A Nébihre hivatkozva írja az MTI, hogy bőrgyulladást okozhatnak az ernyősvirágzatú vadon élő és termesztett növények is, amelyek sejtnedve a bőrfelületre kerülve égési sérülésre emlékeztető hólyagosodást idézhet elő, ezért fokozott óvatosságra intenek. A vadon termő ernyősök közül a vadmurok, a pasztinák, a közönséges medvetalp, az erdei turbolya és az erdei angyalgyökér, míg a termesztettek közül a zeller, a petrezselyem, a sárgarépa és az édeskömény többszöri érintése is bőrgyulladást okozhat.
Fotó: Profimedia
Megjegyzik: a Magyarországon néhány helyen megtalálható kaukázusi medvetalp és Sosnowsky-medvetalp súlyos bőrgyulladást képes kiváltani, miután már egyszeri érintésük után is erősen fényérzékennyé válik a bőr. Az ernyősvirágzatú növényeknél a szár, a levelek, a virágok, sőt több fajnál a termés és a gyökerek is furokumarinokat tartalmaznak. A növények megérintésekor sejtnedvük a bőrfelületre kerül, többszöri érintkezés hatására a bőr az adott területen fényérzékennyé válik. A furokumarinok a napfény UV-sugarainak hatására bomlanak, a képződő bomlástermékek hatására égő érzés jelentkezik, a bőr kipirosodik, viszketni kezd, súlyosabb esetekben 24-48 órán belül égési sérülésekre emlékeztető hólyagok jelennek meg rajta.
Hogy úszhatom meg?
Megfelelő védőöltözettel. A Nébih megjegyzi, hogy ha az óvatosság ellenére mégis a bőrfelületre jut az ernyősvirágzatú növények sejtnedve, azt minél előbb le kell mosni, az érintett területet ruhával kell letakarni, hogy ne érje napfény. Súlyos tünetek esetében pedig bőrgyógyászhoz kell fordulni.
