Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Egészség

Senki nem látja, mégis létezik: a menstruációs szegénység

Létezik menstruációs szegénység? Mit tehetünk ellene? Mit csinál akinek nincs pénze egészségügyi termékekre? Erről indított kampányt a Vöröskereszt.

A menstruációs szegénység világszerte létezik, mégis észrevétlen marad. Ennek oka nyilván a téma tabusítása, hisz arról még hajlandó valaki beszélni, hogy nincs pénze ételre, de arról, hogy nem tud betétet vagy tampont venni, senki nem beszél szívesen. És ez egyrészt érthető is. Sok vallásban és kultúrában külön figyelem jut a „tisztátalan” nőkre, akik rituális megtisztulás után térhetnek vissza a társadalomba. De ezeken a helyeken a szokások határozzák meg a kényszerű vagy önkéntes elvonulást. Számos lány és nő viszont azért nem képes a mindennapi életét élni, mert nincs pénze megvásárolni azokat a női higiéniás termékeket, melyekre szüksége lenne. 

Mi a helyzet itthon?

Arról nem készült még statisztika, hogy hány nő érintett ebben a kérdésben, de az biztos, hogy a hajléktalan nőket célcsoportnak tekinthetjük. Becslések szerint 4-5 ezren élnek Magyarországon. A halmozottan hátrányos helyzetű  családokban is gyakori probléma ez, erről L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője a Klubrádióban beszélt. „Néhány évvel ezelőtt sokként ért, hogy egy mélyszegénységben élő kislánynak az iskolában jött meg a vérzése, és nem volt mit használnia, átütött a nadrágján, és emiatt csúfolták. Akkor kezdtem el ezzel foglalkozni” – mondta L. Ritók Nóra, hozzátéve,  hogy sokan a mai napig rongyokkal, lepedőkkel próbálják megoldani a helyzetet, mert egyszerűen nincs pénz a termékek megvásárlására.

Pedig mindenhol szükség lenne rá, hogy az iskolákban vészhelyzet esetén elérhető legyen egy betét. Arra is van példa, hogy egyes cégek és szervezetek betéteket és más higiéniai termékeket ajándékoznak, az Igazgyöngy majdnem két évig tudta használni az adományként érkező termékeket, ennek következtében csökkent a diákok körében a hiányzások száma. Más régiók tapasztalata szerint a vatta használat is nagyon elterjedt, de ennek praktikussága és a női egészségre gyakorolt hatása vitatható. 

Magyarországon, több más országgal szemben 27 százalék áfa terheli ezeket a termékeket, és jelenleg úgy tűnik, ezen a kormány nem is tervez változtatni.

Ehhez képest… 

Talán meglepő, de a világon először Kenyában törölték el az adót ezekre a termékekre, és Kanada is hasonlóan döntött. Angliában 2000 óta csak öt százalék adó terheli ezeket a termékeket, Írországban pedig mindig adómentesen lehetett ezeket megvenni. A szomszédos Szlovákiában 20 százalék az áfa, és ezen nem is kívánnak változtatni. A németek pedig kreatív tiltakozást választottak, melyben jelzik, nem értenek egyet azzal, hogy luxusadó terheli a női higiéniai termékeket. 

Meglepő statisztika, hogy az Egyesült Királyságban minden tizedik lánynak ismerős ez a probléma, és 137 ezer kamaszlány hiányzott már iskolából, mert nem volt pénze betétre. A becslések szerint a kelet-európai régióban is hasonló a helyzet, így Magyarországra is alkalmazni szokták a tíz százalékot. A különbség a két ország közt, hogy a briteknél elindult egy országos program, a The Red Box Project (Piros doboz), melynek keretében ilyen dobozokba helyeznek el menstruációs kellékeket, hogy abból minden rászoruló szabadon vegyen. Ennek keretében jelenleg 5420 helyen elérhetőek a dobozok Egyesült Királyság szerte. 

Ki, mit tesz? 

Ezen próbál változtatni a Magyar Vöröskereszt, a Lányból Nővé programmal, melynek keretében még 2018-ban indítottak egy pilot projektet, két Békés megyei halmozottan hátrányos régióban, ahol védőnők beszélgettek a lányokkal és a fiúkkal a menstruációról, és három havi betétet is kiosztottak. A program második részében még a menekültválságból megmaradt termékeket kapta meg 12 ezer felső tagozatos érintett, mert a csomagok 2020-ban lejárnának.

A program keretében igyekeztek megtalálni a rászorulókat, de ez nyilván nem egyszerű. Ezért a program harmadik fázisában, mely október elsejével indul, nem vizsgálják a szociális helyzetet, de hátrányos területen élőknek igyekeznek eljuttatni azokat. Itt sem a termékeket kapják kizárólag, minden esetben kapcsolódik hozzá egy beszélgetés, hogy a lányok jobban megismerjék a ciklusukat, a testüket, a folyamatokat, és ezáltal komfortosabban érezzék magukat ezeken a napokon. A projekt a Procter & Gamble segítségével valósul meg, de – bár a cég felajánlása nagyon fontos és értékelendő – hosszú távon megoldást csak az jelentene, ha vagy csökkentenék az áfát, vagy akár a közgyógyigazolvány mintájára ingyen juthatnának az érintettek a termékekhez. A Női Egészségért Alapítvány lobbitevékenységének köszönhetően 2019-től már az endometriózis is bekerült azon betegségek körébe, melyekre SZJA kedvezmény kérhető ( a mindenkori minimálbér 5 százaléka), ez idén 89400 forint megtakarítást eredményez. A betegség fájdalmas és erős menstruációval jár. 

Emellett évről évre indulnak kezdeményezések, lelkes civilek gyűjtik és adják tovább a termékeket, mint a tavalyi #nemluxustaska gyűjtés, melynek keretében rászoruló nőknek egy táskába összecsomagolva alapvető női higiéniás és fehérneműcsomagot gyűjtöttek, és ezeket a táskákat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Miklós utcai Szociális Központjában a nehéz körülmények között levő nőknek adományozták. 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top