Lesújtó a helyzet: több mint ötszázan haltak bele a kórházi fertőzésekbe tavaly

Hétfőn megjelent a kórházi fertőzésekről szóló 2018-as összefoglaló jelentés – vette észre a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A jogvédő szervezet szerint komoly probléma, hogy ez a dokumentum a szakmának és nem a közvéleménynek készült. „Bár a mostani jelentés valamelyest átláthatóbb, abból még mindig nem tudjuk meg a legérdekesebb adatokat: hogy hányan fertőződtek és hányan haltak meg 2018-ban kórházi fertőzésben” – mondta az MTI-nek Asbóth Márton projektvezető.

Képünk illusztráció (Fotó: Unsplash)

A TASZ szakértői megpróbálták kimazsolázni a jelentésből a legfontosabb adatokat. Az eredmény lesújtó, mint kiderült, 2018-ban is tovább nőtt a fertőzések száma.

Antibiotikumoknak ellenálló szuperkórokozók, bélfertőzés, vérmérgezés

A legtöbb antibiotikumnak ellenálló, ún. multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma meredeken emelkedik: míg 2013-ban 10 ezer betegre 19,3 ilyen fertőzés jutott, addig 2018-ban már 28,1. Tavaly összesen 5442 eset fordult elő, ötszázzal több, mint 2017-ben. Az adatok szerint 206 beteg halt bele a multirezisztens kórokozók által okozott betegségekbe, a legtöbben a katéter miatt fertőződtek meg.

A clostridium difficile nevű kórokozó által kiváltott bélfertőzés aránya is nőtt, míg 2017-ben 27,4, addig 2018-ban 28,1 eset jutott 10 ezer betegre. Tavaly összesen 5549 ilyen esetet regisztráltak a kórházakban; 249-en bele is haltak a fertőzésbe.

A kórházi véráramfertőzések (vérmérgezések) aránya is óriásit ugrott: míg 2017-ben 18,2 vérmérgezés jutott 10 ezer betegre, addig 2018-ban 21,2. Ez összesen 4060 fertőzést jelent; 86-an bele is haltak a vérmérgezésbe.

Lesújtó a helyzet

A TASZ szerint komoly gond, hogy a jelentésből csak nagyon nehezen lehet kiolvasni, hogy pontosan hány fertőzés és hány ezekkel összefüggő haláleset történt a kórházakban. „Ha helyesen számolunk, akkor tavaly a fertőzések száma csak a három kötelezően jelentendő kategóriában 15 151 volt, a betegek közül 541-en meg is haltak. Csakhogy ez a szám csalóka: azt feltételezi, hogy minden esetet megfelelően diagnosztizáltak, a diagnosztizált eseteket pedig be is jelentették. Ráadásul nem is az összes fertőzési típust tükrözi, csak azokat, amiket minden kórháznak egyaránt kötelező jelentenie, vagyis a tényleges adat jóval magasabb lehet” – húzta alá Asbóth Márton.

A szakemberek szerint a fertőzések jó részét ki lehetne védeni megfelelő védekezéssel. Igen ám, csakhogy sajnos nálunk ezen a téren is komoly hiányosságok vannak, Magyarországon még mindig jóval kevesebb alkoholos kézfertőtlenítőt (10 ezer ápolási napra vetítve 9,51 litert) használnak a kórházakban, mint az EU többi országában átlagosan (24 liter).