Egészség

Egy érintés, ami jót tesz a mellednek

Rendszeres önvizsgálat és évente mammográfia javasolt a mellrák megelőzése érdekében. De mi vár rád a rendelőben? 7 információ, ami eligazít.

Évente nagyjából 6000 emlődaganatot diagnosztizálnak hazánkban, és 2000 nő életét követeli a betegség vagy annak szövődményei. Ha azonban korai stádiumban felismerik a mellrákot, a túlélési esély 80%-os! Nagyon elszomorító, hogy a mellrák kockázata Magyarországon 10-12%, ami azt jelenti, hogy élete során minden tizedik nő találkozik a kórral. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy évente ellátogass mammográfiára, ha negyven feletti vagy (vagy annál fiatalabb, de a rizikócsoportba tartozol). Persze az önvizsgálat mindenki számára egyaránt fontos. Ha azért bizonytalankodsz, mert ismeretlen számodra a vizsgálat, most leírjuk részletesen, mi is történik veled egy ilyen alkalommal.

45-65 éves kor között kétévente javasolja a WHO és a Nemzetközi Rákellenes Unió a vizsgálatot. Hazánkban 2001 óta levélben hívják fel a figyelmét az ehhez a korosztályhoz tartozó hölgyeknek következő vizsgálatra. Sajnos Magyarország nagyon rossz statisztikával rendelkezik a mellrák esetében, az európai országok között az előfordulási adatok alapján utolsó helyen állunk. Ha a mellrák kialakulását tekintve magas rizikóval (lásd lent!) rendelkezik valaki, minden életkorban ajánlott a rendszeres szűrés, de a betegség előfordulása az 50-65 éves korosztályban a leggyakoribb.  

1.      Vizsgálat előtti önvizsgálat

Ha rendszeresen ellenőrzöd a melledet és a környező területeket, sokat tehetsz azért, hogy időben észrevegyél egy esetleges kóros folyamatot, de az önvizsgálat nem helyettesíti a szakorvosi vizsgálatot, mammográfiát. Még ha mindent rendben találsz, akkor is el kell menni a szűrővizsgálatokra!

2.     Hogyan végezzem az önvizsgálatot?

Az önvizsgálatot a legjobb a menstruáció utáni napokban elvégezni. Jól megvilágított helyiséget válassz, állj a tükör elé! Figyeld meg a melled alakját, nagyságát, a mellbimbók állapotát, színét. Ellenőrizd felemelt és leengedett karral is a melled bőrét! Ezután három ujjal tapintsd végig a melledet körkörös és egyenes mozdulatokkal is, és ne felejtsd ki a hónalj területét sem!

3.     Mikor kell azonnal orvoshoz fordulnod?

●       Ha a melled alakja megváltozik, torzul,

●       a mellbimbód vagy a melled bőre behúzódik,

●       a mellbimbód megduzzad, viszket, kipirosodik,

●       a melled véresen váladékozik, benne csomót tapintasz,

●       ismeretlen eredetű seb keletkezik, és nem gyógyul.

Terhesség, szülés és szoptatás miatt kialakulhatnak hasonló tünetek, például vérző mellbimbó, eltömődött tejcsatorna miatt akár kitapintható csomók is keletkezhetnek. Ha bizonytalan vagy, hogy a szoptatás, terhesség miatt alakult-e ki a panasz, konzultálj szakemberrel, akár a nőgyógyászoddal, akár szoptatási tanácsadóval, vagy keress fel egy mammográfiai központot!

4.     Mammográfia, oké, de hol kezdjem?

Beutalót általában a háziorvos ad, de adhat nőgyógyász és onkológus is, magánrendelésen nincs beutalóhoz kötve a vizsgálat. Tulajdonképpen bármikor végezhető, de a még menstruáló nőknél a legalkalmasabb időpont a ciklus második hete. A vizsgálat semmilyen előkészületet nem igényel. Arra figyelj, hogy ne használj alapozót, naptejet, testápolót a melleden, mert ez nehezíti a vizsgálat elvégzését.

