Egészség

Elhízás, korai menzesz, késői gyerekvállalás: a mellrák kevésbé ismert kockázatai

A mellrák a leggyakoribb női rosszindulatú daganattípus. Azt a legtöbben tudjuk, hogy genetikai adottságaink, környezetünk, életmódunk hibái fokozhatják kialakulásának az esélyét, de sajnos vannak „rejtett tényezők” is.

Hétköznapi és szakmai tapasztalat egyaránt, hogy a nők általában egészségtudatosabban élnek a férfiaknál. Így az egész család – férj, gyerekek, idősödő szülők – egészséggel, betegséggel, életmóddal kapcsolatos feladatai, döntései és az ezekkel járó felelősség viselése ma még inkább a női szerep részei. Mindezek mellett a nők saját egészségükre, ezzel kapcsolatos igényeikre is hajlandóak időt, energiát fordítani, legyen szó akár információgyűjtésről vagy szűrővizsgálatokon való részvételről. A leggyakoribb női rosszindulatú daganatos betegségek, mint az emlőrák és a méhnyakrák megelőzése és korai felismerése érdekében sokan közülük rendszeresen járnak szűrésre, illetve komolyan veszik a mell önvizsgálatát. Szükség is van erre a körültekintésre és odafigyelésre, hiszen évente 5-6 ezer új emlődaganatot és körülbelül 1100 új méhnyakrákot diagnosztizálnak Magyarországon.

A korai felismerés esély a gyógyulásra

Különösen fontos, hogy az úgynevezett rizikócsoportok tagjai – ilyenek például azok, akiknek családjában már előfordult emlődaganat – rendszeresen részt vegyenek szűrésen, és vizsgálják magukat. Hogy a korai felismerés és az ebből következő, időben elkezdett kezelés lehet a gyógyulás záloga, sokszor halljuk, talán mi magunk is mondogatjuk. De azért érdemes rápillantanunk a statisztikai adatokra! A betegség korai szakaszában elkezdett terápiával 80 százalékban van esély a gyógyulásra, míg a késői stádiumban ez az arány 15 százalékra zuhan…

A havonta végzett önvizsgálat serdülőkortól mindenkinek, az évente megismételt mammográfiás szűrővizsgálat pedig 40 éves kor fölött ajánlott. A még precízebb eredményhez már rendelkezésre áll az úgynevezett mesterséges intelligenciával (MI) támogatott mammográfia is. Ilyenkor ugyanúgy két-két röntgenfelvétel készül mindkét mellről, de a radiológus szakorvos mellett egy döntés- és diagnózistámogató számítógépes program is „átnézi” a felvételeket, hogy a legapróbb elváltozásokat is azonosítsa. Ha az intelligens program bármilyen eltérést jelez, a szakember újra átvizsgálja a röntgenképeket.

Anyák, gének, lerakódások

Annyit ma már bizonyosan tudunk, hogy a genetikai adottságok és a környezeti tényezők kölcsönhatása áll az emlőrák kialakulásának hátterében. Így vannak, akik sérülékenyebbek e betegséggel szemben.

A kockázati tényezők között a szakirodalom első helyen említi az életkort, hiszen az 50 és 65 év közötti nők a leginkább érintettek: e rákos betegség 80 százaléka ötvenéves kor fölött alakul ki. Tehát egyötöde viszont nem! Így nem véletlen, hogy az önvizsgálatot minden életkorban és a mammográfiás szűrést is jóval negyvenéves kor előtt javasolják, hiszen az adatok azt mutatják, hogy már a harmincas korosztályban megugrik a frissen felfedezett betegek száma.  

Ha a vér szerinti családban, az édesanyánál, nagymamáknál, leánytestvéreknél előfordult mellrák, az szintén fokozott rizikót jelent. Ahogyan az úgynevezett BRCA1 és BRCA2 gének mutációi is növelik rosszindulatú daganat kialakulásának kockázatát: az adatok tanúsága szerint kilencszeresére! A BRCA gének élettani esetben a mellszövet sejtjeinek normális működését garantálják, ha azonban ez az örökítő anyag megváltozik, azaz mutálódik, az betegség kialakulásához vezethet (angolul az emlőrák breast cancer, ennek rövidítése a BRCA betűszó). A BRCA1 és BRCA2 gének laboratóriumi kimutatására ma már van lehetőség vérteszt segítségével.

A hajlamosító tényezők közé kell sorolnunk azt is, amikor az emlőszövetben mészlerakódást jelez a röntgenfelvétel, ilyenkor ráksejt még nem látható, daganat jelenléte nem igazolható, de mindenképpen gyakoribb kontrollra van szükség. A mammográfiát kiegészítik ultrahangos vizsgálattal, és sor kerülhet szövetmintavételre, amit szintén szakorvos végez, ő dönt a következő ellenőrző vizsgálat időpontjáról is.

Korai menzesz, késői menopauza

A hormonális beavatkozások – például hormonpótlás vagy fogamzásgátló tabletta szedése – ott vannak az emlőrák kockázati tényezőinek listáján is. Szakértők mégsem lebeszélni akarnak ezekről, inkább azt hangsúlyozzák, hogy ezek a terápiák fokozott odafigyelést igényelnek, és mindig személyre szabottan kell dönteni alkalmazásuk vagy elvetésük mellett.

Kevesen tudják, hogy a rosszindulatú elváltozások veszélye fokozott minden nőnél, aki elmúlt 35 éves, és még nem szült, vagy első gyermekének 35 éves kora után adott életet, akinek szokatlanul korán, 12 éves kora előtt volt az első havi vérzése, aki későn, 55 éves kora után lépett a menopauzába.

Ezen túl számos életmódbeli tényező is növelheti a mellrák esélyét. Ezek között van az egészségtelen táplálkozás. Ha ez kevés mozgással társul, csak nő a rizikó. Ezek önmagukban is kockázati faktorok, ráadásul elhízáshoz vezetnek, ami szintén hátrányos ebből a szempontból.

A dohányzásról tudnunk kell, hogy nemcsak tüdő-, hanem emlődaganatot is okozhat, hiszen a dohánytermékekben lévő rákkeltő anyagok a véráramba bekerülve minden egyes sejthez, szervhez eljutnak, azaz minden ráktípus előfordulásának lehetőségét növelik. Szintén adatok bizonyítják, hogy az alkoholfogyasztás (még a kismértékű is) fokozza a mellrák kialakulásának kockázatát.

Amit megtehetünk

A mellrák megelőzésére nincsenek olyan specifikus eszközeink, mint más betegségek esetében, de a kockázat csökkentésére van módunk. Erre éppen az említett életmódbeli tényezők adnak lehetőséget, pontosabban azok elkerülése. Próbáljunk zsírszegényen táplálkozni, rendszeresen mozogni!

Ha a hajlamosító tényezőket visszaszorítjuk, és a mellünk rendszeres önvizsgálatával illetve az orvosi szűréssel a korai felismerésért is teszünk, már nem is érezzük magunkat fegyvertelennek a mellrák elleni küzdelemben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top