolcs

A téli hidegben most kicsit nehéz átérezni, de azzal is sokat tehetnénk a környezetünkért, ha nyáron nem használnánk légkondit. Ültessünk inkább nagy fákat  a ház köré, melyek árnyéka  hatásos védelmet nyújt a hőség ellen. Ha megnéznénk például Budapest hőtérképét egy forró nyári napon, a fával beültetett  és a betonnal borított területek között akár 30 fok különbség is lehet.

A konyhában is hozhatunk klímabarát döntéseket, például azzal, ha marhahús helyett inkább csirkét vagy hüvelyeseket eszünk. A munkahelyen is számos lehetőségünk van. „Kedvenc példám, mikor valaki egész nap lifttel megy föl-le a munkahelyén, majd este befizet egy drága konditerembe, és lépcsőzőgépre áll. Nem lett volna egyszerűbb egész nap lépcsőt használni? Ráadásul a folyamatos ülés közben egészen kicsi napi mozgásnak is hihetetlen az egészségügyi, lelki, pszichikai előnye.”

Te és a klímavédelem

Hogy mit tehetünk még mi átlagemberek a klíma védelme és saját jövőnk érdekében, és vajon visszafordíthatjuk-e még a klímaváltozás következtében beindult folyamatokat, erről is beszél Ürge-Vorsatz Diána a CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozatának első előadásán. A CEU professzora mellett Körösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője járja körül a témát, Nagy Réka, az Ökoanyu blog  szerzője pedig olyan hétköznapi megoldásokat villant fel, melyekkel már egyéni szinten is hozzájárulhatunk a klímaváltozás mérsékléséhez. Az előadássorozat következő alkalmain a hálózatok és a kisgyerekkori kognitív fejlődés kutatásának titkaiba avatják be a hallgatóságot olyan magyar kutatók, akik világszínvonalú eredményeket értek el ezeken a tudományterületeken.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése