Napszúrás, kiszáradás, hőguta – ez játszódik le a szervezetünkben hőség idején

Ahogy arról mi is beszámoltunk, júniusban rekordmeleg volt Magyarországon, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) 22,66 fokos átlaghőmérsékletet mért. A hosszan tartó hőség nem csak kellemetlen, hanem a szervezetünket is nagyon megterhelheti. „A melegtől kitágulnak az erek, és leesik a vérnyomás. Ez – főként a gyerekek, illetve a beteg és az idős emberek esetében – akár ájuláshoz, eszméletvesztéshez is vezethet: ezt hívjuk hőkollapszusnak – magyarázza dr. Kiss Sarolta háziorvos. – A hőkollapszus a vízhajtó, értágító kezelésben részesülő betegeket fenyegeti, de a túlzott alkoholfogyasztás is elősegítheti a kialakulását.”

Fontos a megfelelő folyadékpótlás

A gyerekeket, az időseket és a krónikus betegséggel küzdőket a napszúrás és a kiszáradás is komolyan veszélyezteti. „A kicsik és az idősebbek kevésbé érzik a szomjúságot, ezért gyakran előfordul, hogy még a legnagyobb kánikulában sem isznak elég folyadékot – fejtegeti a háziorvos. – Mivel a szervezetük víztartalma eleve alacsonyabb, mint a fiatal felnőtteké vagy a középkorúaké, sokkal könnyebben kiszáradhatnak, ami sokszorosára növelheti az olyan súlyos betegségek kockázatát, mint a szívinfarktus vagy az agyvérzés.” Éppen ezért nagyon fontos a folyamatos folyadékpótlás – de az sem mindegy, hogy mit iszunk. „Kerüljük az alkoholt, az édesített italokat és a szénsavas vizet. A legjobb a csapvíz vagy a szénsavmentes ásványvíz, főleg akkor, ha különböző ásványi anyagokat is kevernek bele – hiszen a verejtékezéssel rengeteg sót, ásványi anyagot, nyomelemet veszít a szervezetünk, így azokat is pótolni kell.”

Óvatosak legyetek a nagy melegben (Fotó: pexels.com)

Az orvos szerint nagy melegben érdemes egy kicsit több sót fogyasztani, mint általában. „Rágcsáljunk ropit, sós kekszet vagy sózott magvakat: ezek már önmagukban is alkalmasak arra, hogy pótoljuk a sóveszteség nagy részét” – javasolja dr. Kiss Sarolta.

Könnyen túlmelegedhet a szervezetünk

A hőséget a szervezet hőszabályozó képessége is megsínyli. „Különösen igaz ez az idősek és a gyerekek esetében: előbbieknél azért, mert nagymértékben romlott a termoregulációs képességük, utóbbiaknál pedig azért, mert még ki sem alakult igazán – magyarázza az orvos. – Így sokkal gyorsabban fel tud melegedni a testük, mint az egészséges felnőttek szervezete.”

Nemcsak a meleg, hanem a nagy hőingadozással együtt járó légnyomásváltozás is gondokat okozhat. „Azok, akik frontérzékenyek, nagyon megérzik ezeket a gyors változásokat: ők fáradtságot, alvászavarokat, fejfájást és ízületi fájdalmat is tapasztalhatnak.”

Az sem véletlen, hogy hőségben több a baleset az utakon. „A meleg eltompítja, elfárasztja a sofőröket. Romlik a koncentrációs képesség, a reflexidő, lankad a figyelem, nem véletlen, hogy olyan sok autóbaleset történt az elmúlt héten – mondja az orvos. – Ilyenkor sokan idegrendszeri kimerültséggel küzdenek; egy átdolgozott, számítógép előtt töltött nap után sokkal könnyebben hibáznak, mint máskor.”

Dr. Kiss Sarolta azt mondja, a szív- és érrendszeri betegségekkel, máj- vagy veseproblémákkal élő emberek különösen nagy veszélynek vannak kitéve ilyenkor. „Próbáljuk megelőzni a bajt: igyunk sok folyadékot, együnk sós ételeket, és ha lehetséges, kerüljük a napot. Ez a legtöbb, amit tehetünk” – foglalja össze a teendőket.