Ezt esszük idén – diéták, amik hódítanak majd 2020-ban

Szinte minden évben van valamilyen új csodadiéta, amivel valóban és „most már tényleg” karcsúak, plusz egészségesek leszünk, amíg élünk. Az elmúlt években olyan népszerű módszerekkel próbálkozhattunk az álomalak eléréséhez, mint például a paleo-, ketogén, zóna-, vércsoport-, anyagcsere-, salaktalanító, mediterrán és 90 napos diéta. Ha ezek egyike sem volt túlságosan szimpatikus, akkor itt az új év, az új stratégia, és a remény, hogy ezúttal hátha sikerülni fog.

Külföldi szaklapok szerint a diétázás miértje átalakulóban van, ugyanis a fogyás mellett/helyett egyre inkább a kicsattanó egészség elérésének ideája hódít. Az emberek egészséges ételeket szeretnének fogyasztani, kerülve a mesterséges ízfokozókat, színezékeket, hormonokat, adalékanyagokat. Magyarul az lesz a fontos, hogy konkrétan hol, milyen földben termelték az adott zöldséget, gyümölcsöt, milyen körülmények között tartották az állatot. Ezenkívül a növényi alapú étrend fog elterjedni Európában, vagyis egyre több zöldséget, magot, hüvelyest tartalmaznak majd az ételeink. A szakemberek ezt egyenesen forradalmi változásnak titulálják. Aki kíváncsi arra, mi is zajlik ezen a téren Amerikában, és nézne egy kis abszurd társadalomkritikát, annak hatalmas szeretettel ajánljuk a South Park vonatkozó részét (23. évad, 4. epizód), ahol a gyerekek feldolgozott hús helyett immáron „feldolgozott növényi műhúst” kapnak a menzán.

A tendencia továbbá azt mutatja, hogy egyre több, a világ másik feléről származó szuperélelmiszer (vagyis létfontosságú tápanyagokat rejtő, nem mesterségesen előállított termék) tűnik fel majd a polcainkon.

De kísérletezhetünk persze mindenféle diétával, a kérdés az, hogy mennyi értelme van ezeknek. Turcsák Katalin dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember röviden, tömören kommentálta, hogy az új irányzatok közül miben van ráció, és mi vezethet tévútra minket.

Intuitív evés

A diétázás legliberálisabb megközelítése. A szakírók úgy vélik, az embereknek elegük lett abból, hogy folyamatosan, direkt éheztetik magukat, megvonják a szájuktól a legjobb falatokat, illetve szégyenérzettel küzdenek, ha néha elcsábulnak. Talán ezért jöhetett létre egy új irányzat, ami az intuitív evés nevet kapta. Ez az étkezés egy extrán tudatos formája, ami az evés élvezetére helyezi a hangsúlyt az önsanyargatás helyett. Ez azt jelenti, hogy mindent lehet enni, nincs tiltva semmi, nem ítélik meg az ételeket aszerint, hogy mi ártalmas, és mi nem; viszont folyamatosan figyelni kell a testérzeteket, és a test jelzéseinek megfelelően kell dönteni arról, hogy személy szerint kinek mi a megfelelő étel.

A dietetikus véleménye: „Nem tartom szerencsésnek. Valóban fontos a befelé figyelés, a szervezetünk működésének és szükségleteinek ismerete, azonban például egy stresszevő vagy édesszájú ember esetében ez a fenti módszer kifejezetten rossz irányba vihet. Egy egyszerű példával élve: ha valaki például édesszájú, akkor ő állandóan az édességet fogja kívánni és nagy eséllyel fogyasztani is, ami hízáshoz vezet. Az intuíció mellett nagyon fontos az egészséges táplálkozási ajánlások megismerése, amelyben segítségünkre lehet egy dietetikus, továbbá érdemes tájékozódni az élelmiszerek címkéjéről is.”

Flexitáriánus étrend

A flexibilis (rugalmas) és a vegetáriánus szavakból áll az étrend elnevezése, ami hűen tükrözi a lényeget: nem kell lemondani a húsról, csak ritkábban enni. Nem szigorú, inkább csupán a húsfogyasztást csökkentő diétáról beszélünk.  A lényeg, hogy sok gyümölcsöt és zöldséget kellene enni, húst pedig csak három-öt naponta. A feldolgozott élelmiszereket kerülni kell, valamint a cukorról is érdemes lemondani. A flexitáriánus étrend napi ötszöri étkezést javasol.

A dietetikus véleménye: „Ez az étrend jó választás lehet, ugyanis nagyrészt összecseng a hazai táplálkozási ajánlással (Okostányér®), miszerint együnk sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonákat, hüvelyeseket és kevesebb húst. A sok élelmi rostot tartalmazó növényi alapú étrend kedvezően hat a szervezetre, és számos egészségügyi előnnyel jár a feldolgozott húsok visszaszorítása.”

Primal diéta

E módszer alapján olyan ételeket kellene tartalmaznia az étrendünknek, amelyek feldolgozatlan, tiszta formában kerülnek elénk. A primal célja elsősorban a „méregtelenítés”, a szervezet megtisztítása a toxinoktól. A nyers ételek fogyasztása javasolt, amibe a hús is beletartozik, például sushi, carpaccio, bifsztek. A megengedő verzióba a főtt húsok fogyasztása még belefér, viszont például pasztörizálatlan tejet kellene inni. Az ajánlott ételek közé tartoznak a gyümölcsök, zöldségek, csírák, olajos magvak, rizs, quinoa.

A dietetikus véleménye: „Óvatosan az olyan módszerekkel, diétákkal, étrend-kiegészítőkkel, amik méregtelenítést ígérnek! Egy egészséges szervezet folyamatosan méregteleníti önmagát, tehát ehhez nincs szükség semmilyen speciális étrendre. Optimális esetben a máj, a vesék, a tüdő és a vastagbél végzik testünk méregtelenítését. Ha jót akarunk tenni magunkkal, akkor a máj, a vese, a vastagbél megfelelő működését kellene támogatnunk kiegyensúlyozott, megfelelő étrenddel, például elegendő élelmi rostot, valamint sok folyadékot kellene inni, továbbá kerülni az alkohol és a zsíros ételek fogyasztását.”

Fotó: iStock

4. IF (intermittent fasting)

Az időszakos böjtként magyarítható módszer külföldön hatalmas népszerűségnek örvend. Várhatóan 2020-ban hazánkba is berobban, és egyre többet olvashatunk majd róla. Itt az evés és a böjtölés időszaka váltakozik egymással: a böjtöléskor a diétázó semmit, vagy nagyon keveset eszik, ha viszont az étkezés időszakában vagyunk, mindent lehet fogyasztani. Tehát nem az van megszabva, hogy mit eszünk, hanem hogy milyen időközönként. Erre több verzió létezik, a legkényelmesebb talán a 16/8-as. Ez azt jelenti, hogy a napunkban kijelölünk egy olyan nyolcórás periódust az életvitelünknek megfelelően– a példa kedvéért 10-től 18 óráig–, amikor ehetünk, viszont előtte és utána semmit.

A dietetikus véleménye: Ez a diéta szakmailag nem helytálló. A bonyolult részletektől mindenkit megkímélünk, elég megjegyezni azt, hogy kicsit sem tesz jót a vércukorszintnek. Az egyik legnagyobb gond, hogy kimarad a reggeli, holott ez egy nagyon fontos étkezés, ekkor töltjük fel az energiakészletünket. A 16 órán keresztül való nem evés pedig túlságosan hosszú, nem jut a szervezet elég tápanyaghoz. Turcsák Katalin ezt a fajta szélsőséges étrendet egyáltalán nem tanácsolja senkinek.

5. MIND-diéta

A mediterrán és a DASH-diéta keveréke, amelyek elsősorban a neurodegeneratív betegségek megelőzését szolgálják. Állítólag kiváló állapotban tartja az agy idegsejtjeit, ezáltal segít elkerülni például a Parkinson-kórt vagy a demenciát – erre utal az angol MIND szó is, ami elmét jelent. A diéta olyan alapszabályokra épül, mint hogy naponta háromszor együnk teljes kiőrlésű gabonafélét, naponta egyszer zöldséget, igyunk mindennap egy pohár bort; hüvelyes heti háromszor, szárnyashús heti kétszer, hal heti egyszer legyen a tányérunkon. A tiltólistán a zsírban sült ételek, a vörös húsok, a sajt, a vaj, a péksütemények és a finomított cukor szerepelnek. 

A dietetikus véleménye: A szakember úgy véli, hogy ez az étrend közelít az egészséges táplálkozási alapelvekhez. „Kedvező összetételű diéta, amely a szárnyasokat és a halakat helyezi előtérbe a vörös húsok helyett. Javasolt a teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek és hüvelyesek rendszeres fogyasztása.”

6. Ajurvédikus étrend

Az ajurvédáról nem most hallunk először, viszont úgy tűnik, hogy a következő években igazán közkedveltté válik majd. Egy ősi, több ezer éves indiai diétáról van szó, amely háromféle testalkatot különböztet meg, és azoknak megfelelő étkezést tanácsol az egészség megőrzése, az öregség, betegség késleltetése céljából. A diétázó rendszeresen konzultál hogylétéről az ajurvédikus vezetőjével, és az étrendet kiegészítik hagyományos jógikus, a testet tisztító eljárásokkal és masszásokkal.

A dietetikus véleménye: Mivel Indiában a növényi alapú táplálkozás terjedt el, mindenképpen pozitív irányzatnak tartja. Viszont kritikus pontja az ajurvédának, hogy alapvetően kategóriákban, sémákban gondolkodik. „Egy dietetikus szakember ennél sokkal személyre szabottabb, egyénibb útmutatót ad. Mindig az egyéni (individuális) étrend a legjobb az adott személy számára.”

7. Egzotikus gyümölcsök

2020 legfelkapottabb ételei között minden bizonnyal első helyen szerepelnek majd az „Insta-gyümölcsök”. Onnan a becenév, hogy színük, érdekes formájuk, textúrájuk miatt fotón kifejezetten pompásan kinéző, egzotikus finomságokról van szó, amelyeket előszeretettel posztolnak ki az emberek az Instára: ilyen a kiwi, a karambola vagy éppen a sárkánygyümölcs is. Mindezek persze nemcsak a neten mutatnak jól, hanem tele vannak vitaminokkal, ásványi anyagokkal is, szóval valószínűleg sokkal többet találkozhatunk majd velük a szupermarketek polcain.

A dietetikus véleménye: „Elsősorban a helyben megtermelt hazai gyümölcsök, zöldségek választását ajánlom mindenkinek, valamint azt, hogy az idénynek megfelelően vásároljon. Nem tudhatjuk, hogyan kezelik ezeket az egzotikus gyümölcsöket, honnan származnak pontosan, az ökológiai lábnyom is hatalmas, ha a szállításukra gondolunk. Ha mégis kipróbáljuk őket, az első kóstoláskor érdemes kisebb mennyiséggel kezdeni, mert nem tudhatjuk, hogyan reagál a szervezetünk.”

8. Afrikai szuperélelmiszerek

A szaklapok szerint 2020 legnagyobb trendje az Afrikából származó szuperélelmiszerek fogyasztása lesz. Ezek közé tartozik például a köles, a tamarind vagy a moringafa levele, amely az egyik leggazdagabb tápanyagforrás, az abszolút befutónak pedig az Afrikában őshonos gabonát, a foniót kiáltották ki, ez ugyanis egy könnyen emészthető, gluténmentes, magnéziumban, cinkben, káliumban is gazdag vitaminforrás, amelynek a zsírtartalma is alacsony.

A dietetikus véleménye: A külföldi szuperélelmiszerek kapcsán ugyanaz a meglátása a szakembernek, mint az egzotikus gyümölcsöket illetően, továbbá kiemeli, hogy Magyarországon korábban nem fogyasztott élelmiszerekről van szó, ezért nem egyértelmű, hogy milyen hatást generálnak a szervezetünkben. Színesíthetjük velük az étrendünket, de nem érdemes napi szinten enni őket. Vagyis: felesleges megőrülni ezekért az újdonságokért.

9. Növényi italok

Idejétmúlt dolog a szója-, a mandula- és a rizstej, a legújabb trend a hektoliterszámra fogyasztott „zabtej” lesz, amely tele van magnéziummal és vitaminokkal. Állítólag egyre többen kérik majd a kávéjukba, és egyre több minden, például jégkrém, joghurt, kávétejszín készül majd belőle. 

A dietetikus véleménye: A szakértők ez ügyben mértékletességre intenek mindenkit, ugyanis sok dobozos zabital cukrot, stabilizátorokat és glutént is tartalmazhat. Turcsák Katalin is felhívta rá a figyelmünket, hogy nem véletlenül „zabital” és nem „zabtej” szerepel a dobozokon (ahogyan „mandulatej” helyett is „mandulaital”, és így tovább). Az, hogy a mindennapi élet során tejnek hívjuk ezeket az italokat, sok félreértésre ad okot, és nem fedi a valóságot, ezeknek a növényi italoknak ugyanis semmi közük nincs a tejhez. „Bizonyos betegségek, táplálékallergiák, például tehéntej-allergia esetén nagyszerűek lehetnek ezek az italok, megvan tehát a létjogosultságuk, de ez nem azt jelenti, hogy a tej alternatíváiról beszélünk. Egy egészséges ember esetében – pusztán divatból – lecserélni a tejet ezekre az italokra nem célszerű, ugyanis a tej teljes értékű fehérjeforrás, illetve például belőle szívódik fel leghatékonyabban a kalcium, amire szüksége van a szervezetnek.”

10. Nem menő már az alkohol

Nyugat-Európában már a happy hour alkalmak alatt is több helyen mocktailt, vagyis alkoholt nem tartalmazó koktélt szolgálnak fel, ugyanis a „piálás” és az alkoholfogyasztás kezd kimenni a divatból. A mocktail mellett az ízesített ásványvizek, a zöldséglevek és az olyan „szűz italok” hódítanak, amelyek az alkohol helyett szirupot, fűszereket tartalmaznak. Ilyen például a hamis gin-tonik, amelyben nincs gin, de van például koriander, kardamom és angyalgyökér is a tonik mellett.

A dietetikus véleménye: „Ezzel teljesen egyet tudok érteni. Az alkohol fogyasztásának a kerülése az egészségtudatosság része.”

Akkor most mit is egyek, kihez forduljak? 

Turcsák Katalin szerint jobban járunk, ha nem az évente megjelenő újabb és újabb divatdiétákat követjük, hanem folyamatosan törekszünk az egészséges táplálkozásra, kiegészítve azt sok mozgással és megfelelő mennyiségű alvással. Ha szeretnénk rendbe tenni az étkezésünket, mindenképp dietetikushoz forduljunk! „Sajnos jelenleg Magyarországon bárki kikiálthatja magát táplálkozási szakértőnek. Ennek az a következménye, hogy számos, szakmailag nem megalapozott állítás lát napvilágot, félreinformálják az embereket. Az pedig kifejezetten etikátlan és veszélyes, ha bármilyen táplálékallergiával vagy egyéb betegséggel rendelkező személynek nem dietetikus szakember ad táplálkozási tanácsokat.”

A dietetikus szakember felsőfokú végzettséggel rendelkezik, nyolc félévet tanult, többek között anatómiát, belgyógyászatot, élettant, biokémiát, valamint rengeteg gyakorlati órát töltött kórházakban, illetve élelmezésen. Tudását folyamatosan bővíti, frissíti, mert működési engedélyét ötévente meg kell újítania.

Vagyis a dietetikusok tudnak pontos tanácsot adni a diétát illetően. Akkor is dietetikushoz fordulj – és ne például fitneszedzőhöz–, ha teljesen egészséges vagy, csupán fogyni szeretnél. Ha pedig ellenőrizni szeretnéd, mely dietetikusok rendelkeznek megfelelő, érvényes és hiteles engedéllyel, azt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ oldalán tudod megtenni.