A kefír a Kaukázusból származó joghurtféleség, amelynek az erjedéséhez a tejsavbaktériumok mellett élesztőgomba is kell. Emiatt egyeseknek ugyan problémát is okozhat, de ezzel együtt is bővelkedik a kedvező tulajdonságokban.
Miért jó a kefir?
Íme néhány érv.
- Probiotikum: a többi tejtermékhez képest a kefir nemcsak tejsavbaktériumokat tartalmaz, hanem élesztő- és ecetsav-baktériumokat is, amelyek a vastagbélen keresztül felszívódva erősítik az immunrendszert és elősegítik a normális bélműködést.
- Fogyókúrához is ideális: alacsony kalóriatartalma miatt bármilyen fogyókúrába beilleszthető, ráadásul telítettségérzetet okozó anyagokban is gazdag, és felpörgeti az anyagcserét.
- Ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag: a szilárd csontozathoz szükséges kálium és kalcium mellett magnéziumot, jódot és vasat is tartalmaz. A-, B- és D- vitaminban, valamint folsavban is gazdag.
- Laktóztartalma alacsony: a kefir a többi tejtermékhez képest jóval kevesebb laktózt tartalmaz.
DIY: kefir készítése otthon
Bár eredetileg kancatejből készül, bármilyen tejet használhatunk a kefir otthoni elkészítéséhez: jó a tehén-, a kecske- és a juhtej is. A recept egyszerű: forraljuk fel a tejet, majd adjuk hozzá az élesztőgombákat egy alaposan megtisztított edényben, és légmentesen lefedve pár nap alatt el is készül.
Mikor ne együnk kefírt?
Napi fél-egy liter kefirnél ne együnk többet, mert felborulhat a bélflóránk egyensúlya. Candida-diétában szintén nem ajánlott: ha éppen a túlszaporodott bélgombáktól szeretne valaki megszabadulni, nem jó az élesztőgombával felturbózott kefirt fogyasztani.