Egészség

Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnőről még egy kis közterületet se neveztek el. Eddig

Mit tehet egy önkormányzat a nőkért? Segítheti a rászorulók lakhatását, bölcsődét, óvodát, iskolát és játszóteret tarthat fenn, és odafigyelhet apróságokra is, mint Józsefváros, ahol az első magyar orvosnőről, valamint a bölcsőde „anyjáról” neveztek el köztereket.

Nőnap környékén minden évben fellángol a vita, mit is szeretnének a nők? Egy csokor nárciszt, az Isztambuli Egyezmény ratifikálását, azonos munkáért azonos bért, vagy esetleg valami egészen mást? Nem volt jó éve tavaly se a magyar nőknek, nem telt el olyan hónap, hogy ne verte volna halálra, ne szúrta volna le, vagy ne bántalmazta volna életveszélyesen a társát valamelyik férfi.

Magyarországon évente csaknem 70 nőt gyilkol meg a férje vagy az élettársa. Minden szinten volna mit javítani a nők helyzetén. Az apróságok is sokat számítanak a nők megítélésének a javításában: feltűnt-e már például az az olvasóknak, hogy egyik magyar bankjegyen se szerepel nő? Közterek elnevezéseiben is igencsak rosszul állunk, de a köztéri szobrok is igencsak férfiközpontúak. Ezen kívánt most javítani Józsefváros önkormányzata.

„Józsefvárosban a közel 150-ből csak 7 közterület: a Blaha Lujza tér, a Ludovika tér, a Lujza utca, a Magdolna utca, Magyarok Nagyasszonya tér, a Mária utca, a Márkus Emília utca visel női nevet. Ezért döntöttünk úgy, hogy a kerületben még névtelen köztereket tiszteletre méltó nőkről nevezünk el idén, ezzel is kifejezve az idei nőnapon tiszteletünket és azt, hogy közös felelősségünk, hogy sem a történelemben, sem a jelenben ne merüljenek feledésbe a nők küzdelmei és sikerei – írja Pikó András polgármester.” 

Az előterjesztés szerint közterületet neveznek el Brunszvik Júliáról és Hugonnai Vilmáról.

Brunszvik Júlia Baramás Miklós rajzán (forrás: brunszvikterez.hu)

Brunszvik Júlia Baramás Miklós rajzán (forrás: brunszvikterez.hu)

Brunszvik Júlia talán a napjainkra már kevéssé ismert nőalakja volt a XIX. század Magyarországának. A XIX. század közepéig már Európa számos országában üzemelt bölcsőde, ugyanis a nők egyre nagyobb számban vállaltak házon kívüli munkát, sokszor gyárakban, ahonnan nem lehetett hazamenni a munkaidő alatt. A bölcsődék megnyitásáig ugyanis gyakran kényszerültek arra az asszonyok, hogy felügyelet nélkül, egyedül, vagy egy másik kisgyerekre bízva hagyják otthon az akár csecsemő korú gyereküket.

Egy kis bölcsőde történelem

A világ első bölcsődéjét Francois Marbeau alapította 1844-ben Párizsban. Pár évvel később, 1851 januárjában Budapesten is megalapították az Első Pesti Bölcsőde Egyletet. Az alapítók között szerepelt a Városi Községtanács, Hildegard főhercegnő, Forrayné Brunszvik Júlia, Jedlik Ányos, Heckenast Gusztáv. Az egylet első bölcsődéje, egyben az első magyarországi bölcsőde 1852. április 21.-én nyitotta meg kapuit a Kalap utca 1-ben. A következő bölcsőde átadására a józsefvárosi Mária utcában több mint tizenöt évet kellett várni. 1938-ban Magyarországon az 54 bölcsődéből már 14 intézet Budapesten működött. Ezeknek a bölcsődéknek nem csak a felügyelet volt a céljuk, de nagyban hozzájárultak az anyák és csecsemők helyzetének javításához, ezen keresztül pedig a csecsemőhalandóság csökkentéséhez. 