5.     Mi történik, miután belépek a rendelőbe?

A szakasszisztens először feltesz néhány kérdést, majd megkér, hogy tedd szabaddá a felsőtested. Áttapintja a melledet, majd felvétel készül. A melledet rá kell helyezni a gép felületére, a szakasszisztens fog segíteni, hogy megfelelő szögben és jó helyre kerüljön. Fentről érkezik egy plasztiklap, amivel összenyomják a melledet, hogy a felvételek megfelelőek legyenek. Nem kell félni, ez sérülést, fájdalmat nem okoz, de kellemetlen érzés lehet. Tarts ki, maga a felvétel elkészítése csak pár pillanat. A mammográfia alatt ért sugárzás miatt sem kell aggódnod, mert az annyira alacsony, mint néhány retúr repülőút alatt téged ért mennyiség.

Kontrasztanyagos mammográfia: Precízebb, pontosabb képalkotást tesz lehetővé. A vizsgálat során először kontrasztanyag nélkül készítenek felvételeket, majd a vénába beadott kontrasztanyag segít a daganat helyét és kiterjedését pontosabban meghatározni. Ilyen vizsgálatra csak akkor kerül sor, ha a kontrasztanyag nélküli mammográfia elváltozásra utaló jelet mutat.

Tomoszintézises mammográfia: A vizsgálatot elsősorban az különbözteti meg a hagyományostól, hogy ameddig utóbbi kétdimenziós képalkotó eljárás, előbbi háromdimenziós képet készít. A tomoszintézis 50 fokos szögtartományban képes adatokat gyűjteni, és sokkal több képet készít a hagyományos eljárásnál.

Mesterséges intelligenciával (MI) támogatott mammográfia: A vizsgálati módszer újítása nem a képalkotó eljárásban keresendő, hanem a diagnosztikus folyamatban. A MI-támogatta mammográfia azt jelenti, hogy az elkészült képeket a szakorvos mellett egy intelligens szoftver is elemzi. A szoftver jelzi, ha adott területen elváltozást érzékel, így a szakorvos célzottan tudja vizsgálni a kritikus részt. A módszer korántsem azt jelenti, hogy a diagnózist egy gép állítaná fel, csupán segítséget nyújt az orvosi teamnek azzal, hogy az emberi tudást meghaladó érzékenységgel, adatbázissal és felbontóképességgel elemzi a képeket.

6.     Kinek kell korábban járnia mammográfiára?

Mint már említettük, Magyarországon minden 45-65 év közötti nőt kétévente hívnak mammográfiás szűrő vizsgálatra. Bizonyos élethelyzetek azonban növelik a mellrákos betegség kialakulásának esélyét. Ilyen a változókorban alkalmazott hormonpótlás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a D-vitamin hiánya. Nem elhanyagolhatók a genetikai tényezők sem (például a BRCA-1 és BRCA-2 géneket érintett mutáció). Azoknál a nőknél, akiknél a családban elsőfokú rokonnál (anya, nővér) már diagnosztizálták a betegséget, nagyjából négyszer nagyobb valószínűséggel alakul ki a mellrák. Ha e felsorolásból bármi igaz rád, akkor már negyvenöt éves korod előtt, akár huszon-, harmincévesen érdemes szűrésre járnod. Jó hír viszont, hogy ha egy nő az első gyermekét még 35 éves kora előtt hozta a világra és szoptatta, az csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát, ahogy a rendszeres testmozgás is.

7.     Lezajlott a vizsgálat, és most?

Szűrés esetén levélben érkezik a negatív eredmény, klinikai vizsgálat során az orvos írásos leletet és szóbeli tájékoztatást is ad az elkészült vizsgálatról.
Amennyiben nem találtak elváltozást, úgy a szokásos, 1-2 évente ismétlődő rutinszűrésre kell legközelebb bejelentkezni, de előfordul, hogy visszahívják a pácienst. Ilyenkor kiegészítő vizsgálatokra van szükség, amelyek tisztázzák a szűrés során látott elváltozást. Az esetek nagyobb részében jóindulatú elváltozás áll a háttérben, de mintavételre ilyenkor is szükség lehet.
A mellrákról tudni kell, hogy nagyon hamar okoz áttétet a szervezetben, ezért kiemelten fontos, hogy a kezelőorvos, onkológus által elrendelt vizsgálatok mind megtörténjenek! Ne feledd, ha a mellrákot korai stádiumban diagnosztizálják, a túlélési esélyek nagyon jók, ne halogass és ne rettegj, irány a mammográfia, a vizsgálat csak pár perc!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése