Évente nagyjából 6000 emlődaganatot diagnosztizálnak hazánkban, és 2000 nő életét követeli a betegség vagy annak szövődményei. Ha azonban korai stádiumban felismerik a mellrákot, a túlélési esély 80%-os! Nagyon elszomorító, hogy a mellrák kockázata Magyarországon 10-12%, ami azt jelenti, hogy élete során minden tizedik nő találkozik a kórral. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy évente ellátogass mammográfiára, ha negyven feletti vagy (vagy annál fiatalabb, de a rizikócsoportba tartozol). Persze az önvizsgálat mindenki számára egyaránt fontos. Ha azért bizonytalankodsz, mert ismeretlen számodra a vizsgálat, most leírjuk részletesen, mi is történik veled egy ilyen alkalommal.
45-65 éves kor között kétévente javasolja a WHO és a Nemzetközi Rákellenes Unió a vizsgálatot. Hazánkban 2001 óta levélben hívják fel a figyelmét az ehhez a korosztályhoz tartozó hölgyeknek következő vizsgálatra. Sajnos Magyarország nagyon rossz statisztikával rendelkezik a mellrák esetében, az európai országok között az előfordulási adatok alapján utolsó helyen állunk. Ha a mellrák kialakulását tekintve magas rizikóval (lásd lent!) rendelkezik valaki, minden életkorban ajánlott a rendszeres szűrés, de a betegség előfordulása az 50-65 éves korosztályban a leggyakoribb.
1. Vizsgálat előtti önvizsgálat
Ha rendszeresen ellenőrzöd a melledet és a környező területeket, sokat tehetsz azért, hogy időben észrevegyél egy esetleges kóros folyamatot, de az önvizsgálat nem helyettesíti a szakorvosi vizsgálatot, mammográfiát. Még ha mindent rendben találsz, akkor is el kell menni a szűrővizsgálatokra!
2. Hogyan végezzem az önvizsgálatot?
Az önvizsgálatot a legjobb a menstruáció utáni napokban elvégezni. Jól megvilágított helyiséget válassz, állj a tükör elé! Figyeld meg a melled alakját, nagyságát, a mellbimbók állapotát, színét. Ellenőrizd felemelt és leengedett karral is a melled bőrét! Ezután három ujjal tapintsd végig a melledet körkörös és egyenes mozdulatokkal is, és ne felejtsd ki a hónalj területét sem!
3. Mikor kell azonnal orvoshoz fordulnod?
● Ha a melled alakja megváltozik, torzul,
● a mellbimbód vagy a melled bőre behúzódik,
● a mellbimbód megduzzad, viszket, kipirosodik,
● a melled véresen váladékozik, benne csomót tapintasz,
● ismeretlen eredetű seb keletkezik, és nem gyógyul.
Terhesség, szülés és szoptatás miatt kialakulhatnak hasonló tünetek, például vérző mellbimbó, eltömődött tejcsatorna miatt akár kitapintható csomók is keletkezhetnek. Ha bizonytalan vagy, hogy a szoptatás, terhesség miatt alakult-e ki a panasz, konzultálj szakemberrel, akár a nőgyógyászoddal, akár szoptatási tanácsadóval, vagy keress fel egy mammográfiai központot!
4. Mammográfia, oké, de hol kezdjem?
Beutalót általában a háziorvos ad, de adhat nőgyógyász és onkológus is, magánrendelésen nincs beutalóhoz kötve a vizsgálat. Tulajdonképpen bármikor végezhető, de a még menstruáló nőknél a legalkalmasabb időpont a ciklus második hete. A vizsgálat semmilyen előkészületet nem igényel. Arra figyelj, hogy ne használj alapozót, naptejet, testápolót a melleden, mert ez nehezíti a vizsgálat elvégzését.
5. Mi történik, miután belépek a rendelőbe?
A szakasszisztens először feltesz néhány kérdést, majd megkér, hogy tedd szabaddá a felsőtested. Áttapintja a melledet, majd felvétel készül. A melledet rá kell helyezni a gép felületére, a szakasszisztens fog segíteni, hogy megfelelő szögben és jó helyre kerüljön. Fentről érkezik egy plasztiklap, amivel összenyomják a melledet, hogy a felvételek megfelelőek legyenek. Nem kell félni, ez sérülést, fájdalmat nem okoz, de kellemetlen érzés lehet. Tarts ki, maga a felvétel elkészítése csak pár pillanat. A mammográfia alatt ért sugárzás miatt sem kell aggódnod, mert az annyira alacsony, mint néhány retúr repülőút alatt téged ért mennyiség.
Kontrasztanyagos mammográfia: Precízebb, pontosabb képalkotást tesz lehetővé. A vizsgálat során először kontrasztanyag nélkül készítenek felvételeket, majd a vénába beadott kontrasztanyag segít a daganat helyét és kiterjedését pontosabban meghatározni. Ilyen vizsgálatra csak akkor kerül sor, ha a kontrasztanyag nélküli mammográfia elváltozásra utaló jelet mutat.
Tomoszintézises mammográfia: A vizsgálatot elsősorban az különbözteti meg a hagyományostól, hogy ameddig utóbbi kétdimenziós képalkotó eljárás, előbbi háromdimenziós képet készít. A tomoszintézis 50 fokos szögtartományban képes adatokat gyűjteni, és sokkal több képet készít a hagyományos eljárásnál.
Mesterséges intelligenciával (MI) támogatott mammográfia: A vizsgálati módszer újítása nem a képalkotó eljárásban keresendő, hanem a diagnosztikus folyamatban. A MI-támogatta mammográfia azt jelenti, hogy az elkészült képeket a szakorvos mellett egy intelligens szoftver is elemzi. A szoftver jelzi, ha adott területen elváltozást érzékel, így a szakorvos célzottan tudja vizsgálni a kritikus részt. A módszer korántsem azt jelenti, hogy a diagnózist egy gép állítaná fel, csupán segítséget nyújt az orvosi teamnek azzal, hogy az emberi tudást meghaladó érzékenységgel, adatbázissal és felbontóképességgel elemzi a képeket.
6. Kinek kell korábban járnia mammográfiára?
Mint már említettük, Magyarországon minden 45-65 év közötti nőt kétévente hívnak mammográfiás szűrő vizsgálatra. Bizonyos élethelyzetek azonban növelik a mellrákos betegség kialakulásának esélyét. Ilyen a változókorban alkalmazott hormonpótlás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a D-vitamin hiánya. Nem elhanyagolhatók a genetikai tényezők sem (például a BRCA-1 és BRCA-2 géneket érintett mutáció). Azoknál a nőknél, akiknél a családban elsőfokú rokonnál (anya, nővér) már diagnosztizálták a betegséget, nagyjából négyszer nagyobb valószínűséggel alakul ki a mellrák. Ha e felsorolásból bármi igaz rád, akkor már negyvenöt éves korod előtt, akár huszon-, harmincévesen érdemes szűrésre járnod. Jó hír viszont, hogy ha egy nő az első gyermekét még 35 éves kora előtt hozta a világra és szoptatta, az csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát, ahogy a rendszeres testmozgás is.
7. Lezajlott a vizsgálat, és most?
Szűrés esetén levélben érkezik a negatív eredmény, klinikai vizsgálat során az orvos írásos leletet és szóbeli tájékoztatást is ad az elkészült vizsgálatról.
Amennyiben nem találtak elváltozást, úgy a szokásos, 1-2 évente ismétlődő rutinszűrésre kell legközelebb bejelentkezni, de előfordul, hogy visszahívják a pácienst. Ilyenkor kiegészítő vizsgálatokra van szükség, amelyek tisztázzák a szűrés során látott elváltozást. Az esetek nagyobb részében jóindulatú elváltozás áll a háttérben, de mintavételre ilyenkor is szükség lehet.
A mellrákról tudni kell, hogy nagyon hamar okoz áttétet a szervezetben, ezért kiemelten fontos, hogy a kezelőorvos, onkológus által elrendelt vizsgálatok mind megtörténjenek! Ne feledd, ha a mellrákot korai stádiumban diagnosztizálják, a túlélési esélyek nagyon jók, ne halogass és ne rettegj, irány a mammográfia, a vizsgálat csak pár perc!