2018-ban már – köszönhetően Brunszvik Júlia százhetven évvel ezelőtti munkájának is – a több mint 44 000 kisgyermek gondozását 765 bölcsőde, 85 mini bölcsőde, 927 családi bölcsőde és 8 munkahelyi bölcsőde biztosította.

A Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája előtti, névtelen tér, melyen a Hős orvosok emlékműve áll, Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnőről kapja új nevét. Hugonnai ismertebb alakja a magyar történelemnek, de teljesítményéhez képest még mindig alig páran ismerik a nevét és a munkásságát, pedig igazi példakép lehetne akár a 21. századi nők számára is.

Kikövezte az utat az utána jövőknek

Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben egy grófi család ötödik gyermekeként. Édesanyját, aki féltette gyermekeit attól, hogy esetleg átadja nekik a saját tüdőbetegségét, naponta csak néhány percig láthatta. Házitanító oktatta, majd egy leánynevelő iskolába került, ahonnan 18 évesen férjhez is ment a nála húsz évvel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. A feleségszerep meglehetősen unalmas volt az okos lány számára, ezért orvosi könyveket tanulmányozott, és az abból tanultakkal gyógyította a körülötte élőket. Egy újsághirdetésből megtudta, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán nőket is képeznek, így beadta jelentkezését, a tandíjat pedig az ékszerei eladásából állta. Diplomáját 1879-ben kapta, és mivel tehetséges jövőbeli sebésznek tartották, még állást is ajánlottak. Ő mégis hazatért Magyarországra, mert itthon akart gyógyítani.

Hugonnai Vilma 1890 körül (forrás. Wikipedia)

Hugonnai Vilma 1890 körül (forrás. Wikipedia)

1864-ben Madách Imre még így beszélt a nőkről: „A nő korábban fejlődik, de teljes férfiú érettségre sohasem jut: könnyebben tanul és felfog, de híján van a teremtő géniusznak. Dilettáns marad, és soha a művészetet és tudományt előre nem viszi.”

Ferencz József azonban már így köszöntötte Hugonnai Vilmát: „Örülök, hogy a grófnő az első magyar orvosnő, de ugyebár praktizálni fog, mert a tudománynak csak akkor van becse, ha azt értékesítik.”

Diplomáját azonban a magyar jogszabályokra hivatkozva mégsem fogadták el, így Hugonnai csak szülésznőként dolgozhatott.

A lakásán nyitott rendelő kapuján ez a felirat állt: gróf Hugonnai Vilma okleveles bába.

Házassága megromlott, másodszor pedig az eozinmázat felfedező akadémikushoz, Wartha Vincéhez ment feleségül. Férje kérésére felhagyott a szülésznői gyakorlattal, és az elméleti kérdések felé fordult. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, sokat publikált a nők egyenjogúságának témájában is, és egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek, ahol ingyen oktatott egészségtant, gyermekgondozást, betegápolást. 1907-ben megjelent A nő mint háziorvos – Az egészség ápolásának kézikönyve, különös tekintettel a női- és gyermekbetegségekre, valamint a szülészetre és gyermekápolásra című munkája. 1908-ban elvesztette lányát tbc-ben, férje pedig Parkinson-kórban meghalt. Gyógyító hivatásától azonban élete végéig nem szakadt el.

Amikor kitört az első világháború, 67 évesen elvégezte a hadisebészeti tanfolyamot, és részt vett a sebesültek ellátásában, illetve orvosnőket szervezett a vöröskeresztes hadikórházakban végzendő betegellátásra. Munkájáért 1915-ben állami kitüntetéssel díjazták. 1922. március 25-én halt meg Budapesten.

Halálakor már több száz orvosnő gyógyíthatott Magyarországon.

Alakja az utóbbi években is nagy népszerűségnek örvend, három könyvben is olvashatunk a példaértékű életéről. Az Esti mesék lázadó lányoknak című kötetben egy fejezetet, de Kertész Edina: A lány, aki orvos akart lenni című munkájában egy egész könyvet szentelt neki, gyönyörű grafikákkal megcélozva a fiatalabb korosztályt. Tiniknek pedig Kertész Erzsébet regényét ajánljuk az első magyar orvosnőről, a Vilma doktorasszonyt.

Magyar nők!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése