Egy közelmúltban megjelent hír szerint az amerikai Yale Egyetem tudósai új, minden eddiginél hatékonyabbnak ígérkező immunterápiás módszert fejlesztettek ki a daganatos betegségek kezelésére. A vírusos génterápia és a CRISPR génszerkesztési technológia előnyeit egyesítő megoldás segít abban, hogy az immunrendszer felkutassa és elpusztítsa a daganatsejteket.
Az új terápiás módszer a vírusos génterápia és a génszerkesztés előnyeit egyesíti (Fotó: Wei liang / Imaginechina)
„Az 1990-es évek végéig főleg a kemoterápiás szerek fejlesztésével foglalkoztak a kutatók: mivel a daganatos sejtek DNS-e sokkal gyorsabban többszöröződik, mint az egészségeseké, ezeket a gyógyszereket is ezeknek a gyorsan osztódó sejteknek az elpusztítására tervezték – magyarázza Dr. Nagy Péter, az Országos Onkológiai Intézet tudományos igazgatója. – Sajnos a kemoterápia komoly szövetkárosodással és veszélyes mellékhatásokkal jár, nem véletlen, hogy forradalmi áttörésnek számított a rákgyógyításban, amikor megjelentek a célzott, illetve az immunrendszerre ható kezelések.”
Nobel-díj járt az immunterápia kifejlesztéséért
Ahogy az alapkutatásoknak köszönhetően egyre mélyebb betekintést nyerhettünk a daganatsejtek biológiájába, úgy nyílt meg az út a kifinomultabb, célzott terápiák kifejlesztése előtt. „Ma már közvetlenül azokat a hibásan működő fehérjéket tudjuk támadni, amelyek kulcsszerepet játszanak a daganatsejtek burjánzásában” – magyarázza a kutató. Dr. Nagy Péter hangsúlyozza: sajnos a célzott terápiáknak is megvannak a maguk hátulütői. „Gyakran egymással kombinálva kell alkalmazni őket, mert a daganatsejtek olyan »okosak«, hogy új mutációk révén semlegesíteni tudják a hatásukat: könnyen alkalmazkodnak a környezetükhöz, és sokszor a korábbinál is agresszívabb módon térnek vissza.”
Taszaku Hondzso és James P. Allison, a 2018-as orvosi Nobel-díj nyertesei (Fotó: Christine Olsson / TT News Agency / AFP)
A célzott kezelések mellett az immunterápia is komoly eredményeket hozott. „Ez is hatalmas előrelépés volt, nem véletlen, hogy tavaly a modern immunterápia kidolgozói, az amerikai James P. Allison és a japán Taszaku Hondzso kapták az orvosi Nobel-díjat” – hangsúlyozza az Országos Onkológiai Intézet tudományos igazgatója.
Kockázatok és mellékhatások
Az immunkezeléseknek több fajtája is van. Az egyik az ún. checkpoint inhibitorokon alapul, és a sejtes immunválasz legfontosabb szereplői, a T-sejtek működésére hat. „Ezek a limfociták közvetlenül felelősek az ártalmas betolakodók – vírusok, baktériumok, tumorsejtek – elpusztításáért; igen ám, csakhogy a szervezet alapból igyekszik kordában tartani őket, mert ha egyfolytában aktívak lennének, könnyen túlpöröghetne az immunrendszer, ami súlyos autoimmun problémákat, betegségeket okozhat. Ezért a szervezetünk olyan fehérjéket termel, amelyek afféle »fékekként« gátolják a T-sejtek működését – de sajnos egyes daganatsejtek is képesek ezeknek a fehérjéknek a kiválasztására, amivel szabotálni tudják az immunválaszt. Allison és Hondzso azért kapott Nobelt, mert kidolgoztak egy módszert, amelynek segítségével le lehet venni ezeket a fékeket az immunrendszerről, amely így sokkal hatékonyabban veheti fel a harcot a tumorral szemben. De éppen ez okozza a terápia legnagyobb veszélyét is, hiszen ha levesszük a fékeket az immunrendszerről, az könnyen a saját szervezetünk ellen fordulhat, és ez akár végzetes mellékhatásokkal is járhat.”
A másik, ma már a klinikai gyakorlatban is használt immunterápia a CAR-T sejtes kezelés. „A CAR-T terápia lényege, hogy a T-sejtjeket kivesszük a beteg szervezetből, és génmódosítással átprogramozzuk őket, hogy a korábbiaknál aktívabban és hatékonyabban tudják felkutatni és elpusztítani a tumorsejteket – magyarázza Dr. Nagy Péter. – Ez egy nagyon drága, de hatásos kezelés, amely számos daganatfajtával szemben hatékony lehet. Sajnos azonban ennek is megvannak a maga negatív mellékhatásai, a tapasztalatok azt mutatják, hogy szélsőséges esetben akár agyi ödémákat is okozhat.”
Új módszer segít felkutatni a rákos sejteket
A tumorterápiák legújabb változata az ún. vírusos génterápia: ez az, amelynek terén olyan fontos áttörést értek el a Yale Egyetem kutatói. „Az amerikai kutatók a vírusos génterápia és a CRISPR génszerkesztő technológia ötvözésével kísérleteztek – mondja Dr. Nagy Péter. – Ahogy korábban is említettem, a rákos sejtek tele vannak olyan diszfunkcionális génekkel, amelyek hibás fehérjéket állítanak elő: ez okozza tulajdonképpen a tumor kialakulását és burjánzását. Ezek a hibás fehérjék optimális esetben egyfajta jelként szolgálnak az immunrendszer számára, lehetővé téve, hogy az felkutassa és elpusztítsa a rákos sejteket. Sajnos a daganatsejtek sok esetben arra is képesek, hogy egyfajta molekuláris álcával »maszkírozzák« ezeket a fehérjéket, így az immunsejtek nem tudják felismerni őket. Ezen a problémán próbál segíteni a MAEGI (Multiplexed Activation of Endoganous Genes as Immunotherapy – az endogén gének többszörös aktiválása mint immunterápia – a szerző), amelynek során olyan génszerkesztővel módosított hatóanyagot oltanak be a betegbe, amely felerősíti ezeknek a fehérjéknek a termelődését, és ezáltal segít felkutatni őket.”
A rákos sejtek molekuláris álcával maszkírozzák el magukat (Fotó: Gerard Julien / AFP)
Az új módszerrel sikerrel kísérleteztek egereken, többek között a melanoma, a mellrák egy rosszindulatú típusa, a tripla negatív emlőrák és a hasnyálmirigyrák daganatait is meg tudták semmisíteni vele. Ennek ellenére még évekbe telhet, mire a klinikai használatban is alkalmazzák majd. „Az immunterápiák hatékonyságuk miatt ugyan általában sokkal gyorsabban piacra kerülnek, mint a hagyományos kezelések, azért még jó néhány kísérletet el kell végezniük a kutatóknak, mire embereken is kipróbálhatják az új megoldást” – összegezte Dr. Nagy Péter.
